Az elfogadásra váró tervezet függeléke szerint a bírák és az ügyészek nyugdíjkorhatára 2026-tól 2029-ig évente hat hónappal emelkedik
Fotó: Pixabay.com
Nyílt levélben fordult a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) Nicușor Danhoz, miután az államfő nem írta alá 51 bíró nyugdíjazásáról vagy kinevezéséről szóló elnöki rendeletet.
2025. július 07., 15:222025. július 07., 15:22
A CSM hétfői közleménye szerint az elnöki hivatal nem indokolta meg az eljárás késleltetését. Mint hangsúlyozták, a jelenlegi „példátlan helyzet” negatív hatással lesz a bíróságok és törvényszékek működésére, ezért nyílt levélben kérték az államfőt az eljárások lezárására.
Keddi ülése után a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) állásfoglalást tett közzé, amely szerint a bírák és ügyészek bérezése és nyugdíjazásuk rendszere nem kiváltság, hanem a jogállásuk alapvető eleme.
Mint ismeretes, a parlamenti elfogadásra váró jogszabályjavaslat szerint 2026. január elsejétől a bírák, ügyészek, az alkotmánybíróság tagjai, a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság segédbírái, valamint a jogi szakértői személyzet tagjai akkor vonulhatnak nyugdíjba és részesülhetnek szolgálati nyugdíjban, ha a szolgálati idejük kizárólag ezekben a beosztásokban elérte a 25 évet és betöltötték a 48 évet. A tervezet függeléke szerint a bírák és az ügyészek nyugdíjkorhatára 2026-tól 2029-ig évente hat hónappal emelkedik, és 2029-ben eléri a 49 évet és hat hónapot; 2029-től évente egy évvel emelkedik, és 2045-ben eléri a 65 évet. A nyugdíjra jogosító szolgálati idő 25 év marad.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke, Elena Costache azzal vádolja a kormányt, hogy „egyik napról a másikra” 65 évre akarja emelni a bírák és ügyészek nyugdíjkorhatárát, ami a rendszer összeomlásához vezethet.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan államelnök hétfő délelőtt elkezdte a konzultációkat a Cotroceni-palotában azokkal a bírákal és ügyészekkel, akik nyíltan beszélni akarnak az igazságszolgáltatás problémáiról.
Egy adott hivatást, például a bírókat célzó népszavazás ötlete nélkülöz minden alkotmányos és jogi alapot, és nem valósítható meg – jelentette ki Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy Románia rossz irányba halad, és csupán 21 százalék gondolja azt, hogy az ország haladási iránya jó – derül ki a CURS közvélemény-kutató cég vasárnap közzétett, decemberben készített közvélemény-kutatásából.
Kibertámadás érte a hétvégén a román vízügyi hatóságot, a ransomware-támadás több mint 1000 informatikai és kommunikációs rendszert érintett az országban, célpontjai között adatbázis-szerverek, GIS-alkalmazások és e-mail szerverek voltak.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) bírói részlege vasárnap este bírálta Nicușor Dan államfő aznapi bejelentését, miszerint január elején referendumot kezdeményezne a bírák és ügyészek körében a CSM működéséről.
A szenátorok és képviselők egy csoportja Nicușor Dan elnök felfüggesztését fogja kérni a parlamenttől „az igazságszolgáltatás függetlensége elleni támadások” miatt.
A karácsonyi ünnepekhez kapcsolódó kiadások komoly terhet rónak a romániai háztartásokra.
Az erdélyi magyarok körében Orbán Viktor a legnépszerűbb magyarországi politikus, több mint 90 százalékuk bízik benne, míg a magyar ellenzéki politikusok bizalmi indexe a román pártok népszerűségi szintjén áll – derült ki a SoDiSo Research kutatásából.
Nicușor Dan államelnök vasárnap bejelentette, hogy január elején referendumot kezdeményez a bírák és ügyészek körében a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsot (CSM) illetően.
Romániában december 21-én minden évben a kommunizmus áldozataira és az 1989-es forradalom eseményeire emlékeznek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!