Egyre kevesebben választják a vasúti közlekedést
Fotó: Borbély Fanni
Aki az elmúlt húsz évben rendszeresen vonatozott Romániában, könnyen belefáradhatott a vasúti közlekedésbe. A lassú menetidők, a gyakori késések és a folyamatos korlátozások miatt sokan – még azok is, akik szívesebben választanák a környezetkímélő közlekedést – végül autóra vagy autóbuszra váltottak. Jelenleg a Kolozsvár–Nagyvárad vasútvonal felújítása miatt közvetlen vonat sem közlekedik a két város között, Sepsiszentgyörgyre pedig ma is csaknem hétórás utazással lehet eljutni a kincses városból, és ebben benne van még egy kis vonatpótló buszozás is. És a romániai vasút problémái nemcsak a fővonalakon érzékelhetők: az elmúlt két évtizedben mellékvonalak százainak kilométerein is megszűnt a személyszállítás, számos település elveszítette vasúti kapcsolatát.
2026. július 10., 18:012026. július 10., 18:01
Amikor egy vasútvonal megszűnik, ritkán történik látványos búcsú: nem áll meg utoljára ünnepélyesen a mozdony, nem zárják le másnap lakattal az állomást. Előbb ritkul a menetrend, aztán egyre kevesebben utaznak rajta, végül megszűnik a személyforgalom. A sínek még hosszú ideig a helyükön maradnak, az állomásépület is áll, csak éppen már nincs, aki felszálljon a vonatra, illetve nincs vonat, amire felszállni.
A hivatalosan is lezárt vagy teljesen forgalom nélküli szakaszok hossza meghaladja a 640 kilométert, míg azokkal együtt, ahol személyvonat már nem közlekedik, de elvileg még lehetséges korlátozott üzemi vagy teherszállítási forgalom, a kihasználatlan hálózat meghaladja a 750 kilométert.
A folyamatnak különösen nagy vesztese Erdély nyugati része és a Bánság, ahol több, egykor fontos mellékvonal is eltűnt a menetrendből. Az elérhető adatok szerint Temes megye szenvedte el a legnagyobb veszteséget:
A Buziásfürdő–Gátalja–Nagyzsám, a Széphely–Gyér, a Széphely–Liebling, a Gyertyámos–Jánosföld, a Zsombolya–Lovrin, a Lovrin–Nyerő, valamint a Nagyszentmiklós–Csanád vonalak többségén még a 2010-es évek elején is közlekedtek személyvonatok, ma azonban több esetben a CFR dokumentumai állandó forgalomszünetet vagy hivatalos vonalzárat jeleznek.
A CFR az Arad–Temesvár–Karánsebes vasútvonal felújítása során lebontana négy, az Osztrák–Magyar Monarchiában épített állomást, a hozzájuk tartozó víztornyokkal együtt. Ezzel elveszne a Bánság közlekedés- és ipartörténetének egy jelentős darabja.
Sok esetben ezek jelentették az egyetlen kötöttpályás kapcsolatot a megyeszékhely vagy a járási központ felé. Megszűnésük ezért nemcsak közlekedési, hanem társadalmi változást is jelentett.
Erdélyben Bihar megye számít a másik legnagyobb vesztesnek: itt 124 kilométernyi vasútvonal veszítette el személyforgalmát vagy került tartósan használaton kívüli állapotba.
A személyforgalom fokozatosan épült le, majd miután sem személy-, sem áruszállításra nem mutatkozott érdemi igény, a szakasz hivatalosan is a lezárt vonalak közé került. A példája jól mutatja a romániai mellékvonalak sorsát: többségük nem azért szűnt meg, mert egyik napról a másikra használhatatlanná vált, hanem mert fokozatosan elveszítette közlekedési szerepét.
A folyamat Erdély más részeit sem kerülte el. Beszterce-Naszód megyében például a Kisilva és Óradna közötti mellékvonal története jól mutatja, milyen nehéz új életet lehelni egy egyszer már leépült vasútba, hiszen itt a személyforgalmat 2017-ben ugyan újraindították, de a rossz pályaállapot és a veszteséges működés miatt rövid időn belül ismét megszüntették.
Arad megyében szintén több kisebb mellékvonal került le a személyszállítás térképéről. A Nadab–Ottlaka, valamint a Borosjenő –Csermő vonalakon ma már nem közlekednek személyvonatok, a CFR dokumentumaiban hivatalosan forgalomszünet szerepel.
