
Fotó: Barabás Ákos
Egyre többen kongatnak vészharangot a kedvezményes szabadlábra helyezést lehetővé tevő törvény miatt: a visszaeső bűnözők által elkövetett bűncselekmények elkerülése érdekében korlátoznák a jogszabály hatályát, sőt olyan is akad, aki teljesen eltörölné.
2019. január 14., 22:182019. január 14., 22:18
2019. január 14., 22:222019. január 14., 22:22
Össztűz zúdul arra a jogszabályra, amely lehetővé teszi, hogy a rossz körülmények között fogva tartott személyek börtönbüntetése rövidebb legyen az eredetileg kiszabottnál. Az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) törvényben tiltaná meg, hogy az erőszakos bűncselekmények elkövetői kihasználhassák a törvény szavatolta kedvezményeket, de olyan párt is akad, amely teljesen eltörölné.
A PNL részéről hétfőn Ludovic Orban, a párt elnöke bejelentette, hogy a gyilkosságok, gyilkossági kísérletek, rablások és nemi erőszak elkövetőit kívánja eltiltani a 2017/167-es törvény nyújtotta, feltételes szabadlábra helyezést jelentő kedvezmények igénybe vételétől, mivel a jelek szerint csak visszaesnek, és veszélyeztetik a polgárok biztonságát. Egyben azt is közölte, egyszerű indítványt nyújtanak be Tudorel Toader igazságügy-miniszter ellen.
A feltételes szabadlábra helyezésre jogosultak körének korlátozását Florin Roman liberális képviselő vetette fel, felidézve: a börtönök túlzsúfoltságára hivatkozva elfogadott törvénytervezetet még Raluca Prună igazságügy-miniszter dolgozta ki, ezt vette át Tudorel Toader, az eredetileg tervezett 3 helyett pedig 6-ra növelte az egy hónapnyi börtönbüntetésből levonható napok számát. Majd a PSD–ALDE-többség 2017-ben megszavazta a jogszabályt, „azzal a céllal, hogy a tolvajok, erőszaktevők, gyilkosok és rablók mellett a saját korruptjaik is szabadlábra kerüljenek”. „A jogszabály alkalmazása nyomán Románia a bűnözők mennyországává vált, és már senki sem érzi magát biztonságban” – mutatott rá Roman. A képviselő egyben felszólította Carmen Dan belügyminisztert, dolgozzon ki operatív tervet az utcai erőszak megfékezése érdekében.
Raluca Turcan, a PNL első alelnöke hétfőn ugyancsak azt szorgalmazta, hogy a súlyos bűncselekmények elkövetői ne élhessenek a kedvezményes szabadlábra helyezés lehetőségével. Az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) még ennél is radikálisabb megoldást javasol: közölték, egyetlen cikkelyből álló törvénytervezetet nyújtanak be a parlamentben, amely az egész jogszabályt hatályon kívül helyezné. Hasonló javaslattal állt elő a Cristi Danileț kolozsvári törvényszéki bíró által alapított VedemJust nevű civil szervezet is: a 2017/167-es törvény eltörlésére szólította fel a parlamentet, miután annak hatályba lépése után megnőtt a visszaeső bűnözők által elkövetett bűncselekmények száma. Rámutatnak: a jogszabályt eleve a szükséges hatástanulmányok elvégzése nélkül fogadták el, ugyanakkor Románia nem képes integrálni a társadalomba a börtönből kiengedett bűnözőket, ami nyomán a visszaesők aránya 60–70 százalék.
Sorin Dumitrașcu, a büntetés-végrehajtásban dolgozó alkalmazottak szakszervezetének vezetője a Digi 24 hírcsatornának nyilatkozva emlékeztetett: ők már elfogadásakor ellenezték a jogszabályt, az ugyanis valójában bátorítja a bűnözőket újabb bűncselekmények elkövetésére. Dumitrașcu szerint eddig mintegy 13 ezer elítélt került kedvezményesen szabadlábra, közülük 900 már vissza is tért a börtönbe. Eközben egy Florin Roman által ismertetett, az igazságügyi tárcától származó statisztika szerint 2017. október 19. és 2018. november 23. között összesen 10 880 személyt helyeztek feltételesen szabadlábra a törvény nyomán, közülük 649 került ismét börtönbe, 188 személy gyilkosság, nemi erőszak vagy rablás miatt.
