Fotó: Gábos Albin
Kedvezőtlenül véleményezte kedden a bukaresti képviselőház emberi jogi, vallási és kisebbségügyi szakbizottsága azt a törvénytervezetet, amely szerint a romániai magyar közösség ünnepnapjává nyilvánítanák március 15-ét.
2020. június 09., 22:482020. június 09., 22:48
2020. június 09., 22:592020. június 09., 22:59
A tervezetről szerdán szavaz az alsóház plénuma, döntéshozó kamaraként. A parlament törvényhozói tanácsa kedvezően véleményezte a javaslatot, a jogi bizottság azonban elutasította azt, majd az emberi jogi, vallási és kisebbségügyi szakbizottság is közölte, hogy többségi szavazattal negatív véleményezést adott ki az indítványról. Ugyanez a testület május végén ugyancsak elutasította a március 15. ünnepnappá nyilvánítására vonatkozó előterjesztést.
A törvényjavaslatot eredetileg május 27-én kellett volna megvitatnia a bukaresti képviselőház plénumának, akkor azonban levették napirendről és visszaküldték a szakbizottságoknak újratárgyalásra. Marcel Ciolacu, az alsóház szociáldemokrata (PSD) elnöke akkor azt mondta, a tervezetet a frakcióvezetők közös megegyezése alapján vették le a napirendről. A szenátus 2017 novemberében elutasította a tervezetet.
Az RMDSZ által benyújtott javaslat lehetővé tenné, hogy a romániai magyarlakta településeken március 15-én kulturális rendezvényeket tartsanak a helyi költségvetésből történő finanszírozással. A munkáltatóknak biztosítaniuk kellene, hogy a magyar alkalmazottak kérésre szabadnapot vehessenek ki, ha részt akarnak venni a március 15-i ünnepségeken. Mint arról beszámoltunk, Klaus Iohannis államfő Erdély eladásával vádolta meg az ellenzéki és a parlamentben többséggel rendelkező szociáldemokratákat, emiatt jelenleg egyetlen román párt sem meri támogatni az RMDSZ törvénytervezeteit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániaiak 78 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, és mindössze 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy jó irányba tart – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet október 21. és 26. között végzett felméréséből.
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Románia közel 280 000 fős lakosságnövekedést könyvelhetett el a bevándorlóknak köszönhetően a 2022 és 2025 közötti időszakban – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány projektjeként működő Monitorul Social hivatalos statisztikákon alapuló adataiból.
A védelmi minisztérium ellenőrző testülete kiszáll a tárca Fegyverkezési Igazgatóságához (DGARM), hogy kivizsgálja a SAFE-program keretében végrehajtott hadifelszerelés-beszerzéseket – jelentette be Radu Oprea új védelmi miniszter.
November 3-án indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek 10 ezertől 18 500 lejig terjedő állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Az államháztartási hiány a 2026-os évre 3,505 milliárd lejjel nő, miután a bevételek 4,707 milliárd lejjel, a kiadások pedig 1,201 milliárd lejjel csökkennek – derül ki a költségvetés-kiegészítésről szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetből.
Romániának átfogó közigazgatási-területi reformra van szüksége, de az átszervezés nem jelentheti pusztán a polgármesteri hivatalok számának csökkentését – szögezte le csütörtökön Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő.
Utcai tüntetésekre hívta híveit George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, miután a bukaresti ítélőtábla úgy döntött, hogy 30 nappal meghosszabbítja Călin Georgescu előzetes letartóztatását.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Mintegy 180 millió lej értékű, vissza nem térítendő uniós forrásokból finanszírozott országos programot készít elő az egészségügyi minisztérium a függőségek megelőzésére, kezelésére és az érintettek rehabilitációjára.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás