
Kevesen választják a szakiskolát. Bár egyre nehezebben találunk asztalost vagy villanyszerelőt, nem számítanak vonzó szakmának a diákok körében
Fotó: Facebook/Kolozsvári Református Kollégium szakiskolája
Megfelelő és időben elkezdett pályaorientációval lehetne változtatni azon a tényen, hogy továbbra sem vonzó alternatíva a diákok számára a szakoktatás – jelentette ki a Krónika kérdésére Kallós Zoltán. Az oktatási minisztérium államtitkárát azt követően kerestük meg, hogy kiderült, a hároméves szakmunkásképzőkben meghirdetett helyek csak kevesebb mint fele telt be az első elosztási forduló után. A vállalkozók ugyanakkor azt tapasztalják, hogy a szakiskolák többségében nem tudják megszerezni a diákok a szükséges szaktudást. Közben egyre több területen alakul ki szakemberhiány.
2022. július 19., 08:062022. július 19., 08:06
Miközben országos jelenség, hogy minden szakterületen egyre kevesebb a jó mesterember, a szakoktatás iránt továbbra sem mutatkozik érdeklődés: tíz nyolcadik osztályt végzett gyerekből csak egy iratkozott szakiskolába. Az oktatási minisztérium adatai szerint a hároméves szakmunkásképzőkben meghirdetett helyek kevesebb mint fele telt be az első elosztási forduló után. Országos szinten 41 052 hely szerepelt a jóváhagyott beiskolázási tervben, ezekre eddig 18 338 diák jelentkezett, tehát a helyek több mint fele még betöltetlen.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint a 2020–2021-es tanévben a diákok mindössze 7,6 százaléka járt szakiskolába, a romániai szakmunkásképző-hálózat 83 tanintézetből állt. Az oktatási formán belül a legnépszerűbb a szállítási profil volt, ez tette ki a 21,3 százalékot. A közélelmezési szakon a diákok 17,9 százaléka végzett, gépjárműgyártás szakon 13,2 százalék, kisipari és szolgáltatási ágazatok terén 7,7 százalék, mezőgazdaságba 7,6 százalék szerzett szakmunkás-képesítést.
Az új oktatási törvény tervezetében az szerepel, hogy a szakiskolákat átalakítanák műszaki szakközépiskolákká. Oktatási szakértők szerint ez a változat kiszámítható tanulási pályát kínál, a diák, ha akarja, megszerzi az érettségi oklevelet, és folytathatja a tanulmányait, ami megnyugtató perspektíva a kilencedik osztályba iratkozó gyerekeknek és a szüleiknek is.
A szakoktatás problémájára folyamatosan keresik a megoldást – mutatott rá megkeresésünkre Kallós Zoltán. Az oktatásügyi államtitkár abban bízik, hogy az új tanügyi törvényben már sokkal korábbi szakaszban bevezetik a pályaorientációt. „Már az általános iskola elején el kell kezdeni ezt a folyamatot, a nyolcadik osztályban már késő ezeket a kérdéseket boncolgatni” – fogalmazta meg Kallós Zoltán, aki szerint a diákokkal és a szülőkkel egyaránt beszélni kell, hiszen amikor a gyerek eldönti, hova jelentkezik kilencedik osztályba, az esetek többségében szülői ráhatásra vagy legalább szülői beleegyezéssel történik.
amit esetleg nem tud befejezni, nem érettségizik le, és végül a pályakezdés során kevés hasznát veszi az iskolában eltöltött éveknek. Az államtitkár felidézte, hogy az elméleti vagy műszaki középiskolai osztályokba beiratkozott diákok közel fele nem jutott el oda idén, hogy érettségizzen. Az oktatási szakpolitikus arra is kitért, hogy a szakiskolákban a meghirdetett helyek kevesebb mint fele telt be, közben a számítógépes leosztásra jelentkezett diákok 5,5 százalékát nem osztották be sehová, mert nem jelölt olyan opciót, amire elég lett volna a vizsgajegye.
Hiányszakma. Nagy szükség lenne kőművesekre is
Fotó: Gecse Noémi
A szakoktatásban üresen maradnak a helyek, közben sokan „felháborodnak”, hogy a középiskolákban nincs annyi hely, ahány gyerek oda szeretne bekerülni. Kallós Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy vannak olyan diákok, akik magasabb felvételi átlaggal is szakiskolába jelentkeznek, ők azok, akik pontosan tudják, mit akarnak, miközben sokan 2-es vagy 3-as vizsgajeggyel is beiratkoznak elméleti középiskolába, és esetükben fennáll a veszély, hogy nem tudnak leérettségizni. A szakiskolába jelentkezők is, ha utólag úgy döntenek, esti tagozaton ők is elvégezhetik a tizenegyedik-tizenkettedik osztályt, és megszerezhetik az érettségi oklevelet, mutatott rá a szakember.
– fogalmazta meg eközben a Krónika megkeresésére Kádár Rezső, a Pro Wood faipari klaszter ügyvezetője, aki tagja a társadalmi partnerséget fejlesztő regionális bizottságnak (CLDPS). A vállalkozó szerint a gyerekeknek esélyük sincs a jelenlegi rendszerben, hogy elsajátítsák a szakmát, és a hároméves képzés után úgy tudjanak munkát vállalni, hogy rendelkeznek használható szaktudással.
Nemcsak a lakosság, hanem az állami intézmények alkalmazottai is pazarlónak tartják a közpénzek felhasználását Romániában.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Előzetes letartóztatásba helyezték Alexandru Toadert, Tudorel Toader volt román igazságügyi miniszter egyik fiát, a jászvásári (Iași) Alexandru Ioan Cuza Egyetem tanárát.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
szóljon hozzá!