
Az év elején százezrek tüntettek a szociálliberális kormány ellen
Fotó: Dan Mihai Bălănescu
Romániában a rendszerváltás utáni legnagyobb tüntetések és a Bukarestben egyébként megszokott kisebb-nagyobb kormányválságok jegyében telt el a 2017-es esztendő, miközben az ország az európai uniós szinten kiugró gazdasági növekedésének hozadékát nem beruházásokra, hanem a bérek emelésére fordította.
2017. december 29., 09:572017. december 29., 09:57
2017. december 29., 10:472017. december 29., 10:47
Mindennek hátterében a 2016-os parlamenti választásokat fölényesen megnyerő Szociáldemokrata Párt (PSD) és annak elnöke, Liviu Dragnea képviselőházi elnök állt. A belpolitika színpadán a PSD egyetlen komolyabb erőt képviselő ellenfele – a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) éléről 2014-ben az ország legfőbb közméltóságává választott – Klaus Johannis államfő maradt, a választási kudarcot feldolgozni képtelen parlamenti ellenzék szerepét pedig az utca vette át.
A csaknem ötven százalékos parlamenti súllyal rendelkező PSD a PNL-ből korábban kivált, Călin Popescu Tăriceanu szenátusi házelnök vezette hatszázalékos szabadelvű párttal, az ALDE-val közösen alakított kormányt januárban, a szociálliberális koalíció pártjaival pedig az RMDSZ parlamenti együttműködési megállapodást kötött.
Bár mindketten - sok más megvádolt politikushoz hasonlóan - tagadják bűnösségüket politikai leszámolás áldozatainak tüntetve fel magukat, személyes érintettségük sokak szemében hiteltelenítette a PSD-ALDE koalíció minden olyan próbálkozását, amely az ügyészi túlkapások visszaszorítására, a DNA és a titkosszolgálatok feltételezett összefonódásának korlátozására irányult.
Dragnea és Tăriceanu 2017-ben egyre nyíltabb küzdelmet folytatott a DNA megzabolázása érdekében, mivel szerintük a vádhatóság ma politikai rendőrségként működik, és hamis feljelentésekre alapozva sorra távolítja el a közéletből azokat a választói felhatalmazással rendelkező politikusokat, akik szembeszegülnek a Romániát háttérből irányító, obskúrus „párhuzamos állam” akaratával.
A választási kampányban beígért béremelések és adócsökkentések bejelentése után a PSD-ALDE koalíció év elején elérkezettnek látta az időt, hogy a büntetőjogot és perrendtartást is módosítsa, de politikai ellenfelei pillanatok alatt meggyőzték híveiket arról, hogy Dragnea és Tariceanu csak saját bőrét próbálja menteni és még a reményét is el akarják venni annak, hogy egyszer majd sikerül Romániában a közpénzek eltulajdonítását megfékezni, a törvényeket semmibe vevő kiváltságosakat felelősségre vonni.
és az ügyészek túlzott hatalmának korlátozását célzó intézkedéseit gyors lerohanás (sürgősségi kormányrendelet) helyett az ellenállást lépésenként felőrlő, elhúzódó hadviseléssel (parlamenti törvénymódosítással) próbálta életbe léptetni. Ez utóbbi módszer is heteken keresztül tartó tüntetéshullámot váltott ki ősszel, ezek a demonstrációk azonban egy nagyságrenddel kisebbek voltak. A Facebookon szerveződő ellenzékiek legfeljebb néhány tízezer embert tudtak mozgósítani az év eleji százezrekhez képest.
A PSD választási sikerének kovácsa, Liviu Dragnea pártelnök priusza miatt nem kérhette magának a miniszterelnöki tisztséget
Fotó: Liviu Dragnea Facebook-oldala
Közben eltelt az év anélkül, hogy az igazságszolgáltatást átszervező, a büntetőjog alkotmányellenes cikkelyeit módosító jogszabályok hatályba léptek volna, a PSD-ALDE koalíciónak pedig teljesíthetetlen választási ígéreteivel és az ebből fakadó társadalmi elégedetlenséggel is szembe kellett néznie.
mert a kormány csak úgy tudta az újabb 25 százalékos közalkalmazotti béremelésről szóló ígéretet tartani, hogy a járulékbefizetési kötelezettséget a munkavállalókra hárította, így a 2018-tól életbe lépő bruttó béremelés nem eredményez már többletjövedelmet, jó, ha az alkalmazottak nettó bére nem csökken.
