Migráció a baloldalon, újraélesztett Cioloș – erős befolyással rendelkezhetnek a titkosszolgálatok a román belpolitikában

a 2016-os választási győzelmük óta a miniszterelnök-cserék, majd a párt vezetői között kirobbant nyílt konfliktusok mind ennek a folyamatnak a különböző állomásai. Egyelőre a kormányzati stabilitást nem veszélyezteti a helyzet, de majd a költségvetés megszavazásánál – várhatóan a jövő héten – kiderül, hogy pontosan mekkora a többsége a kormánypártoknak a parlamentben” – jelentette ki a Krónikának a budapesti Nemzetpolitikai Kutatóintézet erdélyi munkatársa.

Illyés Gergely szerint Victor Ponta új pártjával, a Pro Romániával kínálatot tett a Liviu Dragnea vezetéséből kiábrándult politikusoknak: a PSD-vel való végérvényes szakítás nélkül fordulhatnak nyíltan szembe a pártelnökkel. Az elemző úgy véli,

Szerinte ezek a politikusok inkább politikai menekülteknek tekinthetők, akik örömmel térnek vissza majd a PSD-be, ha az elnök személye megváltozik.

Lapunk megkérdezte a politológust, mennyire tartja életszerűnek azokat a vádakat, amelyek titkosszolgálati hátteret tulajdonítanak a Pro Románia nevű formációnak.

Az aktuálpolitikai eseményekre ezért mindig rányomja a bélyegét az a gyanú, hogy a komoly erőforrásokkal rendelkező polgári elhárítás beavatkozik a történésekbe és alakítani próbálja azokat. Bizonyosságot azonban talán csak évek múltán nyerhetünk” – mondta az elemző.

Megkérdeztük, mennyire nevezhető magyarellenesnek Ponta alakulata, miután a nem éppen magyarbarát pártelnök mögött több nacionalista politikus sorakozott fel a pártban. Illyés Gergely elképzelhetőnek tartotta, hogy megpróbálják ezt az elemet is politikájuk homlokterébe helyezni, elsősorban magyarbarátsággal vádolva a PSD-t és Liviu Dragneát.

– hangsúlyozta a politológus.

Mi motiválta a Dacian Cioloș-féle Szabadság, Egység és Szolidaritás Párt (PLUS) összefogását a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel (USR), s tartós lesz-e az együttműködés? – kérdeztük a politikai elemzőtől. „Az USR és Dacian Cioloș szövetsége már akkor komolyan felmerült, amikor Nicușor Dan volt USR-elnök lemondott a párt éléről. Azóta a párton belüli egyik erős törésvonal éppen arról szól, hogy mit kezdenek Dacian Cioloșsal és azzal a helyzettel, ha ő új pártot alapít.

– mivel van egy saját pártja –, és eközben hasznosíthatja az USR évek során kialakult aktivistahálózatát. Az USR számára azért fontos a személye, mert rajta kívül nem rendelkeznek még egy ennyire ismert személyiséggel, aki aktivizálhatja ezt a tábort” – összegzett Illyés Gergely.

A politológus szerint amikor 2014-ben Klaus Johannis megnyerte a választásokat, megjelent egy új választói réteg, amely azóta nem volt aktív politikailag. Ennek a rétegnek a felrázásában bízhatnak Cioloșék, hiszen az USR eddig nem volt képes ezt megtenni – tette hozzá a politológus, az USR és Cioloş szövetségét pártpolitikai értelemben logikus lépésnek nevezve.

– hangsúlyozta az elemző. Arra a felvetésünkre, hogy Emmanuel Macron francia államfő új, liberális projektjének része-e Cioloș pártja, Illyés Gergely azt mondta, valóban volt egy szándéka a francia elnöknek, hogy európai szintű politikai szövetséget építsen, ebben pedig mindegyik országból szerezzen csatlakozni vágyó pártokat.

„Ha ez így lenne, akkor Dacian Cioloș pártja valószínűleg jelentkezne egy ilyen szerepre, de egyelőre Macron pártja is inkább az európai liberálisok körébe szeretne felvételt nyerni – ahová egyébként az USR is igyekszik” – vélte a politológus, aki szerint majd az európai parlamenti választások után tisztázódik a kép az európai pártpolitika szempontjából.