Kevesen választják a szakiskolát. Bár egyre nehezebben találunk asztalost vagy villanyszerelőt, nem számítanak vonzó szakmának a diákok körében
Fotó: Facebook/Kolozsvári Református Kollégium szakiskolája
Megfelelő és időben elkezdett pályaorientációval lehetne változtatni azon a tényen, hogy továbbra sem vonzó alternatíva a diákok számára a szakoktatás – jelentette ki a Krónika kérdésére Kallós Zoltán. Az oktatási minisztérium államtitkárát azt követően kerestük meg, hogy kiderült, a hároméves szakmunkásképzőkben meghirdetett helyek csak kevesebb mint fele telt be az első elosztási forduló után. A vállalkozók ugyanakkor azt tapasztalják, hogy a szakiskolák többségében nem tudják megszerezni a diákok a szükséges szaktudást. Közben egyre több területen alakul ki szakemberhiány.
2022. július 19., 08:062022. július 19., 08:06
Miközben országos jelenség, hogy minden szakterületen egyre kevesebb a jó mesterember, a szakoktatás iránt továbbra sem mutatkozik érdeklődés: tíz nyolcadik osztályt végzett gyerekből csak egy iratkozott szakiskolába. Az oktatási minisztérium adatai szerint a hároméves szakmunkásképzőkben meghirdetett helyek kevesebb mint fele telt be az első elosztási forduló után. Országos szinten 41 052 hely szerepelt a jóváhagyott beiskolázási tervben, ezekre eddig 18 338 diák jelentkezett, tehát a helyek több mint fele még betöltetlen.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint a 2020–2021-es tanévben a diákok mindössze 7,6 százaléka járt szakiskolába, a romániai szakmunkásképző-hálózat 83 tanintézetből állt. Az oktatási formán belül a legnépszerűbb a szállítási profil volt, ez tette ki a 21,3 százalékot. A közélelmezési szakon a diákok 17,9 százaléka végzett, gépjárműgyártás szakon 13,2 százalék, kisipari és szolgáltatási ágazatok terén 7,7 százalék, mezőgazdaságba 7,6 százalék szerzett szakmunkás-képesítést.
Az új oktatási törvény tervezetében az szerepel, hogy a szakiskolákat átalakítanák műszaki szakközépiskolákká. Oktatási szakértők szerint ez a változat kiszámítható tanulási pályát kínál, a diák, ha akarja, megszerzi az érettségi oklevelet, és folytathatja a tanulmányait, ami megnyugtató perspektíva a kilencedik osztályba iratkozó gyerekeknek és a szüleiknek is.
A szakoktatás problémájára folyamatosan keresik a megoldást – mutatott rá megkeresésünkre Kallós Zoltán. Az oktatásügyi államtitkár abban bízik, hogy az új tanügyi törvényben már sokkal korábbi szakaszban bevezetik a pályaorientációt. „Már az általános iskola elején el kell kezdeni ezt a folyamatot, a nyolcadik osztályban már késő ezeket a kérdéseket boncolgatni” – fogalmazta meg Kallós Zoltán, aki szerint a diákokkal és a szülőkkel egyaránt beszélni kell, hiszen amikor a gyerek eldönti, hova jelentkezik kilencedik osztályba, az esetek többségében szülői ráhatásra vagy legalább szülői beleegyezéssel történik.
amit esetleg nem tud befejezni, nem érettségizik le, és végül a pályakezdés során kevés hasznát veszi az iskolában eltöltött éveknek. Az államtitkár felidézte, hogy az elméleti vagy műszaki középiskolai osztályokba beiratkozott diákok közel fele nem jutott el oda idén, hogy érettségizzen. Az oktatási szakpolitikus arra is kitért, hogy a szakiskolákban a meghirdetett helyek kevesebb mint fele telt be, közben a számítógépes leosztásra jelentkezett diákok 5,5 százalékát nem osztották be sehová, mert nem jelölt olyan opciót, amire elég lett volna a vizsgajegye.
Hiányszakma. Nagy szükség lenne kőművesekre is
Fotó: Gecse Noémi
A szakoktatásban üresen maradnak a helyek, közben sokan „felháborodnak”, hogy a középiskolákban nincs annyi hely, ahány gyerek oda szeretne bekerülni. Kallós Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy vannak olyan diákok, akik magasabb felvételi átlaggal is szakiskolába jelentkeznek, ők azok, akik pontosan tudják, mit akarnak, miközben sokan 2-es vagy 3-as vizsgajeggyel is beiratkoznak elméleti középiskolába, és esetükben fennáll a veszély, hogy nem tudnak leérettségizni. A szakiskolába jelentkezők is, ha utólag úgy döntenek, esti tagozaton ők is elvégezhetik a tizenegyedik-tizenkettedik osztályt, és megszerezhetik az érettségi oklevelet, mutatott rá a szakember.
– fogalmazta meg eközben a Krónika megkeresésére Kádár Rezső, a Pro Wood faipari klaszter ügyvezetője, aki tagja a társadalmi partnerséget fejlesztő regionális bizottságnak (CLDPS). A vállalkozó szerint a gyerekeknek esélyük sincs a jelenlegi rendszerben, hogy elsajátítsák a szakmát, és a hároméves képzés után úgy tudjanak munkát vállalni, hogy rendelkeznek használható szaktudással.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.
A kormányfő egy szerda esti Facebook-bejegyzésben közölte, hogy 2025 harmadik negyedévében a tavalyi év hasonló időszakához képest 12,5 százalékkal, azaz 9,9 milliárd lejjel nőttek a költségvetési bevételek.
A közigazgatási reformról szóló, még kidolgozás alatt álló törvénytervezet a központi közigazgatás esetében a személyi kiadások 10 százalékos csökkentését írja elő.
Az Olt megyei Slatina kórházában a betegek rögzítették, hogy a kórtermekben bogarak mászkálnak és az illemhelyeken kosz uralkodik. A DSP ellenőrzéseket tart.
Kelemen Hunor szerint az RMDSZ javaslatot tett arra a kormánykoalícióban, hogy a tanügyre ne vonatkozzon a személyi kiadások 10 százalékos csökkentése, amelyet a közigazgatási reformról szóló tervezet ír majd elő.
Dragoș Pîslaru európai projektekért felelős miniszter szerint nem biztos, hogy az Európai Bizottság teljesítettnek fogja tekinteni a bírói és ügyészi különleges nyugdíjakkal kapcsolatos kritériumot, ha csak a törvénytervezet lesz meg november 28-ig.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!