Miron Cozma: szándékosan hátráltatják a bányászjárás perét, „talán addig, míg meghal Iliescu”

(...) Valakik el akarják kenni ezt a pert, valószínűleg addig, míg Iliescu meghal. Vagy hogy tűnjön el Petre Roman is. (...) Ezernyi magánszemély lépett be a perbe. Emiatt el fog húzódni a per. Legalább tíz évig elhúzódik, azon az alapon, hogy minden áldozatot meghallgatnak. Én az igazságot akarom” – mondta Cozma, aki a vádlottak közül egyedüliként jelent meg a csütörtöki tárgyaláson.

Hozzátette, nem fél a börtöntől – korábbi, szintén bányászjárások miatti ítéletek nyomán már 11 évet töltött rács mögött –, és többek között azzal dicsekedett, hogy bányászai élén jelentős létszámfölényben levő csendőri egységeket győzött le Costeşti-nél. Nyilatkozatát többször is félbeszakították néhányan, és felrótták, hogy 1990-ben ő vitte a bányászokat Bukarestbe.

Teodor Mărieş ugyanakkor kifejtette, a per előkészítő szakaszát mielőbb le kell zárni, hogy elkezdődhessen az érdemi tárgyalás. A Bányászjárás Áldozatainak Egyesületét vezető Viorel Ene kifejtette, ügyvédeik kérték a bíróktól, hogy rendeljenek el vagyonzárat az ügy vádlottjai ellen.

Mint megírtuk, a per februárban kezdődött. Ion Iliescu volt szociáldemokrata párti (PSD) államfő mellett Miron Cozma egykori bányászvezér és további 12 személy is a vádlottak padjára került.

Mint arról beszámoltunk, a bukaresti katonai ügyészség tavaly júniusban emberiesség elleni bűncselekmények miatt vádat emelt Ion Iliescu volt államfő, Petre Roman volt miniszterelnök, Miron Cozma és számos társuk ellen a 27 évvel ezelőtti bányászjárás ügyében. A vádirat szerint a volt állami vezetők bevonták a támadásba a belügyminisztérium, a védelmi minisztérium, a SRI erőit, illetve több mint 10 ezer bányászt és az ország különböző pontjairól érkezett más munkásokat.

A legfőbb ügyészég katonai részlege 2015 októberében indított bűnvádi eljárást az 1990. júniusi bukaresti Egyetem-téri tüntetés erőszakos leverése ügyében, kiterjesztve a gyanúsítottak körét olyan volt tisztségviselőkre, akik 27 évvel ezelőtt az ország civil és katonai hatóságait vezették. A katonai ügyészség a 2000-es évek közepén több mint ezer tanút hallgatott ki a bányászjárás ügyében, kivizsgálta, milyen parancsok alapján, hogyan léptek fel a karhatalmi erők, de 2007-ben egy alkotmánybírósági döntés nyomán az ügyet a civil ügyészekre bízták, akik – formai hibákra hivatkozva – 2009-ben vádemelés nélkül lezárták az aktát.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) 2016 szeptemberében az 1990-es atrocitások kivizsgálására és kártérítésre kötelezte a román államot.