Pîrvulescu a Krónikának: parlamenti támogatottság nélküli kormányunk is lehet

De az is lehet, hogy kiterjedtebb forgatókönyv része a most kialakult válság.

– Szociáldemokrata politikusok arról beszéltek az elmúlt napokban, hogy Sorin Grindeanu eleve megszabott időtartamú mandátumot kapott a nagyobbik kormánypárttól. Az is a konfliktus oka lehet, hogy a kormányfő nem volt hajlandó ezt tudomásul venni?

– A szociáldemokrata alakulat vezetőségének múlt heti ülésén, amelyen megvonták a politikai bizalmat Grindeanutól, a PSD számos vezető politikusa – köztük Lia Olguța Vasilescu munkaügyi miniszter – átmenetinek nevezte a mostani kormányt. Bár a miniszterelnök később arról beszélt, hogy neki erről nem volt tudomása, legyünk komolyak: néhány kevés kivételtől eltekintve a kabinet összetétele arról árulkodik, hogy ezt a kormányt valóban átmenetinek szánták, és addig tervezték a mandátumát, amíg el nem dől, ki veszi át az irányítást a kormányzat élén.

Grindeanu annak fényében is ideiglenes kormányfőnek tűnik, hogy Klaus Johannis elnök decemberben elutasította Sevil Shhaideh miniszterelnöki kinevezését, emiatt kompromisszumos, rövid távú megoldásra volt szükség.

Ez jelenleg alkotmányos keretek között folyik, hiszen egy politikai alakulat megvonhatja a bizalmát a kormányától, ám mivel egy párt nem alkotmányos tényező, a parlamentnek kell megfosztania támogatásától a végrehajtó hatalmat. Tekintettel a PSD–ALDE-koalíció szűk többségére, fennáll annak a kockázata, hogy a törvényhozás ne szavazza meg ezt a bizalmatlansági indítványt.

– Mekkora esélye van Ön szerint annak, hogy ne menjen át a parlamenten a koalíció által a saját kormánya ellen beterjesztett bizalmatlansági indítvány? Rendelkezik Grindeanu tábora akkora támogatottsággal, hogy megakadályozza a menesztési kísérletet?

– Legalábbis ő ezt állítja, de természetesen nincs szó jelentős támogatottságról. Tizenöt kormánypárti honatya átállására van szükség ahhoz, hogy a kormány a helyén maradjon, éppen ezért döntő fontosságú lesz, milyen álláspontot fejt ki a többi parlamenti párt. Ha a többi alakulat nem vesz részt a bizalmatlansági indítványról rendezendő szavazáson, akkor

Amúgy ez nem lenne újdonság. Kolozsváriként talán emlékszik rá, hogy a város jelenlegi polgármestere kormányfőként kijátszotta ugyanezt a kártyát. Amikor a Demokrata-Liberális Párt (PDL) vezető politikusai – beleértve a Traian Băsescu államfőhöz közel állókat – részéről egyre hevesebb támadások érték őt és a kormányát, Emil Boc felelősséget vállalt a parlamentben, az ellenzék bizalmatlansági indítvánnyal állt elő, amelyet a parlament leszavazott, a Boc-kormány pedig megerősödve jött ki mindebből.

Még ha az akkoritól kissé eltérő összefüggésben is – hiszen annak idején nem Boc pártja rukkolt elő a kormánybuktató szándékkal, mint most a PSD esetében tapasztaljuk –, de elmondható, hogy Romániában a kormány megmaradása érdekében is alkalmazni kezdték a bizalmatlansági indítvány intézményét, ez is lehet egy stratégia. Ha ez beválna, támogatás nélküli kormányunk lenne, amely nem tudná átvinni a törvényjavaslatait a parlamenten. Ez zsákutcába vezetne, éppen ezért

– Milyen következményekkel járhat a mostani kormányválság végkimenetele a PSD-re?

