
2013. április 03., 12:332013. április 03., 12:33
Annak ellenére, hogy kedden még a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) vezetőivel folytatott egyeztetést, illetve Crin Antonescu PNL-elnök tiltakozását követően úgy nyilatkozott, a jelöléseket majd a hamarosan kinevezendő igazságügy-miniszter teszi meg, tegnap bejelentette: az Országos Korrupciellenes Ügyosztály (DNA) élére Laura Codruţa Kövesit, a legfőbb ügyészi tisztségbe Tiberiu Niţut, a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Főosztály élére pedig Alina-Mihaela Bicát javasolja.
Az ügyvivő miniszter-kormányfő szerdán már el is küldte a névsort a CSM elnökének, Oana Schmidt-Hăinealának. Az Európai Bizottság jelezte: tudomásul veszi Ponta döntését, továbbra is átlátható jelölést szorgalmazza, de várja a CSM álláspontját. A CSM közölte: a meghallgatások időpontját a május 28 és 30. közötti időszakra tűzte ki. A testület véleményezési joggal bír, de a végső döntést az államfő mondja ki a jelöltek kapcsán. Mint ismeretes, Mona Pivniceru leköszönt igazságügy-miniszter novemberben egyszer már legfőbb ügyésszé jelölte Tiberiu Niţut, de a CSM kedvezőtlen véleménye nyomán Băsescu sem az ő, sem a DNA élére jelölt Ioan Irimie személyét nem fogadta el.
| Laura Codruţa Kövesi 1973-ban született Sepsiszentgyörgyön, Lascu néven, édesapja Ioan Lascu ügyész. Szászmedgyesen nőtt fel, majd 1995-ben a BBTE jogi karán szerzett diplomát. 1995 és 199 között Nagyszebenben ügyészkedett, majd 2006-ban legfőbb ügyésszé nevezték ki. Ezt a tisztséget két mandátumon keresztül töltötte be, második mandátuma tavaly járt le. Bár Traian Băsescu államfő már tavaly fölvetette, hogy őt kellene kinevezni a DNA élére, ahol szintén tavaly járt le Daniel Morar mandátuma, akit Băsescu ennek nyomán a legfőbb ügyészség élén látott volna szívesen, Mona Pivniceru igazságügy-miniszter ellenezte a cserét. Ennek nyomán Kövesit Brüsszelbe vezényelték, ahol Románia EU-képviseleténél tevékenykedett mint a korrupcióellenes küzdelem és az igazságügyi reform fejleményeinek megfigyelésére szolgáló mechanizmus szakértője. Kövesi korrupcióellenes és az igazságügyi reform terén elért eredményeit egyébként a Băsescu államfő mellett is kiálló Európai Bizottság is elismerte. |
Ponta a kormányülés elején azzal indokolta újabb pálfordulását, hogy javaslatai a politikai stabilitást szolgálják, ugyanakkor azzal vádolta meg Daniel Morar volt DNA-vezetőt, a CSM ügyészi testületének tagját, hogy „monopóliumot” gyakorol a kinevezések fölött, „hűbérbirtokaként” kezeli az ügyészségeket, ő mondja meg, kit hova lehet kinevezni, ezt pedig nem nézhette tétlenül. Morar egyébként épp kedden este, egy televjziós műsorban nyilatkozott úgy, hogy nem támogatja Kövesi kinevezését, mert nincs tapasztalata a korrupcióellenes küzdelemben.
