Egyre kevesebben választják a vasúti közlekedést
Fotó: Borbély Fanni
Aki az elmúlt húsz évben rendszeresen vonatozott Romániában, könnyen belefáradhatott a vasúti közlekedésbe. A lassú menetidők, a gyakori késések és a folyamatos korlátozások miatt sokan – még azok is, akik szívesebben választanák a környezetkímélő közlekedést – végül autóra vagy autóbuszra váltottak. Jelenleg a Kolozsvár–Nagyvárad vasútvonal felújítása miatt közvetlen vonat sem közlekedik a két város között, Sepsiszentgyörgyre pedig ma is csaknem hétórás utazással lehet eljutni a kincses városból, és ebben benne van még egy kis vonatpótló buszozás is. És a romániai vasút problémái nemcsak a fővonalakon érzékelhetők: az elmúlt két évtizedben mellékvonalak százainak kilométerein is megszűnt a személyszállítás, számos település elveszítette vasúti kapcsolatát.
2026. július 10., 18:012026. július 10., 18:01
Amikor egy vasútvonal megszűnik, ritkán történik látványos búcsú: nem áll meg utoljára ünnepélyesen a mozdony, nem zárják le másnap lakattal az állomást. Előbb ritkul a menetrend, aztán egyre kevesebben utaznak rajta, végül megszűnik a személyforgalom. A sínek még hosszú ideig a helyükön maradnak, az állomásépület is áll, csak éppen már nincs, aki felszálljon a vonatra, illetve nincs vonat, amire felszállni.
A hivatalosan is lezárt vagy teljesen forgalom nélküli szakaszok hossza meghaladja a 640 kilométert, míg azokkal együtt, ahol személyvonat már nem közlekedik, de elvileg még lehetséges korlátozott üzemi vagy teherszállítási forgalom, a kihasználatlan hálózat meghaladja a 750 kilométert.
A folyamatnak különösen nagy vesztese Erdély nyugati része és a Bánság, ahol több, egykor fontos mellékvonal is eltűnt a menetrendből. Az elérhető adatok szerint Temes megye szenvedte el a legnagyobb veszteséget:
A Buziásfürdő–Gátalja–Nagyzsám, a Széphely–Gyér, a Széphely–Liebling, a Gyertyámos–Jánosföld, a Zsombolya–Lovrin, a Lovrin–Nyerő, valamint a Nagyszentmiklós–Csanád vonalak többségén még a 2010-es évek elején is közlekedtek személyvonatok, ma azonban több esetben a CFR dokumentumai állandó forgalomszünetet vagy hivatalos vonalzárat jeleznek.
A CFR az Arad–Temesvár–Karánsebes vasútvonal felújítása során lebontana négy, az Osztrák–Magyar Monarchiában épített állomást, a hozzájuk tartozó víztornyokkal együtt. Ezzel elveszne a Bánság közlekedés- és ipartörténetének egy jelentős darabja.
Sok esetben ezek jelentették az egyetlen kötöttpályás kapcsolatot a megyeszékhely vagy a járási központ felé. Megszűnésük ezért nemcsak közlekedési, hanem társadalmi változást is jelentett.
Erdélyben Bihar megye számít a másik legnagyobb vesztesnek: itt 124 kilométernyi vasútvonal veszítette el személyforgalmát vagy került tartósan használaton kívüli állapotba.
A személyforgalom fokozatosan épült le, majd miután sem személy-, sem áruszállításra nem mutatkozott érdemi igény, a szakasz hivatalosan is a lezárt vonalak közé került. A példája jól mutatja a romániai mellékvonalak sorsát: többségük nem azért szűnt meg, mert egyik napról a másikra használhatatlanná vált, hanem mert fokozatosan elveszítette közlekedési szerepét.
A folyamat Erdély más részeit sem kerülte el. Beszterce-Naszód megyében például a Kisilva és Óradna közötti mellékvonal története jól mutatja, milyen nehéz új életet lehelni egy egyszer már leépült vasútba, hiszen itt a személyforgalmat 2017-ben ugyan újraindították, de a rossz pályaállapot és a veszteséges működés miatt rövid időn belül ismét megszüntették.
Arad megyében szintén több kisebb mellékvonal került le a személyszállítás térképéről. A Nadab–Ottlaka, valamint a Borosjenő –Csermő vonalakon ma már nem közlekednek személyvonatok, a CFR dokumentumaiban hivatalosan forgalomszünet szerepel.
A hivatalos vasúti dokumentumok alapján jól kirajzolódik, hogy a mellékvonalak leépülése nem egyetlen hullámban zajlott, hanem közel két évtized alatt, három jól elkülöníthető időszakban.
