
2012. augusztus 08., 14:192012. augusztus 08., 14:19
Vizsgálat folyik több belügyminisztériumi tisztségviselő ellen is annak ügyében, hogy a július 29-i népszavazást olyan választói névjegyzékek alapján szervezték meg, amelyek valóságáért egyetlen illetékes intézmény sem vállalt felelősséget.
A Mediafax hírügynökség igazságügyi forrásokból úgy értesült, a feljelentést egy magánszemély nyújtotta be. Mint ismeretes, az alkotmánybíróság augusztus 2-án átiratban kérte a kormányt, hogy tisztázza, hány személy szerepel az állandó választói névjegyzékben.
Csakhogy a testület sajtóközleményében és az ülés jegyzőkönyvében nem ugyanaz szerepelt, mint a kormánynak küldött átiratban. Ezért az alkotmánybíróság hétfőn újabb átiratot küldött, amelyből kiderül, hogy nem a választói névjegyzék mostani aktualizálását kéri – ahogy az a korábbi átiratban félreérthetően áll –, hanem azokat az aktualizált névsorokat, amelyek alapján a referendumot megtartották.
A Mediafax hivatalos forrásból úgy tudja: a félreértés oka az, hogy az egyik alkotmánybíró tévesen diktálta le a testület döntését, amelyet aztán továbbítottak a kormánynak. A téves szöveg alapján a kormány már minireferendum lebonyolítására készült.
Ezzel összefüggésben a Demokrata Liberális Párt (PDL) azzal vádolja a Hivatalos Közlönyt, hogy elutasította a hibaigazítás megjelentetését. A PDL ezért kedden büntetőjogi feljelentést tett Ioan Moraru kormányfőtitkár, valamint Adriana Costescu, a Hivatalos Közlöny vezérigazgatója ellen.
A főügyészség ugyanakkor vizsgálatot indított a belügyminisztérium lakosságnyilvántartó főosztályának vezetője, Constantin Manoliu ellen hivatali hatáskörrel való visszaélés gyanújával, miután Manoliu közölte az alkotmánybírósággal, hogy nem tudja garantálni a választópolgárok számával kapcsolatos számadatok valóságát.
Szerdán az ügyészség kihallgatta Nicolae Căbulea belügyi államtitkárt, majd eljárást indított ellene közérdek ellen elkövetett hivatali visszaélés gyanújával.
Az ügyben kihallgatták az Országos Statisztikai Hivatal, az Állandó Választási Hatóság, valamint a lakosságnyilvántartó főosztály helyettes vezetőjét is.
A fekete-tengeri földgáz kitermelése történelmi lehetőséget jelent Romániának, de a valódi stratégiai érték a kitermeléséből származó bevételek felhasználásában rejlik – véli Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Biztonságban lekísértek a hegyről 37 lengyel turistát a hegyi csendőrök a Kelemen-havasokban, miután a kirándulók útvonalának közelében egy bocsát vezető anyamedvét észleltek. A hatóságok szerint a gyors beavatkozásnak köszönhetően senki sem sérült meg.
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.