Két tüntetési időszak között a Romániában elmaradhatatlan kormányválságokra is jutott idő 2017-ben, de a társadalmat nem rendítette meg túlságosan, hogy
Az országnak azért kell most időnként új kormányfő nevét megtanulnia, mert a PSD választási sikerének kovácsa, Liviu Dragnea pártelnök priusza miatt nem kérhette magának a posztot, és kénytelen a kormány vezetését eleinte hűségesnek tűnő, de előbb-utóbb önállósulni próbáló helyettesekre bízni.
A júniusi kormányfőcserének az volt a pikantériája, hogy Grindeanu nem volt hajlandó önként lemondani, így a PSD kénytelen volt saját miniszterelnökét bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatni.
ami a kormányválság elmúltával is jó ürügynek bizonyult a PSD-ALDE koalíció számára a magyar igények teljesítésének halogatására.
A következő év az 1918-as - Erdély és a Román Királyság egyesülését kimondó - gyulafehérvári román nemzetgyűlés centenáriumának esztendeje lesz Romániában. Kérdés azonban, hogy a 2017-ben felhalmozott belpolitikai feszültség közepette mennyire lesz ünnepi hangulatban az ország, a történelmi régiókat összekötő autópályák, a társadalmat összefogásra és építkezésre sarkaló közös célok híján nem fullad-e magyarellenes hangulatkeltésbe, nacionalista petárdák puffogtatásába a jeles évforduló.

Az RMDSZ és a román kormánykoalíció pártjai politikai alkudozásának a kockázatait, a román–magyar viszony sérülékenységét mutatta meg az erdélyi magyarság 2017-es éve.
SPYDER mobil légvédelmi rendszer beszerzéséről írt alá Románia stratégiai keretmegállapodást az izraeli Rafael Advanced Defense Systems céggel a; a szerződés becsült értéke meghaladja a 2 milliárd eurót.
Nicușor Dan szerint a korábbi kormányalakítási megbízások után még volt alapja annak a várakozásnak, hogy az új kabinet megkapja a parlament bizalmát, mostanra azonban bizonyossá vált, hogy egy újabb kormányfőjelölt nem szerezne többséget.
Robbanótöltettel felszerelt drón maradványaira bukkantak Tulcea megyében. Idén 15 drón hatolt be illetéktelenül a román légtérbe, és 14 esetben azonosítottak drónokat vagy drónmaradványokat román területen – közölte a védelmi minisztérium.
Kedden is vörös, vagyis harmadfokú hőségriasztás van érvényben Románia háromnegyed részén; helyenként 40 Celsius-fok feletti nappali csúcsértékek várhatók – figyelmeztetett az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Országszerte több mint 40 személy szorult orvosi ellátásra hétfőn a kánikula miatt, közülük 31-et kórházba szállítottak. Egy személy életét vesztette.
Vélhetően korlátozott jogkörű ügyvivői kormány marad Románia élén a következő hetekben, hónapokban is, miután a szerdán kezdődő parlamenti szünetig vajmi kevés az esély arra, hogy a pártok megállapodásra jussanak egy új kabinetről.
Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS), Románia egyik legnagyobb érdekvédelmi szövetsége hétfőn felhívta a figyelmet: a munkáltatóknak gondoskodniuk kell az alkalmazottak egészségügyi védelméről kánikula idején.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint mérsékelni kell a politikai nyilatkozatok hangnemét, mert csak így folytatódhat érdemi párbeszéd a pártok között, és kerülhető el a kormányválság elhúzódása.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kész bármelyik politikussal tárgyalni egy kormánytöbbségről – jelentette ki hétfőn Petrișor Peiu.
A nagy hőségre vonatkozó vörös szintű riasztás miatt módosították a 2026-os érettségi vizsga ütemtervét. Az oktatási minisztérium hétfőn bejelentette, hogy minden érettségiző diák a szaknak megfelelő kötelező vizsgát július 1-jén, szerdán fogja letenni.
szóljon hozzá!