Pártütés a koalícióban

A szavazás eredménye utána legfontosabb kérdés Monica Macovei sorsa lett.Nicolae Vãcãroiu, a szenátus szociáldemokrata elnökeszerint a tárcavezetőt meneszteni kell, hiszen az indítványkötelező a kormányra nézve. A felsőházelnöke ezt a szavazás előtti pillanatokban is elmondta,a szenátus szabályzatából idézve,hogy az indítvány megjelenik a Hivatalos Közlönyben,így a kormányfőnek kötelessége leváltaniMacoveit. Az alkotmány 112-es cikkelyének 2.paragrafusa értelmében azonban az egyszerű indítványcsak politikai következményekkel jár. „Aképviselőház vagy a szenátus egyszerűindítványt fogadhat el, kifejezve ebben álláspontjátegy belpolitikai vagy külpolitikai problémátilletően vagy az esetnek megfelelően, egy interpellációtárgyát képező problémávalkapcsolatban” – áll az alkotmány 112-es cikkelyének2. bekezdésében.
Cãlin Popescu-Tãriceanuminiszterelnök amúgy korábban márbejelentette: Monica Macovei a tisztségében marad aszavazás eredményétől függetlenül.Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke úgyszinténazt állította, a kormányfőnek nem kötelességemeneszteni a miniszter asszonyt. Jóllehet több szenátor– köztük liberális politikusok is – Macoveibecsületbeli lemondását kérték, azigazságügyi miniszter különben a szavazásután azonnal bejelentette: nincs szándékábanlemondani tisztségéről.
Cãlin Popescu-Tãriceanu kijelentéseheves reakciót váltott ki a konzervatívokrészéről: Dan Voiculescu pártelnök azzalfenyegette a miniszterelnököt, hogy pártjabizalmatlansági indítványt nyújt be akormány ellen, ha nem menesztik Macoveit. Egy esetlegesbizalmatlansági indítvány elfogadásapedig a kabinet bukását jelenti.
A hazugság Monica Macoveiigazsága című indítványban az ellenzékiszenátorok legfőbb vádpontja az igazságszolgáltatásreformjának elmulasztása volt. Szerintük Macoveiegyetlen közintézménynek sem mutatott be legalábbegy minimális programot arról, hogyan képzeli elaz igazságszolgáltatás megújítását.
Az ellenzék ugyanakkor atárcavezető szemére vetette, hogy „alkotmányellenesmódon”, egy nyilatkozattal a LegfelsőbbIgazságszolgáltatási Tanácsra (CSM)hárította a reform kidolgozását, holott atestületnek egészen más feladatai vannak. Atárcavezető eme gesztusának hátterében aCSM hiteltelenítésének a démoni szándékaáll – vélik az ellenzéki honatyák.Emellett azzal vádolták még az igazságügyiminisztert, hogy megakadályozta az új büntetőtörvénykönyv alkalmazását. Azindítvány aláírói szóvátették a szerintük túl szoros együttműködéstMacovei és védelmezői – leginkább abelügyminisztérium – között. Az ellenzéktovábbi vádpontját képezte, hogydiverziós jellegű törvénytervezeteket dolgozottki, mint például a tisztségviselők vagyonánakellenőrzésére hivatott OrszágosFeddhetetlenségi Ügynökség (ANI) működésérevonatkozó jogszabály. Az ellenzék kétségbevonta Macovei érvét, hogy a törvényelfogadását az Európai Unió kéri.Az indítvány beterjesztői szerint az Unióországaiban nem léteznek az ANI-hoz hasonlóintézmények.
Felszólalásában azigazságügyi miniszter érv nélkülineknevezte az ellenzék vádjait. Szerinte azigazságszolgáltatás reformját mi sembizonyítja jobban, mint Románia csatlakozása azEurópai Unióhoz, valamint a korrupcióellenesharcban elért eredmények. ÉrvelésébenMacovei az Európai Bizottság jelentéseire ishivatkozott, amelyek kiemelik az igazságszolgáltatásbantörtént előrelépéseket. Emlékeztetett,hogy 2004-ben, a szociáldemokrata kormányzásidején az Európai Unió még a védzáradékokalkalmazásával fenyegette Romániát azigazságszolgáltatás területéntapasztalható lemaradás miatt.
Macovei védelmébenkülönben a napokban Franco Frattini, az EurópaiBizottság igazságügyi biztosa is kiállt,méltatva a tárcavezető tevékenységéta korrupcióellenes harcban. Az Európai Unióberkeiben rendkívüli népszerűségnek éselismerésnek örvendő Macoveit azonban számtalanszorbírálták mind a romániai ellenzék,mind a kormánykoalíció politikusai, kifogásolvanem megfelelő kapcsolatát a parlamenttel.

F. B.

Keret
Felfüggesztik a DIICOT-rendeletet

Elfogadta a képviselőháza főügyészség szervezettbűnözés-ellenesügyosztályának (DIICOT) működésérevonatkozó rendelet felfüggesztését. Anagy-romániás Lucian Bolcaº kezdeményezését– amely a DIICOT-rendelet előírásainakfelfüggesztését célozza – 205 képviselőszavazta meg, ellene pedig 56-an voksoltak, a döntéshozókamara azonban a szenátus. A kormány tavaly decemberbenfogadta el a főügyészségszervezettbűnözés-ellenes ügyosztályánakműködését szabályozó sürgősségirendeletet. A jogszabályt azonban számos bírálatérte mind a politikai pártok többségének,mind a civil szervezetek részéről. A kifogásoktöbbsége arra vonatkozik, hogy a rendelet túlzotthatáskörrel ruházza fel a DIICOT ügyészeit.A bírálók szerint ugyanis a jogszabálylehetőséget teremt az ügyészeknek, hogy bíróságiengedély nélkül feltörjék a vizsgáltszemély elektronikus postaládáját,illetve lehallgathassák telefonbeszélgetéseit. ABolcaº tervezete ellen szavazó demokratákbejelentették: Alkotmánybírósághozfordulnak az ügyben. Szerintük ugyanis a parlamentnek nemáll jogában sürgősségi rendeletetfelfüggeszteni.