2011. július 29., 14:592011. július 29., 14:59
„A legrangosabb egyetemekről van szó. Csak ezek szervezhetnek majd doktorátust. Számuk alacsony, valószínűleg tizenkét felsőoktatási intézmény kap akkreditálást doktori tanulmányokra” – nyilatkozták az említett források a Mediafax hírügynökségnek.
A tanügyminisztérium befejezte az egyetemek kiértékelését, és közölte, hogy jutalmazza azokat az intézményeket, amelyek beleegyeznek az egyesítésbe. A kiértékelésről szóló jelentést bemutatták az Egyetemek Európai Társaságának, mely az idézett források szerint „valószínűleg a legtekintélyesebb európai fórum ezen a területen” – miként a hatóságok állítják.
A minisztérium ugyanakkor megjegyezte, hogy a folyamatban lévő doktorátusok a felkészülési ciklus végéig folytatódhatnak, akkor is, ha az egyetem augusztustól elveszti más doktorátusok szervezésére való jogát.
A doktorátusvezető tanárok, akik olyan felsőoktatási intézményben dolgoznak, mely nem szerepel a tizenkét engedélyezett egyetem között, szintén tovább folytathatják ilyen tevékenységüket, amennyiben az egyetemük konzorciumot alkot doktori tanulmányokra akkreditált más intézetekkel.
Szeptemberben 3500 doktori helyet fognak meghirdetni.
Az egyetemeket idén nyártól kezdődően három csoportba sorolják: az oktatásra hangolt egyetemek csak alapfokú diplomázásra készítenek fel, az oktatási és tudományos kutatási, valamint az oktatási és művészeti alkotási egyetemek alapfokú és mesterképzésre szorítkoznak, a harmadik csoport a csúcskutatási és oktatási egyetemeké, amelyek alapfokú képzésre, mesterképzésre és doktorátusra is jogosultak. A tanulmányi programok rangsorolását is megkezdik ezzel egy időben, ám e folyamat elhúzódhat 2014-ig.
„Az oktatási törvény nemzetközi szakértők bevonását írja elő az egyetemek rangsorolásánál, mert a román egyetemi szférában bizalmatlanság uralkodik. Európában pedig bizalmatlanok azzal szemben, ami a romániai akadémiai körökben történik. Nem hiába robbantak ki botrányok a diplomaosztások körül. (…) E gyanakvások megszüntetésért, a „nullapont” meghatározásáért – amikor is leszögezzük, hol is állunk mi most – eldöntöttük, hogy kérjük az európai szervezet asszisztenciáját” – mondta márciusban Daniel Funeriu tanügyminiszter.
A tanügyminisztérium és az Egyetemek Európai Társasága március 25-én nyilvános vitára bocsátotta az egyetemek besorolásának és a tanulmányi programok rangsorolásának módszertanát, melyről az oktatási törvény 193. cikkelye rendelkezik.
„A rangsorolás azt jelenti, hogy az ország összes egyeteméről azonos területre benyújtott programokat (pl. orvostudományi vagy újságírói tanulmányok) bizonyos kritériumok, az oktatás, a kutatás, a diákoknak nyújtott szolgáltatások, a társadalmi-gazdasági hatás minősége szerint értékcsoportokba sorolják. Ennek pozitív hatása az lesz, hogy a közpénzeket teljesítmény szerint lehet majd leosztani. Például most az ország egyik orvosi egyetemén az eredményes rezidensvizsgák aránya 3 százalék, egy másik egyetemen 70 százalék, de mivel mindkettő orvosi képzéssel foglalkozik és mindkettő állami intézmény, alapfinanszírozása egy diákra eddig azonos összeget tett ki. Ami nem helyes: azt jelenti, hogy nem jutalmazzuk a minőséget, és pocsékoljuk a közpénzeket” – mondta márciusban Mircea Miclea egyetemi professzor, az oktatással foglalkozó elnöki bizottság elnöke.
A hatóságok remélik, hogy az egyetemek besorolásával megszűnik a „diplomagyártás”.
„A mesteri és doktori képzés nem az egyetemeké, az a hallgatóké. Az a gond, hogy az ilyen programokban részt vevő egyetemisták némelyike kompetenciafedezet nélkül kapja meg a mesteri vagy a doktori diplomát. Más szóval, egyetemisták egész nemzedékét nyomorították meg ilyen diplomákkal. Ennek meg kellett szűnnie, és meg is szűnik az új besorolással” - magyarázta Miclea professzor a MEDIAFAX-nak nyilatkozva.
Azt is elmondta, ezzel a lépéssel elérik, hogy az állam már nem fogja finanszírozni a minőségi fedezet nélküli tanulmányi programokat. „Ha a kiértékelésből az fog kiderülni, hogy valamely egyetem csak alapképzést képes nyújtani, annak az állam már nem fogja támogatni a magasabb szintű programjait. Nem kap beiskolázási számot mesteri vagy doktori képzésre” – fűzte hozzá a professzor.
Nem támogatják a tavasszal felbomlott bukaresti kormánykoalíció pártjai Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szakértői kabinet megalakítására vonatkozó elképzelését. Az RMDSZ szóvivője szerint egy ilyen kormány nehezen tudna parlamenti többséget szerezni.
Az Ilfov megyei törvényszék pénteken jóváhagyta a 24 éves és négyhónapos börtönbüntetését töltő Omar Hayssam feltételes szabadlábra helyezési kérelmét.
Nem érti Petrișor Peiu, az AUR szenátusi frakcióvezetője, miért nevezik diktatórikusnak azt a pártja által benyújtott törvénytervezetet, amely bírsággal kényszerítené a köztisztségek viselőit arra, hogy ünnepi alkalmakkor megcsókolják a román zászlót.
Nincs szó arról, hogy Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök lemondani készülne tisztségéről – közölte pénteken Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
Holtan találták pénteken reggel Dorin Ioniţă vezérőrnagyot, a hatóságok szerint a tábornok halálát fejlövés okozta.
Átmeneti szakértői kormányt látna szívesen saját, ügyvivő kabinetje utódjaként Ilie Bolojan miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.
Alexandru Muraru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselője csütörtökön közölte: a trikolór napjára vonatkozó tervezet egy PSD–AUR alku, amely a magyar kisebbség ellen irányul, egyben zsarolás az RMDSZ-szel szemben.
Kemény hangvételű bejegyzésben cáfolta az RMDSZ elnöke csütörtökön a szövetségnek a kormányalakítási kísérletek kapcsán több román sajtótermék által sugalmazott álláspontját. Kelemen Hunor számos állítást manipulációnak nevezett.
Miközben Romániát május eleje óta ügyvivő kormány vezeti, egyelőre nem tűnik úgy, hogy a pártok közelednének a kompromisszumhoz egy új kabinet megalakításáról.
Toronymagasan vezet a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a romániai pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
szóljon hozzá!