
Teodor Meleșcanu román külügyminiszter
Fotó: Mae.ro
A román-magyar gazdasági kapcsolatok nagyon szilárdak és jól működnek, a kényes kisebbségi kérdéseket pedig nem a nyilvánosság előtt, hanem az e célra létrehozott kisebbségi vegyesbizottságban kellene megtárgyalni – véli Teodor Meleșcanu külügyminiszter.
2018. augusztus 06., 17:112018. augusztus 06., 17:11
2018. augusztus 06., 17:222018. augusztus 06., 17:22
A tárcavezetővel hétfőn az Adevărul napilap portálja készített az interneten élőben közvetített interjút. A lap főszerkesztője a román külpolitika számos más témáját érintő beszélgetés során arról kérdezte Meleșcanut, mit szól azokhoz az „érdekes” kijelentésekhez, amelyeket Orbán Viktor Románia területén, Tusnádfürdőn fogalmazott meg az Európai Unió jövőjéről, Oroszországhoz fűződő viszonyáról, illetve arról, hogy a román centenárium Magyarország számára nem ünnep.
A magyar miniszterelnök tusnádfürdői előadását sértőnek bélyegző ellenzéki pártoktól eltérően a román külügyminiszter válaszában a két ország közti erős, „a politikai szónoklatokon túlmutató, embereket és cégeket összekötő” gazdasági kapcsolatokra helyezte a hangsúlyt. Példaként említette a tárcavezető a közös autópálya-projekteket, a határ menti megyék közös, uniós alapokból történő fejlesztését, az energetikai hálózatok összekapcsolását.
„Ez a megfelelő eszköz olyan megoldások azonosítására, amelyek a kisebbségek hídszerepét erősítik, a két ország közeledését segítik” – idézte az MTI a román külügyminisztert. Hozzátette: Románia ragaszkodik a kölcsönösség elvéhez. Vagyis azt szeretné, ha a magyarországi román és romániai magyar kisebbség jogai „egyensúlyba kerülnének”, és a magyarországi románok ugyanazokat a jogokat élveznék, mint a romániai magyarok az anyanyelvű oktatás, a kultúra és a kisebbségek nyelvén működő tömegtájékoztatási eszközök támogatása terén.
Teodor Meleșcanu szerint Bukarest a tusnádfürdői rendezvény előtt (a kisebbségekkel kapcsolatos nyilvános üzenetek tekintetében) következetesen óvatosságra intette a magyar felet. Mindazonáltal természetesnek nevezte, hogy Orbán Viktor a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen nyilvánosan beszélt országa külpolitikai opcióiról.
Arra a kérdésre, hogy Románia egyetért-e a magyar miniszterelnök külpolitikai nézeteivel, Meleșcanu elmondta: Romániának megvannak a saját prioritásai, amelyek az ország uniós és NATO-integrációjának erősítését, az Egyesült Államokhoz fűződő stratégiai partnerség erősítését, a konvergencia javítását, és az uniós szolidaritás erősítését célozzák. „Ami az Oroszország-politikát illeti, kívánatos lenne, hogy az Európai Unió javítsa viszonyát Moszkvával, ez azonban nem jelenti azt, hogy az uniónak mindent el kell fogadnia, amit Oroszország akar” – szögezte le a külügyminiszter.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerint az idei év első öt hónapjának költségvetési adatai azt mutatják, hogy a múlt év ugyanezen időszakához képest több mint 40 százalékkal, 64 milliárd lejről 36 milliárd lejre csökkent a deficit.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) craiovai polgármestere, Lia Olguța Vasilescu szerint elegendő parlamenti támogatás állhat össze egy Sorin Grindeanu által vezetett, egyszínű PSD- kormány mögött – akár az RMDSZ szavazataival is.
Kellemetlen, de szerencsésen végződő találkozása volt szombaton két turistának – egy apának és lányának – a Csukás-hegységben.
Figyelmeztetéseket adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat a kánikula miatt. Vasárnap reggeltől 16 megyében vörös riasztást lép életbe, hétfőtől szerdáig pedig az ország területének háromnegyed részére rendeltek el harmadfokú riasztást.
Alig telt el néhány óra azután, hogy a kormányzó jobbközép pártok (PNL, USR és az RMDSZ) Siegfried Mureșan személyében önálló miniszterelnök-jelölttel rukkoltak elő, többen máris azzal vádolják az EP-képviselőt, hogy idegen érdekek szolgálatában áll.
Nicușor Dan elnök közölte, hogy a pártok visszatértek a „politikai patthelyzethez”, miután a PNL kedden még kötelezettséget vállalt egy kisebbségi PSD-kormány megszavazására, ám később megváltoztatta az álláspontját.
Románia a német technológiai megoldást alkalmazza az európai digitális pénztárca saját verziójának kifejlesztéséhez. Az Európai Unió tagállamaként az országnak 2026 decemberéig kötelezően implementálnia kell a digitális tárcát.
2026 júliusától ismét emelkedik a nők öregségi nyugdíjkorhatára: 62 éves és 7 hónapos koruktól kérhetik a nyugdíjazásukat. Ez egy hónappal magasabb korhatárt jelent az év első felében nyugdíjba vonuló nőkhöz képest.
A PNL, az USR, valamint az RMDSZ szabotálja a kormányalakítást, és folyamatosan új feltételeket találnak ki pozícióik megőrzéséért – szögezte le pénteki közleményében a PSD.
szóljon hozzá!