Mindenki áldozat volt?

Állítása szerint a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottsághoz (CNSAS) Markó Béla szövetségi elnökre, Verestóy Attila szenátorra és Borbély László területrendezési miniszterre vonatkozó dokumentumok is érkeztek. Ezek olyan dossziékból származnak, amelyeket korábban a CNSAS és a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) vegyes bizottsága nemzetbiztonsági okokból rejtegetett.
Az Evenimentul cikkírója tudni vélte: mindhárom dosszié közös vonása, hogy tartalmaznak legalább egy olyan nyilatkozatot, amelyet az érintett politikus adott. Markó Béla már tavaly elmondta a Krónikának, hogy 1984-ben kilencoldalas nyilatkozatot adott a Szekuritáténak, amikor azzal gyanúsították, hogy köze volt a Mihai Viteazul sepsiszentgyörgyi szobra elleni 1984-es merényletkísérlethez. Kijelentette azonban, hogy a nyilatkozatot megfigyeltként, és nem megfigyelőként íratták vele. „Azt hiszem, nekem nem kell bizonygatnom, hogy nem voltam besúgó. Ne keverjük össze az üldözöttet az üldözővel” – nyilatkozta, amikor azt firtattuk, hogy a Szekuritáté a saját besúgóit, beépített embereit is megfigyelte. A miniszterelnök-helyettes tegnap a Mediafax hírügynökségnek kijelentette, nem érti, miért kellett korábban titkosítani a vele kapcsolatos feljegyzések egy részét. „Lehet, hogy így kellett védeni valakiket, mert valószínű, hogy a dossziéból az is kiderül, kik voltak a feljelentőim” – jelentette ki Markó.
Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakvcióvezetője a Krónikának megerősítette: saját forrásokból maga is értesült arról, hogy újabb rá vonatkozó adatok váltak kutathatóvá. Úgy vélte, ezeket korábban minden bizonnyal azért titkosították, mert a magyar nagykövetség illetékeseivel fenntartott kapcsolatairól szóltak. Kérdésünkre, hogy adott-e valaha olyan nyilatkozatot a Szekuritáténak, melyben álneves információszolgáltatást vállalt, egyetlen szóval válaszolt. „Nem” – mondta határozottan. Még kategorikusabb volt válaszaiban Borbély László területrendezési és középítkezési miniszter. Kijelentette, soha semmilyen nyilatkozatot nem adott sem a Szekuritáténak, sem más titkosszolgálatnak. Megjegyezte, kérte is a nevét megszellőztető laptól, hogy tegyen közzé hibaigazítást.
A CNSAS egyébként az elkövetkező időszakban vizsgálja meg az említett politikusok dossziéit, hogy megállapítsa, folytattak-e politikai rendőrségi tevékenységet. Az Evenimentul Zilei parlamenti forrásokra hivatkozva közölte a listát, amelynek valódiságát azonban a CNSAS szóvivője nem tudta megerősíteni. A CNSAS szerint a doszsziék egy része arra is lehet bizonyíték, hogy az említett politikusok nem besúgók, hanem éppenséggel a politikai rendőrség áldozatai voltak.

Tagadnak a politikusok
Az Evenimentul listáján Adrian Nãstase volt miniszterelnök, Radu Berceanu demokrata párti szállításügyi miniszter és Nini Sãpunaru, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) Vrancea megyei szervezetének elnöke is szerepel. Mindannyian határozottan tagadták, hogy együttműködtek volna a Szekuritátéval. Radu Berceanu elmondta: kérni fogja, derítsenek fényt arra, hogy ki és milyen okból döntötte el dossziéja titkosítását. Berceanu beismerte, többször írt nyilatkozatot a Szekuritáténak, ezekben azonban többnyire arról kellett beszámolnia, miért akarja elhagyni az országot. A szállításügyi miniszter közölte: nem aggódik a vizsgálat eredményéért, hiszen ő a Ceauºescu-korszakban is a rendszer bírálójaként volt közismert. Adrian Nãstase volt szociáldemokrata párti miniszterelnök nem kívánta kommentálni az információkat addig, amíg nem látja dossziéját. Mircea Dinescu CNSAS-tag egyébként közölte: Adrian Nãstase és Theodor Stolojan exkormányfők dossziéiból az derül ki, hogy a volt titkosszolgálat megfigyelés alatt tartotta őket, nem pedig együttműködők voltak.

Újabb verdikt
voiculescu szekusmúltjáról
Visszautasította a CNSAS Dan Voiculescunak, a Konzervatív Párt elnökének a fellebbezését, amelyben a politikus kérte, vizsgálják újra dossziéját. Mint ismeretes, Dan Voiculescuról a CNSAS korábban már közölte, hogy együttműködött a Szekuritátéval. Cazimir Ionescu, a CNSAS szóvivője közölte: a Voiculescu kéréséről szóló szavazás eredménye döntetlen volt, így Claudiu Secaºiunak, a tanács elnökének a voksa bizonyult döntőnek. Sergiu Andon konzervatív párti képviselő, Voiculescu ügyvédje bejelentette: megfellebbezik a CNSAS döntését. Eközben a CNSAS arról is döntött, hogy Rãzvan Theodorescu szociáldemokrata szenátor, volt művelődésügyi miniszter nem működött együtt a Szekuritátéval. Theodorescu önszántából jelent meg a CNSAS előtt, mint mondta, azért, hogy pontot tegyen egy olyan ügy végére, amely már nagyon „idegesítette”.

Átvilágítják a tanügyet
Az átvilágítási láz nemcsak a politikusokat érinti: előbb az egyetemisták kérték a CNSAS-t, hogy vizsgálja meg az egyetemi rektorok múltját, mivel szerintük súlyosan rontaná az oktatási rendszer hitelességét, ha bebizonyosodna, hogy a felsőoktatási intézmények vezetői politikai rendőrségi tevékenységet folytattak. A diákok kérik, hogy mindenekelőtt Ecaterina Andronescut, a Nãstase-kabinet volt tanügyminiszterét világítsák át, aki jelenleg a Rektorok Országos Tanácsának az elnöke. A diákok akciója után a tanügyi szakszervezetek jelentették be, hogy benyújtanak egy listát az átvilágítótanácshoz, amelyen az oktatásügyi minisztériumban dolgozók mellett tanfelügyelők nevei is szerepelnek. Farcádi Botond, Gazda Árpád