2010. február 28., 13:292010. február 28., 13:29
Hasztalannak bizonyult számos civil szervezet és több, a kommunizmusellenes küzdelmük révén ismertté vált személyiség előzetes tiltakozása: Emil Boc miniszterelnök szombaton leváltotta Marius Opreát a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet, Dinu Zamfirescut pedig a Román Száműzöttek Emlékét Ápoló Intézet éléről.
Az ügy előzménye, hogy – szintén a tiltakozások ellenére – a kormány egy november 25-én kelt rendelettel egyesítette a két intézetet, és az ellenkező értelmű felkérések dacára nem erősítette meg Marius Oprea elnöki kinevezését az újonnan kreált intézmény élén.
Az immár egyesített intézet élére ügyvezető elnökként Ioan Stanomir politológust, az intézet tudományos tanácsának elnöki tisztségébe pedig Vladimir Tismăneanut nevezte ki, utóbbi irányította a kommunizmus bűneiről szóló jelentést összeállító államfői bizottságot. Egyébként mindkét újonnan kinevezett szakértőt a Traian Băsescu államfőhöz közel álló körökbe sorolják.
A novemberi kormányrendelet értelmében az új intézet közvetlenül a miniszterelnök alárendeltségébe tartozik, az ügyvezető elnök irányította intézmény munkáját pedig egy 14 tagú tudományos tanács értékeli ki, amelynek tagjait akadémikusok közül választják ki. Az ügyvezető elnököt a kormányfő nevezi ki öt évre, és menesztéséről is ő dönthet.
| Marius Oprea történész. Fotó: Mediafax |
Oprea menesztését a kormányfői határozat többek között a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) megkötött készenlétihitel-megállapodással indokolja. Boc a 329/2009-es, a közintézmények és -hivatalok átalakításáról, illetve a közkiadások csökkentéséről és a befektetői környezet javításáról szóló törvényre, az Európai Bizottsággal és az IMF-fel kötött keretegyezményre, valamint a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet megszüntetéséről szóló határozatra hivatkozva menesztette Opreát és Zamfirescut.
Oprea és Tismăneanu között egyes források szerint régóta konfliktus feszül. Előbbi - akit még Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök nevezett ki az intézet élére – nem akarta bevenni az intézet igazgató testületébe Tismăneanut, akit azzal vádolt, hogy „a fejét akarja.”
Oprea leváltásáról a hétvégén elmondta: az előre látható volt, a kormányfő már korábban megváltoztatta az intézet jogköreit, így annak a továbbiakban nem áll jogában a kommunizmus idején meggyilkolt személyek holtteste után kutatni. A leváltására vonatkozó anyagi indokokra válaszolva leszögezte: fizetése négyezer lej volt, az alapösszeggel és a Szekuritáté működésének területén végzett kutatásokért szerzett doktori címért kapott pótlékkal együtt. Marius Oprea szerint az intézet munkája, a kommunizmus bűneinek felkutatása már korábban ellehetetlenült, mivel az új feladatkör-megjelölés értelmében nem konkrét intézményeket, hanem a kommunista ideológiát kell vizsgálni. „Márpedig egy ideológiát igencsak nehéz bíróság elé állítani” – hangsúlyozta Oprea. „Ha nem engedik többé, hogy nyomozzunk a bűnösök után, az ellehetetlenít minden, a kommunizmus elítélésére irányuló törekvést. Egyetlen szekuritátés tiszt sem felelt a bűneiért. Szégyellem, hogy részt vettem a kommunizmus bűneinek elítélésére létre hozott elnöki bizottságban. Semmin sem sikerült változtatnia” – mutatott rá Marius Oprea. (Mint ismeretes, a 2006-ra összeállított jelentést, amely illegitimnek és bűnösnek minősítette a kommunista rendszert, Traian Băsescu államfő a parlamentben ismertette).
Hogy Opreát és Zamfirescut politikai okokból kívánták eltávolítani, azt már korábban is többen felvetették. Crin Antonescu, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke múlt héten Emil Boc kormányfőnek küldött üzenetében úgy vélte: a két szakembert a helyén kell hagyni, mivel az, hogy mindketten a PNL tagjai, nem befolyásolja szakmai tevékenységüket, sohasem vettek részt a párt kampányaiban. Csütörtökön több civil szervezet és ismert személyiség, köztük Emil Constantinescu volt államfő is kiállt a két intézet különválasztása, valamint Oprea és Zamfirescu tisztségében való megtartása mellett, korábban pedig Herta Müller bánsági születésű, irodalmi Nobel-díjas német írónő, valamint Tőkés László európai parlamenti képviselő is Oprea szakmai felkészültségét méltatva amellett érvelt, hogy ő maradjon a Kommunizmus Bűneit Vizsgáló Intézet élén.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.
Az oktatási minisztérium hétfőn közzétette a 2026-os romániai érettségi vizsga első eredményeit.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, hétfőn felszólítást intézett Nicușor Dan államfőhöz, hogy nevezzen meg egy miniszterelnök-jelöltet.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint a PSD és a PNL úgy viselkedik, „mint az óvodások”, miközben az egyetlen nyertesek a szélsőségesek.
Radu Miruță ügyvivő közlekedési miniszter hétfőn bejelentette, hogy platformot indított, amelyen keresztül az utasok közvetlenül jelezhetik a CFR (Román Vasúttársaság) járatain tapasztalt problémáikat.
Néhány napos lehűlés után ismét hőség jöhet: a nyár legforróbb időszaka még csak ezután következhet.