Megtiltják az állami fizetés és nyugdíj halmozását, de rengeteg a kivételezett kategória

Az állami intézmények és vállalatok nyugdíjkorhatárt elért alkalmazottainak a törvény hatályba lépésétől számított 30 napon belül írásban kell közölniük, hogy nyugdíjba vonulnak-e vagy folytatják a munkát. A tevékenység folytatásához a munkáltató írásbeli jóváhagyására van szükség, amit évente kötelező megújítani – áll az Agerpres hírügynökség által ismertetett tervezetben. Az állami nyugdíjrendszer nyugdíjasainak, a katonai nyugdíjak, illetve a szolgálati nyugdíjak jogosultjainak a törvény lehetőséget teremt arra, hogy a központi és helyi hatóságok és közintézmények, állami vállalatok, illetve többségében állami vagy helyi köztulajdonban lévő vállalatok alkalmazottjaként folytassák a munkát, de az aktív időszakban nem jogosultak nyugdíjra.

A nyugdíj és az állami fizetés halmozását megtiltó törvény hatálya alól azonban kivételt képeznek a következő kategóriák: a választott közméltóságok, illetve azok, akik mandátumának idejét konkrétan az alkotmány szabja meg; a pedagógusok; a helyi hatóságok által órabérrel alkalmazott, otthoni idősgondozást végző személyek; az örökségi nyugdíjra jogosult gyermekek és a munkavállalási joggal rendelkező, harmadfokú rokkantsági nyugdíjra jogosult személyek; az állami kórházak és intézmények egészségügyi alkalmazottai; a fogyatékkal élők személyes gondozói; a szülészek; az egyházi vagy művészi funkciókat betöltő személyek; a Román Akadémia tagjai.

A parlament ellenőrzése alatt álló, önálló finanszírozású, autonóm közigazgatási hatóságoknál megbízást teljesítő személyek a törvény hatályba lépésétől kezdve mandátumuk kitöltéséig halmozhatják a nyugdíjat a tevékenységből származó keresetükkel a döntéshozó kamaraként eljáró alsóházban megszavazott törvény értelmében.

Mugur Isărescu jegybanki kormányzó például 2021-ben 1 216 064 lejes jövedelemre tett szert (abban az évben átlagosan 101 300 lejre havonta). A teljes összegből 960 752 lejre (havi 80 000) rúgott a BNR-elnöki fizetése, 30 612 lejre a Román Akadémiánál betöltött tagság után járó tiszteletdíj, míg 224 700 lejt tett ki a nyugdíja. Florin Georgescunak, a BNR első alelnökének éves jövedelme 1 087 725 lejt tesz ki, ebből 913 616 lej a jegybanki bére, 148 247 lej pedig a nyugdíja. A kormányfői tisztségről két héttel ezelőtt lemondó Nicolae Ciucă volt hadseregtábornok tavaly 221 616 lej szolgálati nyugdíjban részesült a 185 676 lejes miniszterelnöki fizetésén kívül.

Nem véletlen, hogy Cătălin Drulă, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke a parlamenti vita során nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy a jogszabály hatálya alól számos kategóriát kivontak, így például Nicolae Ciucă szenátusi elnök vagy Florin Georgescu jegybanki kormányzóhelyettes továbbra is halmozhatja a bérét a nyugdíjával. „Ciucă úr megnyugodhat: nem kell választania a 18 ezer lejes különnyugdíja és a szenátuselnöki illetménye között, ugyanis a közjogi méltóságok kívül esnek a törvény hatályán. (...) Tegnap újabb módosításról döntöttek, így a BNR kormányzóhelyettesének, Florin Georgescu úrnak sem kell lemondania a 12 ezer lejes nyugdíjáról, és csak a 70 ezer lejes jegybanki kormányzóhelyettesi illetményével maradnia” – hangoztatta Drulă.

Ciolacu közölte, talán nem ő a legmegfelelőbb személy arra, hogy elődje, Nicolae Ciucă védelmére keljen, de a szenátusi elnök korábban a román fegyveres erők vezérkari főnöke volt, és „nem lehet mindent lábbal tiporni”, nem lehet „új rendet felépíteni”, hanem be kell tartani az alkotmányt. „Alapvető tévedést követünk el, ha most lefejezzük a Román Nemzeti Bankot és a parlament alárendeltségében működő összes intézményt, csak mert úgy van kedvünk, hogy egyes emberektől elvegyük bizonyos jogaikat. Azt gondolom, a mi szerepünk a tisztelet biztosítása mindazoknak, akik bizonyos tisztségeket töltöttek be, és az egyensúly megteremtése a romániai társadalomban” – fogalmazott Ciolacu.

Kifejtette, a parlament „nem építhet fel egy új rendet, mert már van egy fennálló rend”, és „tiszteletben kell tartani Románia Alkotmányát”.