
Teodor Meleşcanu lett a bukaresti felsőház elnöke
Fotó: Mae.ro
Csupán második nekifutásra sikerült a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjének, a koalícióból nemrég kilépett Liberálisok és Demokraták Szövetségében (ALDE) politizáló Teodor Meleşcanunak elnyernie kedden a szenátus elnöki tisztségét.
2019. szeptember 10., 18:352019. szeptember 10., 18:35
2019. szeptember 10., 20:312019. szeptember 10., 20:31
A felsőházban kedden délután rendezett szavazás során 68 voksra lett volna szüksége a volt külügyminiszternek, hogy első körben megválasszák, ám csupán 67 szavazatot kapott. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) által jelölt riválisára, Alina Gorghiura 49-en voksoltak, míg az ALDE hivatalos jelöltjére, Ioan Popára 13-an. Emellett öt érvénytelen szavazat is volt.
A szenátus elnöki tisztségéről az általa vezetett ALDE ellenzékbe vonulása után lemondott Călin Popescu-Tăriceanu kedden úgy vélekedett: ellentmond a felsőház szabályzatának a Szociáldemokrata Párt (PSD) javaslata, hogy Teodor Meleşcanut jelölik a posztra. „Nagyon súlyos eljárásbeli problémánk van, mivel a szenátus házszabálya egyértelműen kimondja, hogy az elnök megválasztása a parlamenti csoportok javaslatai alapján történik, és mindegyik csoport egy javaslatot tehet. Szeretném megjegyezni, hogy az ALDE frakció élt a saját jelölt állításának jogával, és Ion Popát javasolta a tisztségre, nem érkezhet két javaslat ugyanannak a csoportnak a részéről. Meleşcanu szenátor lehet az önök jelöltje, azzal a feltétellel, hogy nem tagja az ALDE képviselőcsoportjának, mert egyébként sérül az az előírás, amely szerint az egyes csoportok egyetlen javaslatot tehetnek. Az ALDE részéről egy javaslat terjeszthető elő, nem kettő, kérjük, vegyék ezt figyelembe” – jelentette ki Călin Popescu-Tăriceanu a szenátus plenáris ülésén.
Javaslatát azonban nem vették figyelembe, Teodor Meleşcanu pedig arra emlékeztetett, hogy Călin Popescu-Tăriceanut is a PSD javaslatára választották meg a szenátus elnökévé. Később Tăriceanu bejelentette, hogy pártja megtámadja a választás eredményét az alkotmánybíróságon.
Az RMDSZ szenátorai egyébként a liberális Alina Gorghiu jelöltségét támogatták a felsőház elnöki tisztségére. A szövetség sajtóirodája közölte: az RMDSZ szerint a bizalmatlansági indítványt minél előbb be kell nyújtani, az RMDSZ pedig nem támogatja a Viorica Dăncilă vezette kormányt.
2026 júliusától ismét emelkedik a nők öregségi nyugdíjkorhatára: 62 éves és 7 hónapos koruktól kérhetik a nyugdíjazásukat. Ez egy hónappal magasabb korhatárt jelent az év első felében nyugdíjba vonuló nőkhöz képest.
A PNL, az USR, valamint az RMDSZ szabotálja a kormányalakítást, és folyamatosan új feltételeket találnak ki pozícióik megőrzéséért – szögezte le pénteki közleményében a PSD.
A barna medve szigorú uniós védettségének lazítását sürgeti Románia több tagállammal közösen, mert Tánczos Barna ügyvivő miniszter szerint a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a túlszaporodott állomány hatékony kezelését.
Az Országos Egészségügyi Intézet (INSP) szakemberei pénteken ajánlásokat fogalmaztak meg a lakosság számára a kánikula idejére.
Sorin Grindeanut tartják a legesélyesebbnek a miniszterelnöki tisztségre a Polymarket előrejelzési platformon, amelyet a román hatóságok hivatalosan letiltottak.
Siegfried Mureșan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője, az Európai Néppárt (EPP) alelnöke lehet a PNL, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ közös miniszterelnök-jelöltje sajtóértesülések szerint.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) nem nyugatbarát párt – szögezte le Nicușor Dan államfő.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (USR) új politikai paradoxont „tett az asztalra”: a válság blokád révén történő feloldását – jelentette ki Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
Jelentős könnyítést hozhat az autósok számára a héten elfogadott törvénytervezet: ha a rendőr az adatbázisokból ellenőrizni tudja a sofőr adatait, a jövőben nem büntetnék meg azért, mert otthon felejtette a jogosítványát vagy más kötelező okmányait.
szóljon hozzá!