
Nicolae Ciucă azt kéri: ne „szabotálják” a kisebbségi kormánya felállítását
Fotó: Gov.ro
Politikai fegyverszünetet ajánlott a kijelölt miniszterelnök kedden a parlamenti pártoknak, azt kérve tőlük, hogy korlátozott ideig támogassák a kisebbségi kormányt – jelentette be Florin Cîţu ügyvivő kormányfő.
2021. október 26., 18:462021. október 26., 18:46
2021. október 26., 19:092021. október 26., 19:09
A Nemzeti Liberális Párt elnöke (PNL) közölte, hogy Nicolae Ciucă levélben küldte el javaslatát a politikai alakulatoknak, és még nem kapott választ. Hozzátette, a kijelölt miniszterelnök arra is kéri a politikai szereplőket, hogy a tél végéig ne „szabotálják” a parlamentben a kormány tevékenységét. A Cîţu bejelentését követően közzétett nyílt levélben Ciucă politikai fegyverszünetet kér és ezáltal esélyt arra, hogy gyakorlatba ültesse „az országot a válságból kivezető kormányprogramot”.
„Három hete ideiglenes kormány vezeti az országot, és a válság megoldására tett első kísérlet kudarcot vallott a múlt héten. A második kísérlet, amellyel engem bíztak meg öt nappal ezelőtt, sajnos holtpontra jutott” – idézte a kijelölt miniszterelnök levelét az Agerpres hírügynökség. Nicolae Ciucă a parlamenti pártok képviselőinek „lelkiismeretére, hazaszeretetére és józan eszére” apellálva kér politikai fegyverszünetet, és ezáltal esélyt az országot a válságból kivezető, azonnali intézkedéseket tartalmazó kormányprogram gyakorlatba ültetésére. Úgy véli, a politikai fegyverszünet alatt az ország „felszusszanhat, meggyógyulhat, új erőre kaphat, és visszanyerheti a jövőbe vetett bizalmát".
A kijelölt kormányfő hangsúlyozta, a politikai fegyverszünet nem a pártok által vallott értékek feladását jelentené, hanem a polgárok és az ország érdekeinek ezek fölé helyezését. „Szakmai tapasztalatból tudom, hogy a fegyverszünet nem barátok, hanem ellenfelek között köttetik, olyan csoportok között, amelyeknek az irányultsága és az érdekei sokszor teljesen eltérőek. A fegyverszünet nem jelent vereséget, sem győzelmet, nem jelent feladást, sem behódolást” – fogalmazott.
Ciucă ugyanakkor arról biztosította nyílt levelében a pártokat, hogy felelősséggel végigviszi kormányalakítási megbízását, és „az utolsó percig” küzdeni fog azért, hogy teljesítse a feladatot.
A kolozsvári politikus a nap folyamán arról beszélt: a politikai válságnak minél hamarabb véget kell vetni, ehhez az érintetteknek engedményeket kell tenniük. Csoma Botond leszögezte, a legfontosabb, hogy minél hamarabb teljes jogkörökkel rendelkező kormány legyen, ehhez pedig akár hathónapos „fegyverszünet” is szükséges lehet a pártok között, amely alatt meg lehetne birkózni az egészségügyi és az energiaválsággal. Az RMDSZ-es politikus azt is kifejtette, hogy a hosszú távú stabilitás érdekében a legjobb megoldás a koalíció helyreállítása lenne a Mentsétek meg Romániát (USR) párttal.
Az Európai Unió bővítése Moldovával, Ukrajnával és a nyugat-balkáni államokkal nem jótékonysági cselekedet, hanem a biztonságba való befektetés – jelentette ki Nicușor Dan államfő pénteken.
A Richter-skála szerint 3,3-as erősségű földrengés történt pénteken 10 óra 35 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Pénteken a bukaresti ítélőtáblán kihallgatják Horațiu Potrát abban az ügyben, amelyben távollétében elrendelték az előzetes letartóztatását, miután elmenekült Romániából.
A román állam évek óta választási üzemmódban költekezik, miközben rekordmagas a hiány, zsugorodik az ipar, és 11 ezer speciális nyugdíjas a GDP 1,2 százalékát viszi el. Diósi László makroközgazdász a Székelyhon Summa m
Elutasította csütörtökön a nagyszebeni törvényszék az állam által a Brassói Regionális Adóhatóság (ANAF) útján benyújtott kérelmet, amelyben az egykori elnök, Klaus Iohannis családjának vagyonára zálogjogot akartak bejegyezni.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
szóljon hozzá!