Fotó: Veres Nándor
Számos újdonságot tartalmaznak mind az oktatási folyamatra, mind pedig az oktatási rendszer megszervezésére vonatkozóan a szerdán közvitára bocsájtandó oktatási törvénytervezetek. A tervezetek a középiskolába való bejutást és az érettségit is átszerveznék, és rendhagyó módon a kezdő tanári fizetést is előírnák.
2022. július 12., 13:282022. július 12., 13:28
2022. július 12., 20:302022. július 12., 20:30
Átültették törvénytervezetbe a Képzett Románia elnevezésű hosszú távú oktatási projektbe foglalt elveket, a jogszabályjavaslatokat szerdán bocsátják közvitára – jelentette be kedden Sorin Cîmpeanu. A tanügyminiszter sajtótájékoztatóján rámutatott: két törvénytervezet készült, az egyik a közoktatást, a másik a felsőoktatást érintő elképzeléseket tartalmazza.
A tárcavezető emlékeztetett, hogy a Képzett Románia projektet több mint 10 ezer személy véleményének, javaslatainak figyelembe vételével dolgozták ki. Hangsúlyozta, a reformcsomagot a kormány és a parlament is felvállalta már azáltal, hogy belefoglalták az országos helyreállítási tervbe (PNRR), az erre fordítható finanszírozás a helyreállítási alapból Románia által lehívható teljes összeg 12 százalékát teszi ki.
Fotó: Beliczay László
A törvénytervezetek számos újdonságot tartalmaznak mint az oktatási folyamatra, mint pedig az oktatási rendszer megszervezésére vonatkozóan. A tervezetek egyik újdonsága, hogy a jelenlegi szabályozástól eltérően a művészeti tantárgyakból és testnevelésből – valamint azokból a tantárgyakból, amelyeket miniszteri rendelettel szabályozhatnak – a jövőben nem 1-től 10-ig osztályoznak, hanem „átmenő” és elégtelen minősítést kapnak a diákok.
Fotó: Gov.ro
A diákok számára újdonság még, hogy a főgimnáziumokban (colegii nationale) visszavezetnék a felvételit, az új rendszerrel a szeptemberben VII. osztályba lépő diákok szembesülnének – számolt be az Edupedu.ro. Az oktatási szakportál az oktatási miniszter által mondottak alapján azt írja, hogy a felvételiszervezés a főgimnáziumok „kiváltsága” lesz, ezeknek lehetőséget adnak arra, hogy diákjaik 90 százalékát vizsgán válasszák ki, míg a maradék 10 százalék a jelenlegi módon jutna helyhez.
A törvénytervezet az érettségi megszervezési módján is változtatna, eszerint a 2023-ban IX. osztályt kezdő évfolyam 2027-ben más rendszer szerint tenne tanúságot a középiskolában szerzett ismereteiről. Egyetlen vizsgán mérnék fel az irodalom, matematika és egyéb tárgyakból szerzett általános ismereteiket, emellett két idegennyelv-vizsgájuk, illetve egy digitális képességeket mérő vizsgájuk lenne, a szaktantárgyból való vizsga választható lenne.
Jelentősen változtat az érettségi vizsgán az új oktatási törvény tervezete, amelyet a szakminiszter szerint szerdán bocsátanak közvitára.
A törvénytervezet az oktatási rendszer megszervezésére vonatkozóan is számos újítást hozna. Többek között kimondja, hogy a megyei tanfelügyelőségeket megyei közoktatási igazgatóságokká alakítják, melyek dekoncentrált intézményekként az oktatási minisztériumnak lesznek alárendelve. Az új intézmények az eddigi oktatás felügyeletét ellátó megyei központokat is magukba foglalják, gyakorlatilag ezek és a tanfelügyelőségek összevonásából jönnek létre.