A hivatalos vasúti dokumentumok alapján jól kirajzolódik, hogy a mellékvonalak leépülése nem egyetlen hullámban zajlott, hanem közel két évtized alatt, három jól elkülöníthető időszakban.
Ezeken a vonalakon sok esetben már korábban megszűnt a személyforgalom, a döntések inkább egy régóta fennálló helyzetet tettek hivatalossá.
A hivatalos dokumentumok többféle állapotot különböztetnek meg. Vannak olyan szakaszok, amelyeket a CFR véglegesen lezártnak tekint, máshol állandó forgalomszünet van érvényben, megint másutt ugyan nincs menetrend szerinti személyszállítás, de elvileg továbbra is közlekedhet alkalmi tehervonat vagy üzemi szerelvény. A pontosabb kép érdekében három kategóriában vizsgáltuk a hálózatot: külön a hivatalosan lezárt szakaszokat, a személyforgalom nélküli, de elméletileg még használható vonalakat, valamint a 2006 óta személyszállításukat elvesztő vasútvonalak teljes körét.
De tény, hogy minél hosszabb ideig marad kihasználatlan egy vasútvonal, annál nagyobb beruházásra lenne szükség ahhoz, hogy ismét rendszeres személyforgalmat fogadhasson.
Ezek jellemzően kisebb forgalmú mellékvonalak, amelyek közül több ma is működik, másokat azonban már csak korlátozottan használnak, vagy teljesen megszűnt rajtuk a személyszállítás. A mellékvonalak jelentős része továbbra is a CFR SA kezelésében van, ugyanakkor egyes szakaszokat magán infrastruktúra-kezelők működtetnek.
Másfelől a mellékvonalak eltűnéséről szóló viták rendszerint a gazdaságosságról szólnak. Kevés az utas, drága a fenntartás, rossz a pálya – hangzanak az érvek. Csakhogy egy vasútvonal szerepe nem kizárólag a jegybevételben mérhető. Számos kisebb település számára a vonat jelentette a legbiztonságosabb kapcsolatot a közeli várossal, a munkahelyekkel, az iskolákkal vagy a kórházakkal. Amikor megszűnik a személyszállítás, nem csupán egy közlekedési lehetőség tűnik el, hanem sok esetben a település bekapcsoltsága is csökken.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter hétfőn bejelentette, hogy platformot indított, amelyen keresztül az utasok közvetlenül jelezhetik a CFR (Román Vasúttársaság) járatain tapasztalt problémáikat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három kiállítás mutatja be magyar és román nyelven a 130 éve született Márton Áron püspök életművét, szellemi-lelki örökségét a Kolozsvári Magyar Napok keretében.
Nem folytatja pártpolitikai szerepvállalását, sem a Romániai Magyar Egységpárt (RMEP) létrehozását Kátai István, az első erdélyi Tisza-sziget alapítója. Ezt ő maga jelentette be vasárnap egy, a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésben.
Sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) kánikula miatt az ország hat nyugati és északnyugati megyéjére.
A 17. Kolozsvári Magyar Napok első programpontjaként nyitották meg szombaton a nagyközönség előtt az Orosz család emlékszobáját a Farkas utcai Bethlen–Nemes-házban működő Kolozsvári Magyar Szalonban.
Hétfőtől újraindul Gyulafehérváron a június 17-én leállított közösségi közlekedés, miután a városi önkormányzat és a magánszolgáltató megállapodásra jutott.
Oláhszentgyörgy nagy múltú fürdőváros, egykori szállodái azonban vagy bezártak, vagy csak részben működnek. A helyi önkormányzat közberuházásokban látja az újjáéledés lehetőségét: korszerű gyógykezelő központot és wellnesskomplexumot hoznának létre.
Három ember életét követelő súlyos közúti baleset történt péntek délután Szászkézd közelében, az E60-as országúton, Maros megyében.
A geopolitikától és nemzetpolitikától a gasztronómián, kultúrán és egészséges életmódon át egészen a mesterséges intelligenciáig: számos témával várja az érdeklődőket Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusa a Kolozsvári Magyar Napokon.
Illegális autóbontót számoltak fel a Brassó Megyei Rendőr-főkapitányság munkatársai Barcarozsnyón. A szétbontott autókból származó hatalmas mennyiségű veszélyes és nem veszélyes hulladékot hatósági zár alá vették.
Szeptembertől bezár és véglegesen megszűnik a kolozsvári Főtéren működő, közel 100 férőhelyes parkoló.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!