Melescanu a szükségmegoldás

Mele

scanu közölte: 17 napig, február elsejéig látja el a tisztséget, azért, hogy az Európai Unió igazságügyi jelentésének megszületése elõtti idõszakban ne álljon le a tárca mûködése. Elmondása szerint azért esett rá a választás, mert jogi végzettséggel rendelkezik, és korábban a szenátus jogi bizottságának tagja volt. Leszögezte ugyanakkor, hogy Norica Nicolai kinevezésérõl nem mondtak le, és ennek érdekében nem zárta ki az Alkotmánybíróság megkeresését sem.

Mint arról beszámoltunk, az igazságügyi tárca vezetõjének személye körül vita robbant ki az államfõ és a miniszterelnök között, miután Tudor Chiuariu korábbi igazságügyi miniszter december végi lemondását követõen utóbbi Norica Nicolait, a Nemzeti Liberális Párt alelnökét javasolta a tárca élére. Az elnök ezt elutasította, Nicolai korábbi, ügyészi minõségében elkövetett szakmai hibáit hozva fel indokként.

Közben a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) tegnap bejelentette, hogy nem vizsgálják át újra Norica Nicolai dossziéját. Mircea Dinescu, a testület tagja szerint a Nicolai-ügy már lezárult. „Ne tekintsék a CNSAS-t papagájcsapatnak, amely mindennap szavaz arról, hogy Norica Nicolai politikai rendõri tevékenységet folytatott-e vagy sem\" – szólította fel a közvéleményt Dinescu. Cazimir Ionescu, a testület másik tagja leszögezte, az ügyet lezárták, mivel Nicolai esetében az elmúlt három évben már három alkalommal is olyan döntés született, amely kimondja: nem mûködött együtt a politikai rendõrséggel 1989 elõtt.

Értesülések szerint Nicolai olyan dokumentumok nyilvánossá tételére készül, amelyek még ügyészi pályafutása során születtek, és amelyek cáfolják az államfõ azon vádjait, amelyek alapján elutasította az igazságügyi tárca élére való kinevezését. Az egyik ilyen dokumentum szerint Bãsescu vádjaival ellentétben senkit sem vettek a hibájából jogellenesen õrizetbe, és azt is bizonyítani kívánja, hogy 1991-ben a jogszabályoknak megfelelõen látta el egy idegen állampolgár jogi képviseletét. Mint arról beszámoltunk, az államfõ Nicolai szakmai dossziéjának azon részeire hivatkozva utasította el Nicolai kinevezésének jóváhagyását, amely szerint 1987-ben ügyészként olyan személy õrizetbe vételére adott utasítást, aki ártatlan volt, ám neve megegyezett egy gyanúsítottéval. A másik vád az volt, hogy jogellenesen látta el egy külföldi állampolgár védelmét egy örökbefogadási ügyben.

Nicolai dossziéjának elõkerülése után a Legfõbb Ügyészség hétfõn este nyilvánosságra hozta Monica Macovei volt demokrata párti igazságügy-miniszter munkadossziéját is. Az iratokból kiderül, hogy Macovei, aki 2004 és 2007 között töltötte be a miniszteri tisztséget, ügyészként folyamatos konfliktusban állt Nicolae Cochinescu akkori legfõbb ügyésszel. Macovei 1982 és 1984 között a giurgiui, 1984 és 1991 között a bukaresti I. kerületi ügyészségen, majd 1991 és 1994 között a bukaresti fõvárosi törvényszék ügyészségén, 1994 és 1997 között pedig a Legfelsõbb Ítélõ- és Semmítõszék ügyészségén tevékenykedett. Ez utóbbi munkahelyén került konfliktusba a legfõbb ügyésszel, a nézeteltérés pedig Macovei lemondásához vezetett. A dossziéból kiderül, hogy a volt miniszter több ízben is fegyelmi vétséget követett el, ugyanis folyamatosan késleltette az ügyek megoldását, és sorozatosan hibázott.

A Legfelsõbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) elnöke ezek után tegnap jelezte: nem ért egyet a dossziék nyilvánosságra hozatalával, mivel azokba kizárólag azok az ügyészek és bírák tekinthetnek bele, akikrõl szólnak. Lidia Bãrbulescu leszögezte: az iratokat nem adhatják ki más személyeknek vagy intézményeknek. Egyúttal arra szólította fel az Igazságügyi Minisztériumot és a Legfelsõbb Ítélõ- és Semmítõszék ügyészségét, hogy adja át az általa irányított testületnek a volt ügyészek és bírák munkadossziéit. Ugyancsak bírálta az ügyészek aktáinak nyilvánossá tételét Markó Béla, aki szerint folytatódik a dossziéháború. Az RMDSZ elnöke szerint ki kell jutni a Nicolai kinevezése miatt kialakult zsákutcából, amire vagy a parlament, vagy az Alkotmánybíróság bevonása jelenthet megoldást. Ez utóbbit javasolta Chiuariu is.

Közben Mark Grey, az Európai Bizottság (EB) szóvivõje tegnap felszólította Romániát, küldje el Brüsszelbe az igazságügyi reformra vonatkozó adatokat, hogy azok bekerülhessenek a január végén kibocsátandó EB-jelentésbe. Az EB az uniós csatlakozás során az igazságszolgáltatás átláthatóbbá tételét, az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség létrehozását, valamint a nagykorrupció felgöngyölítését kérte. Amennyiben az eredményeket nem találják kielégítõnek, akár a Románia uniós jogait korlátozó védzáradékot is életbe léptethetik. Grey ugyanakkor nem kívánta kommentálni az igazságügyi miniszter személye kapcsán kirobbant vitát.

B. L.

Tudor Chiuariu igazságügyi tanácsos lett

A tisztjérõl lemondott Tudor Chiuariu igazságügyi minisztert nevezte ki jogi kérdésekben illetékes tanácsosává tegnap Cãlin Popescu-Tãriceanu kormányfõ. Mint arról beszámoltunk, Chiuariunak azért kellett lemondania, mert az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály vádemelési javaslatot tett ellene az államfõnél hivatali viszszaélés gyanúja miatt. A volt minisztert azért vizsgálják, mert jóváhagyta azt a kormányhatározatot, amelynek értelmében egy telek a bukaresti fõpolgármesteri hivataltól átkerült a Román Posta kezelésébe. Késõbb a posta a kormányrendelet nyomán egy magánvállalkozás alaptõkéjéhez járul hozzá az ingatlannal.