
Együtt távoznak. Időközben a Lazărt (jobbra) elutasító Toadertől is megvonta a bizalmat a szociáldemokrata párt
Fotó: Aktual24.ro
Augustin Lazăr legfőbb ügyész benyújtotta nyugdíjaztatási kérelmét a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz (CSM).
2019. április 18., 10:392019. április 18., 10:39
2019. április 18., 12:132019. április 18., 12:13
Az információt Augustin Lazăr megerősítette az Agerpres hírügynökségnek. Rámutatott, legfőbb ügyészi mandátuma április 27-én lejár.
Augustin Lazăr korábban benyújtotta egy újabb legfőbb ügyészi mandátumra a jelölését, azonban Tudorel Toader igazságügyi miniszter a meghallgatás nyomán elutasította azt, akárcsak a másik három jelentkezőét.
„Ezzel kapcsolatban leszögezem, hogy nem vagyok sem az egykori Szekuritáté, sem más hírszerző szolgálat tisztje, altisztje, ügynöke vagy munkatársa” – reagált a vádakra akkor Augustin Lazăr.
Rámutatott, az 1982 - 1989-es időszakban ügyészgyakornok, majd kriminológus volt a gyulafehérvári ügyészségen, és nem foglalkozott a kommunista rezsim ellen elkövetett tettekkel, és szerinte egyes sajtótermékek szándékosan kiforgatták az igazságot, amikor azt állították, hogy a nagyenyedi börtön szabadlábra helyezési bizottságának elnökeként ártott egyes politikai elítélteknek. „Az említett bizottságnak nem az volt a feladata, hogy szabadlábra helyezzen elítélteket. Ez akkor is, akárcsak most, a bíróság kizárólagos hatáskörébe tartozott. A bizottság csak technikai feltételek teljesítését ellenőrizte: a fogvatartási idő minimális letöltendő részét, a fegyelmi szankciók hiányára vonatkozó kitételt. Fontos hozzátenni, hogy abban az időben a törvény az elítéltek minden kategóriája számára egyforma eljárást írt elő. A feltételes szabadlábra helyezés intézményére most is nagyvonalakban hasonló szabályozás érvényes, azzal a különbséggel, hogy most már egy bíró végzi az ellenőrzéseket” – magyarázta a legfőbb ügyész.
Ugyanakkor Románia legfőbb ügyésze az általa vezetett intézmény nevében bocsánatot kért az 1989 előtti, törvény által jóváhagyott, de sokszor etikátlan ügyészségi gyakorlatok miatt.
Alig telt el néhány óra azután, hogy a kormányzó jobbközép pártok (PNL, USR és az RMDSZ) Siegfried Mureșan személyében önálló miniszterelnök-jelölttel rukkoltak elő, többen máris azzal vádolják az EP-képviselőt, hogy idegen érdekek szolgálatában áll.
Nicușor Dan elnök közölte, hogy a pártok visszatértek a „politikai patthelyzethez”, miután a PNL kedden még kötelezettséget vállalt egy kisebbségi PSD-kormány megszavazására, ám később megváltoztatta az álláspontját.
Románia a német technológiai megoldást alkalmazza az európai digitális pénztárca saját verziójának kifejlesztéséhez. Az Európai Unió tagállamaként az országnak 2026 decemberéig kötelezően implementálnia kell a digitális tárcát.
2026 júliusától ismét emelkedik a nők öregségi nyugdíjkorhatára: 62 éves és 7 hónapos koruktól kérhetik a nyugdíjazásukat. Ez egy hónappal magasabb korhatárt jelent az év első felében nyugdíjba vonuló nőkhöz képest.
A PNL, az USR, valamint az RMDSZ szabotálja a kormányalakítást, és folyamatosan új feltételeket találnak ki pozícióik megőrzéséért – szögezte le pénteki közleményében a PSD.
A barna medve szigorú uniós védettségének lazítását sürgeti Románia több tagállammal közösen, mert Tánczos Barna ügyvivő miniszter szerint a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a túlszaporodott állomány hatékony kezelését.
Az Országos Egészségügyi Intézet (INSP) szakemberei pénteken ajánlásokat fogalmaztak meg a lakosság számára a kánikula idejére.
Sorin Grindeanut tartják a legesélyesebbnek a miniszterelnöki tisztségre a Polymarket előrejelzési platformon, amelyet a román hatóságok hivatalosan letiltottak.
Siegfried Mureșan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője, az Európai Néppárt (EPP) alelnöke lehet a PNL, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ közös miniszterelnök-jelöltje sajtóértesülések szerint.
1 hozzászólás