Oana Florea, a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője ugyanakkor védelmébe vette a jogszabályt, mondván: ha az érintettek egy évvel tovább maradnak börtönben, ugyanúgy visszaestek volna. Tudorel Toader igazságügy-miniszter pedig azzal hárította el a felelősséget, hogy a jogszabályt a 2016 végéig hatalmon levő szakértői kormány dolgozta ki.
A 30 éves elkövető egy klubban szólalkozott össze áldozatával, a konfliktus az utcán folytatódott, ahol késével 11-szer megszúrta 25 éves ellenfelét. Az áldozat – akinek a combi ütőere sérült meg – vasárnap a kórházban elhunyt a vérveszteség miatt. Az elkövetőt korábban szintén emberölés miatt ítélték el, és nemrég helyezték feltételesen szabadlábra a kedvezményes szabadulást lehetővé tevő törvény nyomán. A rendőrségnek vasárnap Balázsfalva közelében sikerült elfognia. Az ügyben összesen három személyt vettek őrizetbe – mint kiderült, közülük ketten szabadultak korábban a börtönből a vonatkozó jogszabály nyomán.
Múlt héten Nagyváradon fogtak el a rendőrök egy férfit, aki még karácsonykor zaklatott egy fiatal lányt. A férfit korábban több ízben is elítélték nemi erőszak és nemi erőszak kísérlete miatt, és a tavalyi év végén ő is a kifogásolt jogszabálynek köszönhetően kerülhetett szabadlábra.
Helyszűke és a higiénia hiányában jöhet a szabadság
A vitatott jogszabály elfogadásakor többek között a helyszűkét jelölték meg a kedvezményes szabadlábra helyezés okaként a tervezet kidolgozói. Így amennyiben egy fogvatartottra kevesebb mint négy négyzetméternyi hely jut, nincs alkalma szabad levegőn zajló foglalkozásokon részt venni, nem jut hozzá természetes fényhez és friss levegőhöz, a cella hőmérséklete nem megfelelő, nincs privát vécéje és nem megfelelőek a higiéniai körülmények, vagy nyirkos és penészes a cella fala, a fogvatartott jogosult arra, hogy hamarabb kiszabaduljon a börtönből, oly módon, hogy 30 naponként 6 napot levonnak a szabadságvesztéséből.
Kellemetlen, de szerencsésen végződő találkozása volt szombaton két turistának – egy apának és lányának – a Csukás-hegységben.
Figyelmeztetéseket adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat a kánikula miatt. Vasárnap reggeltől 16 megyében vörös riasztást lép életbe, hétfőtől szerdáig pedig az ország területének háromnegyed részére rendeltek el harmadfokú riasztást.
Alig telt el néhány óra azután, hogy a kormányzó jobbközép pártok (PNL, USR és az RMDSZ) Siegfried Mureșan személyében önálló miniszterelnök-jelölttel rukkoltak elő, többen máris azzal vádolják az EP-képviselőt, hogy idegen érdekek szolgálatában áll.
Nicușor Dan elnök közölte, hogy a pártok visszatértek a „politikai patthelyzethez”, miután a PNL kedden még kötelezettséget vállalt egy kisebbségi PSD-kormány megszavazására, ám később megváltoztatta az álláspontját.
Románia a német technológiai megoldást alkalmazza az európai digitális pénztárca saját verziójának kifejlesztéséhez. Az Európai Unió tagállamaként az országnak 2026 decemberéig kötelezően implementálnia kell a digitális tárcát.
2026 júliusától ismét emelkedik a nők öregségi nyugdíjkorhatára: 62 éves és 7 hónapos koruktól kérhetik a nyugdíjazásukat. Ez egy hónappal magasabb korhatárt jelent az év első felében nyugdíjba vonuló nőkhöz képest.
A PNL, az USR, valamint az RMDSZ szabotálja a kormányalakítást, és folyamatosan új feltételeket találnak ki pozícióik megőrzéséért – szögezte le pénteki közleményében a PSD.
A barna medve szigorú uniós védettségének lazítását sürgeti Románia több tagállammal közösen, mert Tánczos Barna ügyvivő miniszter szerint a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a túlszaporodott állomány hatékony kezelését.
Az Országos Egészségügyi Intézet (INSP) szakemberei pénteken ajánlásokat fogalmaztak meg a lakosság számára a kánikula idejére.
szóljon hozzá!