Jóváhagyta a román törvényhozás a veszélyhelyzetről szóló törvényt

Mint ismeretes, a bukaresti alkotmánybíróság szerdán kimondta, hogy nem sérti a román alaptörvényt az a 2004-ben hozott sürgősségi kormányrendelet, amelynek alapján a hatóságok – a szükségállapot csütörtöki lejárta után – meg akarják hirdetni a veszélyhelyzetet a koronavírus-járvány elleni védekezésben. A taláros tesület ítélete egyértelművé tette, hogy – amennyiben az államfő nem hosszabbítja meg a rendkívüli állapotot – péntektől a hatóságoknak legalább három napig semmilyen jogalapjuk nem lesz arra, hogy korlátozzák a kijárást és gyülekezést a fertőzésveszély csökkentése érdekében.

Az RMDSZ javaslatára a készenléti állapot ideje alatt kinyithatnak azok a városi bevásárlóközpontok, amelyek 15 ezer négyzetméternél kisebb területen működnek, és a beltereikben 500 négyzetméternél kisebb kereskedelmi egységek működnek. A parlamentben elfogadott egyik módosító javaslat lehetővé teszi továbbá a teraszok működését is, ugyanakkor fenntartja a települések közötti közlekedésre vonatkozó tiltást. Klaus Iohannis államfő keddi nyilatkozata szerint a rendkívüli állapot után csak részlegesen oldanák fel a kijárási korlátozásokat az országban. A település elhagyását továbbra is csak indokolt esetekben, az utazás halaszthatatlan voltát indokló, előre megírt nyilatkozatokkal engedélyezik. Kötelezővé válik a védőmaszk viselése minden zárt térben és kötelező lesz a legalább másfél méteres távolságtartás.

A szerdai parlamenti vita feszült hangulatban zajlott, a jogi bizottságban a szociáldemokrata párti (PSD) többség például nem járult hozzá, hogy Violeta Alexandru munkaügyi és Monica Anisie oktatási miniszter, illetve Raed Arafat katasztrófavédelemért felelős belügyi államtitkár bekapcsolódjon az online zajló ülésbe, azt ugyanakkor megengedték, hogy a tervezetet kidolgozó Cătălin Predoiu igazságügy-miniszter hozzászóljon. A kormánytagok és a kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusai elsősorban azt próbálták elérni, hogy a képviselőház iktassa ki azokat az enyhítéseket, amelyeket előző nap a szenátus ellenzéki többsége fogadott el módosító indítványként. Ehhez képest a jogi bizottság beiktatott egy olyan módosítást, hogy a veszélyhelyzet idején a korlátozások megértéséért kiróható bírságok maximális öszszege 2500 lej lehet.

A törvény leszögezi, hogy a veszélyhelyzetet a kormány rendelheti el a belügyminiszter javaslatára, legtöbb 30 napos időtartamra, amelyet további 30 nappal meghosszabbíthatnak. A veszélyhelyzet elrendelhető az ország egész területére vagy csak bizonyos településekre. A képviselőház jogi bizottsága által elfogadott egyik módosítás értelmében amennyiben a veszélyhelyzetet az ország területének legalább felére rendelik el, ezt a parlamentnek is jóvá kell hagynia öt napon belül. Amennyiben a törvényhozás elutasítja a veszélyhelyzet jóváhagyását, az azonnali hatállyal megszűnik.