
Kalmár Ferenc miniszteri különmegbízott
Fotó: MTI
Több mint tízéves szünet után a társelnökök találkozójával hétfőn megkezdődött Bukarestben a magyar-román kisebbségi vegyes bizottság újabb ülésszaka, amely a Romániában élő magyar és a Magyarországon élő román kisebbség gondjait hivatott feltérképezni és megoldani.
2022. október 10., 19:282022. október 10., 19:28
A magyar fél egyebek mellett a restitúciós kérdésekre, a stadionokban hallható gyűlöletbeszédre, a marosvásárhelyi katolikus gimnázium, a magyar orvosképzés és a jelképhasználat ügyére vár megoldást – tájékoztatta az MTI-t telefonon Kalmár Ferenc miniszteri különmegbízott, a bizottság magyar társelnöke.
Felidézte: az 1996-ban aláírt magyar-román alapszerződés szerint a nemzeti kisebbségek problémáinak megoldására létrehozandó, szakértőkből, az illetékes minisztériumok képviselőiből álló vegyes bizottságnak évente legalább egyszer össze kell ülnie, hogy megoldásokat javasoljon a felmerülő gondokra. Az utolsó ülés jegyzőkönyvét 2009-ben írták alá. A 2011-ben tartott nyolcadik bizottsági ülésszak jegyzőkönyvét a magyar fél már nem volt hajlandó aláírni, mivel 18, általa felvetett kérdést a testület nem tárgyalt meg.
Ekkor Kalmár Ferenc és Iulia Matei, a bizottság akkori társelnöke aláírta a nyolcadik ülésszakot lezáró jegyzőkönyvet, amelybe azt is belefoglalták, hogy a 18 pontot – amelyekről az évek során nem sikerült megállapodni – a kilencedik ülésszakon tárgyalják meg, kiegészítve őket az időközben felmerült problémákkal.
A román fél egy új jegyzőkönyv-struktúrára tett javaslatot, ezért Kalmár Ferenc szerint a magyar félnek először meg kell vizsgálnia, hogy azok a problémák, amelyek a romániai magyar közösséget feszítik, beleférnek-e a román fél által javasolt új (az identitás-megőrzést szolgáló intézkedésekre összpontosító) struktúrába, és szükség esetén kiegészítést javasoljon tárgyalópartnerének.
Arra a kérdésre, hogy mit várnak a több mint tízéves szünet után újrainduló párbeszédtől, amelynek a 18 megoldatlan ügy „történelmi örökségére” és sok azóta felmerült problémára kell választ találnia, a miniszteri különmegbízott annyit mondott: a párbeszédet mindenképp fenn kell tartani, és mindig a megegyezés reményével kell tárgyalóasztalhoz ülni.
Lejárt az önkormányzatok számára megszabott határidő, így mostantól elvileg minden romániai település lakóinak lehetőségük kellene legyen arra, hogy a Ghișeul.ro rendszerében, sorban állás nélkül fizessék be helyi adóikat és illetékeiket.
Az USR felszólította az ANI-t, hogy haladéktalanul tegye közzé azoknak a helyi és megyei önkormányzati képviselőknek a névsorát és párthovatartozását, akik választott tisztségük mellett valamely közintézménnyel is munkaviszonyban állnak.
A Ceaușescu-rendszer titkosrendőrsége, a Securitate az 1980-as évek végén rendszeresen toborzott kiskorú informátorokat az iskolák padsoraiból – gyakran a tanárok aktív közreműködésével, a szülők tudta és beleegyezése nélkül.
Miközben a romániai háztartások internet-hozzáférése már meghaladja az európai uniós átlagot, a lakosság digitális készségei tekintetében az ország az utolsó helyen áll a huszonhét tagállam között.
Megkezdődött a felszíni, légi és víz alatti fenyegetések észlelésére alkalmas védelmi rendszer telepítése a konstancai katonai kikötőben – jelentette be kedden Mihai Panait altengernagy, a haditengerészet vezérkari főnöke.
Befolyással üzérkedés gyanúja miatt kihallgatásra idézte be kedden az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) Cristina Trăilă kormányfőtitkár-helyettest.
A cernavodai atomerőmű mindkét leállított reaktora biztonságos állapotban van, a biztonsági paramétereket betartják, nincs semmilyen üzemeltetési vagy nukleáris biztonsági kockázat.
Teljes mértékben meg vagyok győződve arról, hogy Nicușor Dan államfő szeptemberben újabb miniszterelnök-jelöltet nevez meg a pártokkal folytatott újabb tárgyalások után – jelentette ki Eugen Tomac, az elnök tiszteletbeli tanácsadója.
Az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) hétfőn kiadott előrejelzése szerint a Duna vízhozama növekedni fog.
szóljon hozzá!