Németh Zsolt: felelősség, nem revizionizmus

Mint ismeretes, Băsescu hétfőn a 11. Marosfői Nyári Egyetem megnyitóján kijelentette: \"Románia nagyon gyorsan lépni fog, más országokkal együtt, mert Magyarország az instabilitás gócpontjává vált a kisebbségi kérdésben (...) Románia vezető szerepet fog vállalni Budapest rendreutasításában\".

Németh Zsolt szerdán kifejtette: a fő vád az, hogy \"Magyarország egyfajta protektorátust akar vállalni a határon túli magyarok felett – ez a revizionizmusnak egy eléggé nyílt vádja –\", valamint az, hogy instabilitást teremt a régióban – idézte fel. Kiemelte: Magyarország nem revizionista, hanem alkotmányos felelősséget visel a határon túli magyarokért, ami a nemzet szétszakítottságából fakad. Ezt a felelősséget a magyar külpolitika felvállalja, és törekvéseinek középpontjában a kisebbségek számára biztosítandó emberi és közösségi jogok állnak – magyarázta. Hozzátette: \"aki revizionizmussal vádol bennünket, az nagyon gyakran a kisebbségi jogok biztosítását akarja elkerülni, megspórolni\".

Az államtitkár hangsúlyozta: az elmúlt években Magyarország szomszédaival \"látványosan sikerült konszolidálni\" a helyzetet, kiegyensúlyozottak a kétoldalú kapcsolatok. Példaként említette a történelmi megbékélést Szerbiával, továbbá azt, hogy Szlovákiával is sikerült stabilizálni a kapcsolatokat. Románia esetében is erre törekszik Magyarország – közölte.

Kollektív jogokkal a stabilitásért

Úgy vélte, a hosszú távú stabilitás része a kétoldalú kapcsolatokban az egyéni és kollektív kisebbségi jogok garantálása. Németh Zsolt emlékeztetett: jövőre elnökválasztás lesz Romániában, és míg a baloldal nagyon megerősödött, \"a jobboldal most szedi össze magát\", készül fel a választásokra. Mint mondta, Traian Băsescu fontos szerepet játszott a magyar-román kapcsolatok stabilizálásában, \"erről nem szabad elfeledkeznünk\".

Magyarország határozott elvárása ugyanakkor, hogy se a magyar külpolitikát, se az erdélyi magyarság ügyét ne tegye román pártpolitikai ügyek áldozatává egyik politikai erő sem – fogalmazott. Az államtitkár arra is kitért, hogy Tusványos civil szerveződés, és a szervezők döntik el, hogy mikor, hányszor tartják meg a rendezvényt. Vélhetően jövőre is megrendezik, \"és hogy ha meghívást fogunk erre kapni, akkor mi örömmel részt fogunk ezen venni, beleértve Orbán Viktort is\" - közölte Németh Zsolt.

Ponta: Băsescu szélsőséges

Eközben Victor Ponta román miniszterelnök arról beszélt: Traian Băsescu államfő ugyanolyan alantas és aljas, mint a magyar szélsőséges Vona Gábor, ugyanolyan felelőtlen, mint ő, és azért követ el ilyen „hibákat, hogy előmozdítsa Elena Udrea elnökké választását.

Mint arról beszámoltunk, az államfő többek között azt mondta: a magyar politikusok idén járkálhattak utoljára szabadon Erdélyben, jövőre akár be is tilthatják a Tusványost, a székely autonómia „sztálinista\" találmány, Tőkés László pedig nem érdemli meg a román állampolgárságot. Kijelentései két nappal azután hangzottak el, hogy Vona Gábor, a Jobbik elnöke a borzonti EMI-táborban arról beszélt: újra fel kell vetni Trianon kérdését, Magyarországnak pedig föl kell vállalnia a konfliktusokat Romániával. Az államfő Tékés László EP-képviselő, EMNT-elnök tusványosi kijelentését is hevesen bírálta, amelyben arra kérte Magyarországot, vállaljon védhatalmi státust az erdélyiek fölött.

Băsescuhoz, valamint koalíciós partneréhez, Crin Antonescu liberális pártelnökhöz, a szenátus elnökéhez hasonlóan, aki azt követelte: vonják vissza az EP-képviselőtől az 1989-es szerepvállalásáért kapott állami kitüntetést, Victor Ponta is Tőkésben találta meg az ügyeletes „mumust\": kedd esti televíziós interjújában úgy fogalmazott, Tőkés és „szélsőséges\" pártja Băsescu kreálmánya, amelyet azért hozott létre, hogy megzsarolja az RMDSZ-t.

Corlăţean : nem hiteles a háborús retorika

Elítélte az államfő harcos nyilatkozatait Titus Corlăţean külügyminiszter is, aki ugyanazon a helyszínen, a marosfői szabadegyetemen szólalt föl, ahol Băsescu. A tárcavezető leszögezte: nem harcos retorikára, hanem állandó párbeszédre van szükség Magyarországgal. „A háborús retorika anakronisztikus, populista és hiteltelen\" – jelentette ki Corlăţean, hozzátéve: ha valaki nem képes különválasztani egy bizonyos retorikát egy egész országtól, hanem azzal azonosítja, annak nincs mit keresnie a politikában.

Ugyanakkor ő sem állta meg, hogy ne bírálja Magyarországot, egyrészt amiatt a törvény miatt, amely június 4-ét, a trianoni diktátum aláírásának évfordulóját a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította, másrészt a könnyített honosításról szóló jogszabály miatt, amely – szerinte – abban különbözik a hasonló román jogszabálytól, hogy etnikai alapon biztosít magyar állampolgárságot az igénylőknek, míg a román nem. Ugyanakkor a magyar jogszabály megalkotói még 2010-ben jelezték, hogy annak mintájául a román honosítási törvény szolgált.

Corlăţean a közigazgatási átszervezés kapcsán kijelentette: az nem etnikai alapon történik majd meg, és úgy vélte: az RMDSZ-nek át kell gondolnia, hogy érdemes-e kiállnia az autonómia mellett. A miniszter emellett megismételte a hivatalos román álláspontot, miszerint Románia modellértékűen bánik a kisebbségekkel.

Benyújtotta magyarellenes tervezetét Diaconu

Benyújtotta a parlamentben azt a törvénytervezetet Bogdan Diaconu, amely megtiltaná a szélsőséges rendezvényeket, és lehetővé tenné a „románellenes tevékenységet folytató\" külföldi állampolgárok kiutasítását. A szélsőségesen magyarellenes kijelentéseiről hírhedt, kormánypárti, szociáldemokrata képviselő mindazon  tevékenységeket betiltaná, amelyek közvetve vagy közvetlenül érintik az alkotmány első cikkelyét, miszerint Románia egységes, oszthatatlan szuverén nemzetállam.

Indoklásként azt hozta föl, hogy az utóbbi években elszaporodtak az olyan találkozók, táborok, konferenciák és nagygyűlések, „amelyek a román állam ellen irányulnak, és gyengíthetik az autoritását.\" Diaconu bevallotta: a törvénytervezetet a magyar rendezvények ellen nyújtotta be, az általa magyar szélsőségességnek tartott megnyilvánulások miatt. Diaconu egy másik magyarellenes tervezetet is benyújtott korábban, ez megtiltaná a politikai tevékenységet is folytató alapítványok külföldi finanszírozását. Célja bevallottan a Tőkés László nevével fémjelzett oldal ellehetetlenítése.