Oda a SRI által gyűjtött bizonyíték? – Puskás: minden ügyben külön meg kell vizsgálni a hírszerzés szolgáltatta adatokat

Példaként elmondta: a kábítószercsempészeket eddig a SRI segítségével fogták el, a hírszerzés lehallgatásokkal, illetve fedett akciókkal segítette a nyomozást. Most viszont sok­éves munka eredményét kell „kidobni”.

Hiányolja a SRI-t az ügyész

Claudiu Sandu brassói ügyész a portálnak arról beszélt: a legbonyolultabb gyilkossági ügyekben a SRI segített bizonyítékokat gyűjteni. Mint elmondta,

mivel zömmel az ilyen ügyekben van szükség lehallgatásra és megfigyelésre. Ugyanakkor az ismeretlen tettesek által elkövetett, súlyos gyilkossági ügyekben is a SRI segítségéhez folyamodtak. Az ügyész azt is elmondta, hogy a 2016-os alkotmánybírósági döntés előtt, amely kimondta, hogy alkotmányellenes, ha az ügyészségek a hírszerző szolgálatok segítségét veszik igénybe a lehallgatásokhoz, a SRI mellett a belügyi hírszerzés (DIPI) és a rendőrség különleges műveletekre szakosodott osztálya (DOS) munkáját is igénybe vették. Ma viszont csak a DOS-hoz fordulhatnak, amelynek a személyi és az eszközállománya sem olyan szintű, mint a SRI-é, ráadásul a korrupcióellenes és a szervezett bűnözés elleni ügyészség is hozzá fordul.

Puskás: helyesen döntött az alkotmánybíróság

Puskás Bálint, az alkotmánybíróság volt tagja a Krónika kérdésére mindezek kapcsán emlékeztetett: a taláros testület már évekkel ezelőtt elkezdte tárgyalni a SRI és az ügyészségek közötti együttműködéshez kapcsolódó ügyeket, és ő is felidézte a SRI és az igazságszolgáltatás együttműködését tiltó alkotmánybírósági döntéseket. „Ezt követően vették őrizetbe, majd tartóztatták le Toni Greblă volt alkotmánybírót” – emlékeztetett az akkori eseményekre, azt sugallva, hogy az akkor még a taláros testület tagjaként tevékenykedő Greblă elleni DNA-vádakhoz a hírszerzésnek is köze lehetett a tevékenységét korlátozó döntések miatt. Greblát azóta alapfokon fölmentették, és jelenleg kormányfőtitkárként tevékenykedik. Puskás kifejtette, akkor kezdődött el az a folyamat, amely során az alkotmánybíróság – miután az érintettek megtámadták a hírszerzés közreműködésével megszerzett bizonyítékokat – korlátozta a SRI és az ügyészségek együttműködését, és amely a mostani ítélethez vezetett.

„A SRI és a legfőbb ügyészség közötti megállapodások szerintem is alkotmányellenesek, és az alkotmánybíróság ezzel kapcsolatos döntései is mind helytállóak, hiszen minden állami szervnek megvannak a sajátos tevékenységi körei. A hírszerző szolgálatnak és az ügyészségnek is megvan a maga feladata. Ezeket bizonyos esetekben össze lehet kapcsolni, de az nem lehet, hogy folyamatosan együtt dolgozzanak, és a hírszerző szolgálat azt mondja az ügyészségnek: gyűjtsd az adatokat, majd add át nekem. Ez rengeteg problémát okozott, és lassan bebizonyosodott, hogy a sajtóban emlegetett ügyészállam valós dolog” – szögezte le Puskás.

A volt alkotmánybíró kifejtette:

és minden egyes esetben külön kell eldönteni, hogy milyen adatokat kell figyelmen kívül hagyni attól függően, mennyit nyomtak a latban, milyen körülmények közt gyűjtötték őket, mennyire befolyásolták az ítéletet. Puskás Bálint ugyanakkor leszögezte: mindez nem automatikusan történik, csupán akkor, ha valamely érintett ezt külön kéri.

Mint arról beszámoltunk, a szóban forgó két titkos paktum közül az alkotmánybíróság a 2009-ben megkötöttet teljes egészében, a 2016-osat pedig részben alkotmányellenessé nyilvánította.