Fotó: Veres Nándor
Számos újdonságot tartalmaznak mind az oktatási folyamatra, mind pedig az oktatási rendszer megszervezésére vonatkozóan a szerdán közvitára bocsájtandó oktatási törvénytervezetek. A tervezetek a középiskolába való bejutást és az érettségit is átszerveznék, és rendhagyó módon a kezdő tanári fizetést is előírnák.
2022. július 12., 13:282022. július 12., 13:28
2022. július 12., 20:302022. július 12., 20:30
Átültették törvénytervezetbe a Képzett Románia elnevezésű hosszú távú oktatási projektbe foglalt elveket, a jogszabályjavaslatokat szerdán bocsátják közvitára – jelentette be kedden Sorin Cîmpeanu. A tanügyminiszter sajtótájékoztatóján rámutatott: két törvénytervezet készült, az egyik a közoktatást, a másik a felsőoktatást érintő elképzeléseket tartalmazza.
A tárcavezető emlékeztetett, hogy a Képzett Románia projektet több mint 10 ezer személy véleményének, javaslatainak figyelembe vételével dolgozták ki. Hangsúlyozta, a reformcsomagot a kormány és a parlament is felvállalta már azáltal, hogy belefoglalták az országos helyreállítási tervbe (PNRR), az erre fordítható finanszírozás a helyreállítási alapból Románia által lehívható teljes összeg 12 százalékát teszi ki.
Fotó: Beliczay László
A törvénytervezetek számos újdonságot tartalmaznak mint az oktatási folyamatra, mint pedig az oktatási rendszer megszervezésére vonatkozóan. A tervezetek egyik újdonsága, hogy a jelenlegi szabályozástól eltérően a művészeti tantárgyakból és testnevelésből – valamint azokból a tantárgyakból, amelyeket miniszteri rendelettel szabályozhatnak – a jövőben nem 1-től 10-ig osztályoznak, hanem „átmenő” és elégtelen minősítést kapnak a diákok.
Fotó: Gov.ro
A diákok számára újdonság még, hogy a főgimnáziumokban (colegii nationale) visszavezetnék a felvételit, az új rendszerrel a szeptemberben VII. osztályba lépő diákok szembesülnének – számolt be az Edupedu.ro. Az oktatási szakportál az oktatási miniszter által mondottak alapján azt írja, hogy a felvételiszervezés a főgimnáziumok „kiváltsága” lesz, ezeknek lehetőséget adnak arra, hogy diákjaik 90 százalékát vizsgán válasszák ki, míg a maradék 10 százalék a jelenlegi módon jutna helyhez.
A törvénytervezet az érettségi megszervezési módján is változtatna, eszerint a 2023-ban IX. osztályt kezdő évfolyam 2027-ben más rendszer szerint tenne tanúságot a középiskolában szerzett ismereteiről. Egyetlen vizsgán mérnék fel az irodalom, matematika és egyéb tárgyakból szerzett általános ismereteiket, emellett két idegennyelv-vizsgájuk, illetve egy digitális képességeket mérő vizsgájuk lenne, a szaktantárgyból való vizsga választható lenne.
Jelentősen változtat az érettségi vizsgán az új oktatási törvény tervezete, amelyet a szakminiszter szerint szerdán bocsátanak közvitára.
A törvénytervezet az oktatási rendszer megszervezésére vonatkozóan is számos újítást hozna. Többek között kimondja, hogy a megyei tanfelügyelőségeket megyei közoktatási igazgatóságokká alakítják, melyek dekoncentrált intézményekként az oktatási minisztériumnak lesznek alárendelve. Az új intézmények az eddigi oktatás felügyeletét ellátó megyei központokat is magukba foglalják, gyakorlatilag ezek és a tanfelügyelőségek összevonásából jönnek létre.