Ezeken a vonalakon sok esetben már korábban megszűnt a személyforgalom, a döntések inkább egy régóta fennálló helyzetet tettek hivatalossá.
A hivatalos dokumentumok többféle állapotot különböztetnek meg. Vannak olyan szakaszok, amelyeket a CFR véglegesen lezártnak tekint, máshol állandó forgalomszünet van érvényben, megint másutt ugyan nincs menetrend szerinti személyszállítás, de elvileg továbbra is közlekedhet alkalmi tehervonat vagy üzemi szerelvény. A pontosabb kép érdekében három kategóriában vizsgáltuk a hálózatot: külön a hivatalosan lezárt szakaszokat, a személyforgalom nélküli, de elméletileg még használható vonalakat, valamint a 2006 óta személyszállításukat elvesztő vasútvonalak teljes körét.
De tény, hogy minél hosszabb ideig marad kihasználatlan egy vasútvonal, annál nagyobb beruházásra lenne szükség ahhoz, hogy ismét rendszeres személyforgalmat fogadhasson.
Ezek jellemzően kisebb forgalmú mellékvonalak, amelyek közül több ma is működik, másokat azonban már csak korlátozottan használnak, vagy teljesen megszűnt rajtuk a személyszállítás. A mellékvonalak jelentős része továbbra is a CFR SA kezelésében van, ugyanakkor egyes szakaszokat magán infrastruktúra-kezelők működtetnek.
Másfelől a mellékvonalak eltűnéséről szóló viták rendszerint a gazdaságosságról szólnak. Kevés az utas, drága a fenntartás, rossz a pálya – hangzanak az érvek. Csakhogy egy vasútvonal szerepe nem kizárólag a jegybevételben mérhető. Számos kisebb település számára a vonat jelentette a legbiztonságosabb kapcsolatot a közeli várossal, a munkahelyekkel, az iskolákkal vagy a kórházakkal. Amikor megszűnik a személyszállítás, nem csupán egy közlekedési lehetőség tűnik el, hanem sok esetben a település bekapcsoltsága is csökken.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter hétfőn bejelentette, hogy platformot indított, amelyen keresztül az utasok közvetlenül jelezhetik a CFR (Román Vasúttársaság) járatain tapasztalt problémáikat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nem épül lakópark Nagybánya ikonikus természeti-kulturális örökségére, a Kereszthegyre a város polgármestere szerint. Egy helyi civil szervezet vezetője viszont állítja: nincs garancia erre.
Holtan találtak csütörtökön este a Beszterce-Naszód megyei Ilvamagura közelében egy bölényt, amely az elmúlt hetekben jelent meg a környéken.
Megkezdődött a feketetói őszi vásár: október 8. és 11. között ismét emberek tízezrei lepik el a Sebes-Körös partját, hogy Erdély egyik legrégebbi és legnagyobb régiségvásárán keressenek kincset a kacatok között.
Két tinédzser életét vesztette csütörtök este, miután motorkerékpárjukat elsodorta a vonat Csíkverebesen – közölte a Hargita megyei katasztrófavédelmi felügyelőség.
Megdöbbentő kijelentéseket tettek Brassó megyei polgármesterek a múlt hétvégi halálos medvetámadás után: többségük a civil szervezetektől való félelmében nem akarja elrendelni a medvék kilövését.
Mintegy 21 ezer külföldi állampolgár él Kolozs megyében, közülük több mint 14 ezren az Európai Unión kívüli országokból érkeztek. A vendégmunkások egy része már a családját is Romániába hozná, és hosszú távon itt képzeli el a jövőjét.
Közös nyilatkozatban erősítették meg a kolozsvári központú Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) melletti elköteleződésüket az erdélyi magyar történelmi egyházak püspökei.
Csütörtökön megnyitották a forgalom előtt a Romániát és Ukrajnát összekötő új Tisza-hidat, mely Máramarossziget és az ukrajnai Tiszafejéregyháza (Bila Cerkva) között teremt új közúti határátlépési lehetőséget.
Az elmúlt napokban egy emberként mozdult meg a kalotaszegi közösség, hogy segítsen egy közel kétéves, daganatos betegséggel küzdő körösfői kisfiúnak, akinek egy barcelonai kórházban most esélye lehet a gyógyulásra.
A következő három évre ökoturisztikai desztináció státuszt kapott Bihar megyében található Király-erdő-hegység, és így csatlakozik Románia többi elismert ökoturisztikai desztinációjához.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!