Kalmár Ferenc miniszteri különmegbízott
Fotó: MTI
Több mint tízéves szünet után a társelnökök találkozójával hétfőn megkezdődött Bukarestben a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság újabb ülésszaka, amely a Romániában élő magyar és a Magyarországon élő román kisebbség gondjait hivatott feltérképezni és megoldani.
2022. október 10., 19:282022. október 10., 19:28
A magyar fél egyebek mellett a restitúciós kérdésekre, a stadionokban hallható gyűlöletbeszédre, a marosvásárhelyi katolikus gimnázium, a magyar orvosképzés és a jelképhasználat ügyére vár megoldást – tájékoztatta az MTI-t telefonon Kalmár Ferenc miniszteri különmegbízott, a bizottság magyar társelnöke.
Felidézte: az 1996-ban aláírt magyar-román alapszerződés szerint a nemzeti kisebbségek problémáinak megoldására létrehozandó, szakértőkből, az illetékes minisztériumok képviselőiből álló vegyes bizottságnak évente legalább egyszer össze kell ülnie, hogy megoldásokat javasoljon a felmerülő gondokra. Az utolsó ülés jegyzőkönyvét 2009-ben írták alá. A 2011-ben tartott nyolcadik bizottsági ülésszak jegyzőkönyvét a magyar fél már nem volt hajlandó aláírni, mivel 18, általa felvetett kérdést a testület nem tárgyalt meg.
Ekkor Kalmár Ferenc és Iulia Matei, a bizottság akkori társelnöke aláírta a nyolcadik ülésszakot lezáró jegyzőkönyvet, amelybe azt is belefoglalták, hogy a 18 pontot – amelyekről az évek során nem sikerült megállapodni – a kilencedik ülésszakon tárgyalják meg, kiegészítve őket az időközben felmerült problémákkal.
A román fél egy új jegyzőkönyv-struktúrára tett javaslatot, ezért Kalmár Ferenc szerint a magyar félnek először meg kell vizsgálnia, hogy azok a problémák, amelyek a romániai magyar közösséget feszítik, beleférnek-e a román fél által javasolt új (az identitás-megőrzést szolgáló intézkedésekre összpontosító) struktúrába, és szükség esetén kiegészítést javasoljon tárgyalópartnerének.
Arra a kérdésre, hogy mit várnak a több mint tízéves szünet után újrainduló párbeszédtől, amelynek a 18 megoldatlan ügy „történelmi örökségére” és sok azóta felmerült problémára kell választ találnia, a miniszteri különmegbízott annyit mondott: a párbeszédet mindenképp fenn kell tartani, és mindig a megegyezés reményével kell tárgyalóasztalhoz ülni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan államfő koszorút helyezett el szombat reggel az 1990. június 13. és 15. közötti bányászjárás áldozatainak bukaresti emlékművénél.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) nem szavaz bizalmat a parlamentben Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök kormányának – közölte Dominic Fritz pártelnök az alakulat politikai bizottságának pénteki ülése után.
Lelőtték a Prahova-völgyi Bușteni városában egy házba a bocsaival együtt kétszer is behatoló anyamedvét pénteken délután.
Megnyílt pénteken a forgalom előtt a Transzfogarasi út Piscul Negru és Bilea-vizesés közötti szakasza – jelentette be a brassói regionális útigazgatóság szóvivője, Elekes Róbert.
Bár május 5-én a kormányt, amelynek tagja, bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatták, majd május 25-én egy neki tulajdonított, botrányt okozó hangfelvétel miatt lemondott, még mindig a helyén van Demeter András ügyvivő művelődési miniszter.
Ha most lenne az elnökválasztás, már nem szavazna Nicușor Danra – jelentette ki Ludovic Orban, a Jobboldal Ereje nevű párt elnöke, az elnök korábbi tanácsadója, volt liberális párti miniszterelnök.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) után várhatóan a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) sem fog bizalmat szavazni az Eugen Tomac vezette kormánynak a parlamentben.
A tűzoltók 15 megye 28 településén és Bukarestben vonultak ki az elmúlt 24 órában kiszivattyúzni a vizet az elárasztott lakóházakból és udvarokról, illetve eltávolítani a viharos időjárás miatt leszakadt tetőelemeket és kidőlt fákat.
Nem hagyta szó nélkül Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes, hogy neve felkerült a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) jelentésébe azon személyek listájára, akik „példátlanul agresszív magatartást tanúsítanak a bírákkal szemben”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!