Fotó: Veres Nándor
Sorin Cîmpeanu szerint az új megyei hatóságok feladata lenne az oktatási folyamat ellenőrzése, az oktatási rendszer megszervezése, a didaktikai személyzet mozgásának menedzselése és a karrierjük elősegítése, azaz a fokozati vizsgák megszervezése.
A tárcavezető szerint a jövő tanévtől kezdődően olyan tanári állásokat is meghirdetnek versenyvizsgára, melyek csupán 9–15 óra tanítást feltéteznek. A törvény egyébként rendhagyó módon a bérezésre is kitérne, eszerint a kezdő pedagógusoknak a nettó átlagfizetésnek megfelelő összeget kell kapniuk, azaz jelenleg 3 750 lejt.
Cîmpeanu ezt a kitételt azzal magyarázta, hogy kevesebb pénzért a friss végzősök nem választják a pedagógusi pályát, inkább más területen helyezkednek el, ahol a tanári bér dupláját vagy tripláját is megkapják.
– mondta a miniszter, aki ragaszkodik hozzá, hogy a bérezési kitétel a törvényben is benne legyen. A tárcavezető szerint az újdonsült pedagógusok vizsgáit is átszervezik, a véglegesítő vizsga megmarad ugyan országos szinten, de lesz egy egyéves mentorálás is, ezért a mentorokat külön megfizetik.
Azt is elősegítenék, hogy a véglegesítő vizsgán jó eredményeket elérő pedagógusok meghatározatlan időre szóló címzetes állásokhoz juthassanak, a miniszter szerint ugyanis a jelenlegi rendszer nagy hiányossága, hogy nem él a címzetes állások lehetőségével.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Sepsiszentgyörgy szeptember végi levegőjét idén is belengte az édes, karamellizált cukor illata: ismét megszervezték a Kürtőskalács Fesztivált, az édes ízek fesztiválját és versenyét.
Szeptember elején egy gyárrobbanás nyomán keletkezett szászsebesi tűzben megsérült három munkás közül a temesvári sürgősségi kórházban elhunyt egy Srí Lanka-i férfi.
Tizennyolcadik alkalommal tartották meg szombaton a Nemzedékek Találkozóját az aradi Alma Mater Alapítvány szervezésében. Ez az aradi magyarság egyik legrégebbi közösségi rendezvénye, ugyanis az eseményt kétévente szervezik meg, tehát már 36 éve zajlik.
Az utolsó csepp volt a pohárban, hogy hétfőre virradóra Máramarosszigeten mentősre támadt egy páciens, a mentőszolgálatok személyzete bejelentette, hatalmas tiltakozásra készülnek.
Téliesre fordult az időjárás szeptember végére, legalábbis a magasabban fekvő hegyvidéken. Máramaros és Hargita megyéből is jelentettek hétfőn havazást.
Illatok, ízek és jókedv tölti majd meg a székelytompai Murok étterem parkolóját, amikor október 4-én ismét rotyogni kezdenek az üstökben a zakuszkák a 3. MurokFest – csapatos zakuszkafőző verseny alkalmából.
Vasárnap reggel a csíkszeredai meteorológiai állomás mínusz 6,4 Celsius-fokot regisztrált, ami az országos legalacsonyabb hőmérsékletnek számított.
A nyelvtanulás hosszú távon nagy mértékben megtérülő türelemjáték, a leggyorsabban pedig élő gyakorlással lehet elsajátítani egy nyelvet – vallja Popa Gitta, aki szerint fontos, hogy a román nyelv tanulása szeretetteljes, interaktív közegben történjen.
A globális ingatlanpiac túlzásai korrigálódni kezdtek, de a nagyvárosokban még mindig évtizedekbe telik, mire egy átlagjövedelmű munkavállaló saját lakáshoz juthat.
A Kolozsvári Magyar Diákszövetség határozottan elutasítja az ösztöndíjrendszer radikális átalakítását a 2025/2026-os tanévre vonatkozóan, amely a hallgatókat hozza nehéz helyzetbe az előző kormány felelőtlen döntései miatt – hangsúlyozza a szervezet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!