– Bár megpróbálta megelőzni a kialakult helyzetet, Dragnea számára nem jelentenek meglepetést a mostani fejlemények. Számított rá, hogy a Victor Pontával több éven keresztül a színfalak mögött folytatott küzdelme elmérgesedik, ami megtörtént, Dragnea viszonylagos felülkerekedése ellenére ugyanis

A kormánypárt berkeiből még tavaly kiszivárgott információk szerint Ponta azzal a feltétellel kívánt az alakulat színeiben indulni a decemberi parlamenti választáson, ha ötven, hozzá közel álló politikus befutóhelyet kap a jelöltlistákon. Dragnea azonban visszautasította, és legtöbb tíz hely átengedésére volt hajlandó, vagyis nagy vonalakban bejött a PSD elnökének a számítása.

Merthogy Liviu Dragnea jól kigondolt forgatókönyvek alapján hozza politikai döntéseit, a mostani esetben pedig véleményem szerint

Abban a pillanatban ugyanis, amint a miniszterelnök lemond vagy a parlamentben megbukik, az államfő aktív alkotmányos tényezővé válik, megkezdődnek a kormányalakítási konzultációk, amelyek során ha nem észlel egyértelmű parlamenti többséget, Johannis más kormányösszetételre tehet javaslatot, sőt az előre hozott választások irányába is eltolhatja a folyamatot.

Márpedig tudjuk, hogy ilyen körülmények között életbe léptethető az államfő felfüggesztését lehetővé tévő cikkely, ha megvan hozzá a megfelelő többség. Ebben az esetben például az RMDSZ igen aktívvá válhat.

amelyen egyaránt terítékre kerülhetne az államfő leváltása és az alkotmány illiberális értelemben történő módosítása. Ennek a forgatókönyvnek a múlt héten még nagyobb esélye volt, Grindeanu magatartása nyomán azonban nehezen kivitelezhető.

– Melyik oldalra áll Ön szerint a mostani politikai helyzetben a sokak által a mérleg nyelvének tekintett RMDSZ? Kormányra lép belátható időn belül az alakulat a balliberálisokkal?

Jelen pillanatban nehéz megmondani, kormányra lép-e az RMDSZ. Az egyik ismeretlen tényező, hogy

Magyarország miniszterelnöke abban érdekelt, hogy Románia csatlakozzon az illiberális államok táborához. Tavaly júliusban a tusnádfürdői szabadegyetemen, a Tusványoson Orbán Viktor kijelentette, hogy a fekete bárányból nyáj lesz, és hogy számos ország fogja követni Magyarország példáját, Románia pedig az utolsó a térségben, amely még nem csatlakozott. Vagyis ha a magyar kormányfő képes befolyásolni az RMDSZ-t, akkor az alakulat Liviu Dragneát fogja támogatni.

Viszont ha az RMDSZ figyelembe veszi az Európai Néppárt által képviselt európai értékeket, akkor

De a szövetség késznek mutatkozott a tárgyalásokra, ami arra utal, hogy részt vesz a szavazáson, és valószínűleg képviselői és szenátorai lelkiismeretére bízza, miként voksolnak. Mivel tudjuk, hogy a honatyák lelkiismerete minden esetben keresztülmegy a párton, néhány kivétellel a legtöbben szavazni fognak.

korábban írtuk

Tánczos: az RMDSZ nem szavazza meg a bizalmatlansági indítványt

Miután a hétfői megállapodások érvényüket veszítették, az RMDSZ-nek semmi oka nincs arra, hogy beavatkozzon a PSD belső vitájába – nyilatkozta kedden Tánczos Barna szenátor, aki szerint nem szavazzák meg szerdán a bizalmatlansági indítványt.

Nem vagyok teljesen bizonyos abban, hogy így történik, azonban kijelenthető, hogy

Különben nagyon sok problémát okozna az RMDSZ esetleges mostani kormányra lépése. És nemcsak a PSD, hanem a magyar szövetség számára is, hiszen a különböző felmérések alapján jól tudjuk, hogy a magyar választók többsége nem támogatja a román baloldali alakulattal kötendő szövetséget. Nem véletlen, hogy az RMDSZ most is a diszkrét parlamenti együttműködés formáját választotta a közvetlen kormányzati részvétel helyett.

korábban írtuk

Kelemen: nem veszünk részt a bizalmatlansági indítvány vitáján

Nem vesz részt az RMDSZ a Sorin Grindeanu vezette kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítvány szerdai parlamenti vitáján – jelentette be kedden Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke a szövetség frakcióinak együttes ülését követően ismertette az alakulat döntését.