Kevesen választják a szakiskolát. Bár egyre nehezebben találunk asztalost vagy villanyszerelőt, nem számítanak vonzó szakmának a diákok körében
Fotó: Facebook/Kolozsvári Református Kollégium szakiskolája
Megfelelő és időben elkezdett pályaorientációval lehetne változtatni azon a tényen, hogy továbbra sem vonzó alternatíva a diákok számára a szakoktatás – jelentette ki a Krónika kérdésére Kallós Zoltán. Az oktatási minisztérium államtitkárát azt követően kerestük meg, hogy kiderült, a hároméves szakmunkásképzőkben meghirdetett helyek csak kevesebb mint fele telt be az első elosztási forduló után. A vállalkozók ugyanakkor azt tapasztalják, hogy a szakiskolák többségében nem tudják megszerezni a diákok a szükséges szaktudást. Közben egyre több területen alakul ki szakemberhiány.
2022. július 19., 08:062022. július 19., 08:06
Miközben országos jelenség, hogy minden szakterületen egyre kevesebb a jó mesterember, a szakoktatás iránt továbbra sem mutatkozik érdeklődés: tíz nyolcadik osztályt végzett gyerekből csak egy iratkozott szakiskolába. Az oktatási minisztérium adatai szerint a hároméves szakmunkásképzőkben meghirdetett helyek kevesebb mint fele telt be az első elosztási forduló után. Országos szinten 41 052 hely szerepelt a jóváhagyott beiskolázási tervben, ezekre eddig 18 338 diák jelentkezett, tehát a helyek több mint fele még betöltetlen.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint a 2020–2021-es tanévben a diákok mindössze 7,6 százaléka járt szakiskolába, a romániai szakmunkásképző-hálózat 83 tanintézetből állt. Az oktatási formán belül a legnépszerűbb a szállítási profil volt, ez tette ki a 21,3 százalékot. A közélelmezési szakon a diákok 17,9 százaléka végzett, gépjárműgyártás szakon 13,2 százalék, kisipari és szolgáltatási ágazatok terén 7,7 százalék, mezőgazdaságba 7,6 százalék szerzett szakmunkás-képesítést.
Az új oktatási törvény tervezetében az szerepel, hogy a szakiskolákat átalakítanák műszaki szakközépiskolákká. Oktatási szakértők szerint ez a változat kiszámítható tanulási pályát kínál, a diák, ha akarja, megszerzi az érettségi oklevelet, és folytathatja a tanulmányait, ami megnyugtató perspektíva a kilencedik osztályba iratkozó gyerekeknek és a szüleiknek is.
A szakoktatás problémájára folyamatosan keresik a megoldást – mutatott rá megkeresésünkre Kallós Zoltán. Az oktatásügyi államtitkár abban bízik, hogy az új tanügyi törvényben már sokkal korábbi szakaszban bevezetik a pályaorientációt. „Már az általános iskola elején el kell kezdeni ezt a folyamatot, a nyolcadik osztályban már késő ezeket a kérdéseket boncolgatni” – fogalmazta meg Kallós Zoltán, aki szerint a diákokkal és a szülőkkel egyaránt beszélni kell, hiszen amikor a gyerek eldönti, hova jelentkezik kilencedik osztályba, az esetek többségében szülői ráhatásra vagy legalább szülői beleegyezéssel történik.
amit esetleg nem tud befejezni, nem érettségizik le, és végül a pályakezdés során kevés hasznát veszi az iskolában eltöltött éveknek. Az államtitkár felidézte, hogy az elméleti vagy műszaki középiskolai osztályokba beiratkozott diákok közel fele nem jutott el oda idén, hogy érettségizzen. Az oktatási szakpolitikus arra is kitért, hogy a szakiskolákban a meghirdetett helyek kevesebb mint fele telt be, közben a számítógépes leosztásra jelentkezett diákok 5,5 százalékát nem osztották be sehová, mert nem jelölt olyan opciót, amire elég lett volna a vizsgajegye.
Hiányszakma. Nagy szükség lenne kőművesekre is
Fotó: Gecse Noémi
A szakoktatásban üresen maradnak a helyek, közben sokan „felháborodnak”, hogy a középiskolákban nincs annyi hely, ahány gyerek oda szeretne bekerülni. Kallós Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy vannak olyan diákok, akik magasabb felvételi átlaggal is szakiskolába jelentkeznek, ők azok, akik pontosan tudják, mit akarnak, miközben sokan 2-es vagy 3-as vizsgajeggyel is beiratkoznak elméleti középiskolába, és esetükben fennáll a veszély, hogy nem tudnak leérettségizni. A szakiskolába jelentkezők is, ha utólag úgy döntenek, esti tagozaton ők is elvégezhetik a tizenegyedik-tizenkettedik osztályt, és megszerezhetik az érettségi oklevelet, mutatott rá a szakember.
– fogalmazta meg eközben a Krónika megkeresésére Kádár Rezső, a Pro Wood faipari klaszter ügyvezetője, aki tagja a társadalmi partnerséget fejlesztő regionális bizottságnak (CLDPS). A vállalkozó szerint a gyerekeknek esélyük sincs a jelenlegi rendszerben, hogy elsajátítsák a szakmát, és a hároméves képzés után úgy tudjanak munkát vállalni, hogy rendelkeznek használható szaktudással.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte szerdán a Prahova megyei törvényszék azt a férfit, aki fejszével végzett várandós élettársával.
Ünnepélyes keretek között elkezdődött a Hanwha Aerospace dél-koreai hadiipari vállalat romániai gyárának építése – írja a Profit.ro.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) 2028-as parlamenti választások után egyértelműen a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) való politikai együttműködését részesíti előnyben a Szociáldemokrata Párttal (PSD) szemben.
Jogerősen hét év és tíz hónap szabadságvesztésre ítélte szerdán a bukaresti ítélőtábla a „zsenimentornak” is nevezett Kristóf Lajost két kiskorú fiú ellen elkövetett nemi erőszak miatt.
Jelenleg az utolsó simításokat végzi a bukaresti kormány a közigazgatási reformcsomagon, hogy elkerülje az alkotmányossági problémákat, és sürgősségi rendelettel lehessen előterjeszteni – jelentette be szerdán Cseke Attila fejlesztési miniszter.
Alaptalannak ítélte és elutasította szerdán a bukaresti ítélőtábla Silvia Uscov keresetét, amelyben az ügyvédnő Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș alkotmánybírák tisztségből való felfüggesztését kérte.
Ezentúl a betegek jogosultak lesznek arra, hogy a kezelőorvosuk ne csupán javaslatot tegyen, hanem konkrétan átirányítsa és időpontot is foglaljon számukra a következő szükséges szakorvosi konzultációra vagy diagnosztikai vizsgálatra.
Akát két évbe is beletelhet, amíg az Európai Unió Bírósága ítéletet hoz a romániai bírák és ügyészek különleges nyugdíjainak csökkentése ügyében – jelentette ki Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság volt elnöke.
A megyei hadkiegészítő parancsnokságok teljes egészében a védelmi minisztérium irányítása alá kerülnének 2027. január elsejétől – jelentette be Ilie Bolojan miniszterelnök a Megyei Tanácsok Országos Szövetségének (UNCJR) szerdai közgyűlésén.
A miniszterelnöki kancellária 2025-ben összesen közel 9,97 millió lejjel (23,7 százalékkal) csökkentette kiadásait az előző évhez képest – tájékoztatott szerdán a kormány sajtóirodája.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!