2011. július 29., 14:592011. július 29., 14:59
„A legrangosabb egyetemekről van szó. Csak ezek szervezhetnek majd doktorátust. Számuk alacsony, valószínűleg tizenkét felsőoktatási intézmény kap akkreditálást doktori tanulmányokra” – nyilatkozták az említett források a Mediafax hírügynökségnek.
A tanügyminisztérium befejezte az egyetemek kiértékelését, és közölte, hogy jutalmazza azokat az intézményeket, amelyek beleegyeznek az egyesítésbe. A kiértékelésről szóló jelentést bemutatták az Egyetemek Európai Társaságának, mely az idézett források szerint „valószínűleg a legtekintélyesebb európai fórum ezen a területen” – miként a hatóságok állítják.
A minisztérium ugyanakkor megjegyezte, hogy a folyamatban lévő doktorátusok a felkészülési ciklus végéig folytatódhatnak, akkor is, ha az egyetem augusztustól elveszti más doktorátusok szervezésére való jogát.
A doktorátusvezető tanárok, akik olyan felsőoktatási intézményben dolgoznak, mely nem szerepel a tizenkét engedélyezett egyetem között, szintén tovább folytathatják ilyen tevékenységüket, amennyiben az egyetemük konzorciumot alkot doktori tanulmányokra akkreditált más intézetekkel.
Szeptemberben 3500 doktori helyet fognak meghirdetni.
Az egyetemeket idén nyártól kezdődően három csoportba sorolják: az oktatásra hangolt egyetemek csak alapfokú diplomázásra készítenek fel, az oktatási és tudományos kutatási, valamint az oktatási és művészeti alkotási egyetemek alapfokú és mesterképzésre szorítkoznak, a harmadik csoport a csúcskutatási és oktatási egyetemeké, amelyek alapfokú képzésre, mesterképzésre és doktorátusra is jogosultak. A tanulmányi programok rangsorolását is megkezdik ezzel egy időben, ám e folyamat elhúzódhat 2014-ig.
„Az oktatási törvény nemzetközi szakértők bevonását írja elő az egyetemek rangsorolásánál, mert a román egyetemi szférában bizalmatlanság uralkodik. Európában pedig bizalmatlanok azzal szemben, ami a romániai akadémiai körökben történik. Nem hiába robbantak ki botrányok a diplomaosztások körül. (…) E gyanakvások megszüntetésért, a „nullapont” meghatározásáért – amikor is leszögezzük, hol is állunk mi most – eldöntöttük, hogy kérjük az európai szervezet asszisztenciáját” – mondta márciusban Daniel Funeriu tanügyminiszter.
A tanügyminisztérium és az Egyetemek Európai Társasága március 25-én nyilvános vitára bocsátotta az egyetemek besorolásának és a tanulmányi programok rangsorolásának módszertanát, melyről az oktatási törvény 193. cikkelye rendelkezik.
„A rangsorolás azt jelenti, hogy az ország összes egyeteméről azonos területre benyújtott programokat (pl. orvostudományi vagy újságírói tanulmányok) bizonyos kritériumok, az oktatás, a kutatás, a diákoknak nyújtott szolgáltatások, a társadalmi-gazdasági hatás minősége szerint értékcsoportokba sorolják. Ennek pozitív hatása az lesz, hogy a közpénzeket teljesítmény szerint lehet majd leosztani. Például most az ország egyik orvosi egyetemén az eredményes rezidensvizsgák aránya 3 százalék, egy másik egyetemen 70 százalék, de mivel mindkettő orvosi képzéssel foglalkozik és mindkettő állami intézmény, alapfinanszírozása egy diákra eddig azonos összeget tett ki. Ami nem helyes: azt jelenti, hogy nem jutalmazzuk a minőséget, és pocsékoljuk a közpénzeket” – mondta márciusban Mircea Miclea egyetemi professzor, az oktatással foglalkozó elnöki bizottság elnöke.
A hatóságok remélik, hogy az egyetemek besorolásával megszűnik a „diplomagyártás”.
„A mesteri és doktori képzés nem az egyetemeké, az a hallgatóké. Az a gond, hogy az ilyen programokban részt vevő egyetemisták némelyike kompetenciafedezet nélkül kapja meg a mesteri vagy a doktori diplomát. Más szóval, egyetemisták egész nemzedékét nyomorították meg ilyen diplomákkal. Ennek meg kellett szűnnie, és meg is szűnik az új besorolással” - magyarázta Miclea professzor a MEDIAFAX-nak nyilatkozva.
Azt is elmondta, ezzel a lépéssel elérik, hogy az állam már nem fogja finanszírozni a minőségi fedezet nélküli tanulmányi programokat. „Ha a kiértékelésből az fog kiderülni, hogy valamely egyetem csak alapképzést képes nyújtani, annak az állam már nem fogja támogatni a magasabb szintű programjait. Nem kap beiskolázási számot mesteri vagy doktori képzésre” – fűzte hozzá a professzor.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint a PSD és a PNL úgy viselkedik, „mint az óvodások”, miközben az egyetlen nyertesek a szélsőségesek.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter hétfőn bejelentette, hogy platformot indított, amelyen keresztül az utasok közvetlenül jelezhetik a CFR (Román Vasúttársaság) járatain tapasztalt problémáikat.
Néhány napos lehűlés után ismét hőség jöhet: a nyár legforróbb időszaka még csak ezután következhet.
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Biztonságban lekísértek a hegyről 37 lengyel turistát a hegyi csendőrök a Kelemen-havasokban, miután a kirándulók útvonalának közelében egy bocsát vezető anyamedvét észleltek. A hatóságok szerint a gyors beavatkozásnak köszönhetően senki sem sérült meg.
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
szóljon hozzá!