Fotó: Veres Nándor
Sorin Cîmpeanu szerint az új megyei hatóságok feladata lenne az oktatási folyamat ellenőrzése, az oktatási rendszer megszervezése, a didaktikai személyzet mozgásának menedzselése és a karrierjük elősegítése, azaz a fokozati vizsgák megszervezése.
A tárcavezető szerint a jövő tanévtől kezdődően olyan tanári állásokat is meghirdetnek versenyvizsgára, melyek csupán 9–15 óra tanítást feltéteznek. A törvény egyébként rendhagyó módon a bérezésre is kitérne, eszerint a kezdő pedagógusoknak a nettó átlagfizetésnek megfelelő összeget kell kapniuk, azaz jelenleg 3 750 lejt.
Cîmpeanu ezt a kitételt azzal magyarázta, hogy kevesebb pénzért a friss végzősök nem választják a pedagógusi pályát, inkább más területen helyezkednek el, ahol a tanári bér dupláját vagy tripláját is megkapják.
– mondta a miniszter, aki ragaszkodik hozzá, hogy a bérezési kitétel a törvényben is benne legyen. A tárcavezető szerint az újdonsült pedagógusok vizsgáit is átszervezik, a véglegesítő vizsga megmarad ugyan országos szinten, de lesz egy egyéves mentorálás is, ezért a mentorokat külön megfizetik.
Azt is elősegítenék, hogy a véglegesítő vizsgán jó eredményeket elérő pedagógusok meghatározatlan időre szóló címzetes állásokhoz juthassanak, a miniszter szerint ugyanis a jelenlegi rendszer nagy hiányossága, hogy nem él a címzetes állások lehetőségével.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A gyermekkori magas vérnyomás világszerte riasztó ütemben terjed: az ezredfordulóhoz képest mára közel kétszer annyi fiatal él hipertóniával, ami már több mint 114 millió gyermeket érint.
Erdélyi magyar akadémikusok arcképcsarnoka címmel nyílik kiállítás a Kolozsvári Művészeti Múzeumnak otthont adó Bánffy-palotában a magyar tudomány napja alkalmából.
Az Edutus Egyetem – a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának támogatásával – meghirdeti a Répás Zsuzsanna Ösztöndíj Programot.
Első fokon kimondta a bíróság 19 műemlék államosítását Herkulesfürdőn, ám a döntés még nem jogerős. A polgármester és a civilek szerint hosszú jogi út áll előttük, és a végső ítélet dönti el, új korszak kezdődhet-e a Krassó-Szörény megyei fürdővárosban.
Emil Boc, Kolozsvár polgármestere 412 napot hiányzott az általa vezetett intézményből a 2020 októbere és 2025 júniusa közötti 1180 munkanapból – világított rá egy oknyomozó portál számítása.
Átadták szerdán a csíkszeredai megyei sürgősségi kórház felújított járóbeteg-rendelőintézetét, az egészségügyi intézmény új szakrendelőkkel és korszerű felszereléssel is bővült – közölte a Hargita megyei önkormányzat.
A tűzoltók beavatkozására volt szükség a karánsebesi városi kórháznál, miután kedden késő este a műszaki helyiségben kigyulladt egy elektromos kapcsolótábla.
Szerdára virradóra megérkezett a tél Hargita megyébe: Csíkszeredából is látványos havas fotókat posztoltak a közösségi médiában az ott élők, Hargitafürdőn pedig még vastagabb hóréteg képződött.
Megújult a református templom és parókia épülete a Fehér megyei Verespatakon. Ladányi Péter Sándor lelkipásztor a Krónikának elmondta, a turistaforgalom lehet a kapaszkodó, amely hosszú távon életben tarthatja a szórványban működő egyházközséget.
Miután összeomlott Brassó mellett annak az épületnek a fala, amelyen egy Salamon királyt ábrázoló falfestmény volt látható, a város vezetése bejelentette: a tulajdonos a „hely szellemét” megőrző új létesítményt tervez a helyszínen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!