Crin Antonescu Ponta döntését kommentálva megismételte: nem értenek egyet a Traian Băsescuval kötött alkuval, és Kövesi kinevezésével sem. „Ponta ezen döntése az első, amelyről az USL megalakulása óta nem egyeztettünk előzetesen, és teljes mértékben elhatárolódunk tőle” – szögezte le Antonescu, hozzátéve: ez nem jelenti azt, hogy a kormányzó balliberális szövetség felbomlana. Kifejtette: az USL társelnökeiként Pontával együtt azt vállalták, hogy meghozzák azon döntéseket, amelyek „kivonják az igazságszolgáltatást Traian Băsescu befolyása alól, és valóban függetlenné teszik azt.”
| Tiberiu Niţu eddig az igazságügy belső ellenőrző szervezetének ellenőreként tevékenykedett, korábban a legfőbb ügyész helyettese volt. Egyrészt katonaként részt vett az 1989-es forradalom során a televízió környéki lövöldözésben – egy belügyi alakulat tagjaként saját bevallása szerint a tévé őrzésére küldték ki, majd parancsot kapott, hogy nyisson tüzet egy épületre, amelyben állítólag terroristák fészkelték be magukat –, másrészt ügyészként lezárta a forradalom idején elkövetett visszaéléseket vizsgáló nyomozást. Mindemellett forradalmárigazolvánnyal is rendelkezik. Mona Pivniceru akkori igazságügy-miniszter tavaly novemberben egyszer már legfőbb ügyésznek jelölte, azonban a CSM szakmai hiányosságokra hivatkozva negatívan véleményezte a jelölést, így Traian Băsescu államfő elutasította azt. Tavalyi pályázatában egyébként az EB által megkövetelt reformok maradéktalan végrehajtását vállalta. A jogi egyetemet 1995-ben végezte el Bukarestben. |
Antonescu közölte: nem fogadható el egy olyan politikai megállapodás, amelynek során „elosztják” az ügyészi tisztségeket, és az államfő embere továbbra is ott áll egy ügyészség élén. A politikus szerint a CSM, az Európai Bizottság és a romániai ügyészek és bírák kéréseivel is szembemegy a döntés, mivel ezek átlátható jelölési folyamatot kérnek. „Nem támogatjuk a Traian Băsescuval kötendő politikai alkut, kompromisszumot, mivel a miniszterelnök sem magyarázta el a polgároknak, mit nyernek azzal, ha az elnök nevezhet ki egy ügyészt” – hangoztatta Antonescu. Hozzátette ugyanakkor: továbbra is támogatja Victor Pontát a kormány mandátuma végéig a választási ígéretek betartásában, és továbbra is igényt tartanak az igazságügyi tárcára.
Mint arról beszámoltunk, a várakozások szerint Pontának kedden kellett volna megneveznie jelöltjeit. A CSM illetékeseivel folytatott délelőtti egyeztetést követően azonban közölte: mivel az igazságszolgáltatási tanács ragaszkodik ahhoz, hogy átlátható folyamat keretében, több jelentkező közül válasszák ki a jelölteket, lemond a jelölés jogáról, és átadja azt a hamarosan kinevezendő új igazságügy-miniszternek. Ponta azért vette át ideiglenesen az igazságügyi tárca irányítását, mert Mona Pivniceru eddigi minisztert múlt héten a szenátus alkotmánybíróvá választotta. Helyére a PNL-nek áll jogában új minisztert jelölni, ezáltal a liberálisok nevezhették volna meg az új főügyészjelölteket. Ponta tegnapi lépésével azonban elütötte őket ettől a lehetőségtől. Nem ez volt azonban az egyetlen feszültségforrás Ponta és Antonescu közt: utóbbi kijelentette, hevesen ellenzi, hogy Ponta és Traian Băsescu megállapodása nyomán Laura Codruţa Kövesit jelöljék a DNA élére. Kövesit – aki korábban a legfőbb ügyészi tisztséget töltötte be – az államfő emberének tekinti, aki politikai megrendelésre indított eljárásokat a jelenlegi kormánypártok tagjai ellen. A szintén USL-tag törpepárt, a Konzervatív Párt (PC) tegnap Ponta döntése miatt rendkívüli koalíciós tanácskozásás összehívását kérte.
Biztonságban lekísértek a hegyről 37 lengyel turistát a hegyi csendőrök a Kelemen-havasokban, miután a kirándulók útvonalának közelében egy bocsát vezető anyamedvét észleltek. A hatóságok szerint a gyors beavatkozásnak köszönhetően senki sem sérült meg.
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.