2013. április 03., 12:332013. április 03., 12:33
Annak ellenére, hogy kedden még a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) vezetőivel folytatott egyeztetést, illetve Crin Antonescu PNL-elnök tiltakozását követően úgy nyilatkozott, a jelöléseket majd a hamarosan kinevezendő igazságügy-miniszter teszi meg, tegnap bejelentette: az Országos Korrupciellenes Ügyosztály (DNA) élére Laura Codruţa Kövesit, a legfőbb ügyészi tisztségbe Tiberiu Niţut, a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Főosztály élére pedig Alina-Mihaela Bicát javasolja.
Az ügyvivő miniszter-kormányfő szerdán már el is küldte a névsort a CSM elnökének, Oana Schmidt-Hăinealának. Az Európai Bizottság jelezte: tudomásul veszi Ponta döntését, továbbra is átlátható jelölést szorgalmazza, de várja a CSM álláspontját. A CSM közölte: a meghallgatások időpontját a május 28 és 30. közötti időszakra tűzte ki. A testület véleményezési joggal bír, de a végső döntést az államfő mondja ki a jelöltek kapcsán. Mint ismeretes, Mona Pivniceru leköszönt igazságügy-miniszter novemberben egyszer már legfőbb ügyésszé jelölte Tiberiu Niţut, de a CSM kedvezőtlen véleménye nyomán Băsescu sem az ő, sem a DNA élére jelölt Ioan Irimie személyét nem fogadta el.
| Laura Codruţa Kövesi 1973-ban született Sepsiszentgyörgyön, Lascu néven, édesapja Ioan Lascu ügyész. Szászmedgyesen nőtt fel, majd 1995-ben a BBTE jogi karán szerzett diplomát. 1995 és 199 között Nagyszebenben ügyészkedett, majd 2006-ban legfőbb ügyésszé nevezték ki. Ezt a tisztséget két mandátumon keresztül töltötte be, második mandátuma tavaly járt le. Bár Traian Băsescu államfő már tavaly fölvetette, hogy őt kellene kinevezni a DNA élére, ahol szintén tavaly járt le Daniel Morar mandátuma, akit Băsescu ennek nyomán a legfőbb ügyészség élén látott volna szívesen, Mona Pivniceru igazságügy-miniszter ellenezte a cserét. Ennek nyomán Kövesit Brüsszelbe vezényelték, ahol Románia EU-képviseleténél tevékenykedett mint a korrupcióellenes küzdelem és az igazságügyi reform fejleményeinek megfigyelésére szolgáló mechanizmus szakértője. Kövesi korrupcióellenes és az igazságügyi reform terén elért eredményeit egyébként a Băsescu államfő mellett is kiálló Európai Bizottság is elismerte. |
Ponta a kormányülés elején azzal indokolta újabb pálfordulását, hogy javaslatai a politikai stabilitást szolgálják, ugyanakkor azzal vádolta meg Daniel Morar volt DNA-vezetőt, a CSM ügyészi testületének tagját, hogy „monopóliumot” gyakorol a kinevezések fölött, „hűbérbirtokaként” kezeli az ügyészségeket, ő mondja meg, kit hova lehet kinevezni, ezt pedig nem nézhette tétlenül. Morar egyébként épp kedden este, egy televjziós műsorban nyilatkozott úgy, hogy nem támogatja Kövesi kinevezését, mert nincs tapasztalata a korrupcióellenes küzdelemben.
Crin Antonescu Ponta döntését kommentálva megismételte: nem értenek egyet a Traian Băsescuval kötött alkuval, és Kövesi kinevezésével sem. „Ponta ezen döntése az első, amelyről az USL megalakulása óta nem egyeztettünk előzetesen, és teljes mértékben elhatárolódunk tőle” – szögezte le Antonescu, hozzátéve: ez nem jelenti azt, hogy a kormányzó balliberális szövetség felbomlana. Kifejtette: az USL társelnökeiként Pontával együtt azt vállalták, hogy meghozzák azon döntéseket, amelyek „kivonják az igazságszolgáltatást Traian Băsescu befolyása alól, és valóban függetlenné teszik azt.”
| Tiberiu Niţu eddig az igazságügy belső ellenőrző szervezetének ellenőreként tevékenykedett, korábban a legfőbb ügyész helyettese volt. Egyrészt katonaként részt vett az 1989-es forradalom során a televízió környéki lövöldözésben – egy belügyi alakulat tagjaként saját bevallása szerint a tévé őrzésére küldték ki, majd parancsot kapott, hogy nyisson tüzet egy épületre, amelyben állítólag terroristák fészkelték be magukat –, másrészt ügyészként lezárta a forradalom idején elkövetett visszaéléseket vizsgáló nyomozást. Mindemellett forradalmárigazolvánnyal is rendelkezik. Mona Pivniceru akkori igazságügy-miniszter tavaly novemberben egyszer már legfőbb ügyésznek jelölte, azonban a CSM szakmai hiányosságokra hivatkozva negatívan véleményezte a jelölést, így Traian Băsescu államfő elutasította azt. Tavalyi pályázatában egyébként az EB által megkövetelt reformok maradéktalan végrehajtását vállalta. A jogi egyetemet 1995-ben végezte el Bukarestben. |
Antonescu közölte: nem fogadható el egy olyan politikai megállapodás, amelynek során „elosztják” az ügyészi tisztségeket, és az államfő embere továbbra is ott áll egy ügyészség élén. A politikus szerint a CSM, az Európai Bizottság és a romániai ügyészek és bírák kéréseivel is szembemegy a döntés, mivel ezek átlátható jelölési folyamatot kérnek. „Nem támogatjuk a Traian Băsescuval kötendő politikai alkut, kompromisszumot, mivel a miniszterelnök sem magyarázta el a polgároknak, mit nyernek azzal, ha az elnök nevezhet ki egy ügyészt” – hangoztatta Antonescu. Hozzátette ugyanakkor: továbbra is támogatja Victor Pontát a kormány mandátuma végéig a választási ígéretek betartásában, és továbbra is igényt tartanak az igazságügyi tárcára.
Mint arról beszámoltunk, a várakozások szerint Pontának kedden kellett volna megneveznie jelöltjeit. A CSM illetékeseivel folytatott délelőtti egyeztetést követően azonban közölte: mivel az igazságszolgáltatási tanács ragaszkodik ahhoz, hogy átlátható folyamat keretében, több jelentkező közül válasszák ki a jelölteket, lemond a jelölés jogáról, és átadja azt a hamarosan kinevezendő új igazságügy-miniszternek. Ponta azért vette át ideiglenesen az igazságügyi tárca irányítását, mert Mona Pivniceru eddigi minisztert múlt héten a szenátus alkotmánybíróvá választotta. Helyére a PNL-nek áll jogában új minisztert jelölni, ezáltal a liberálisok nevezhették volna meg az új főügyészjelölteket. Ponta tegnapi lépésével azonban elütötte őket ettől a lehetőségtől. Nem ez volt azonban az egyetlen feszültségforrás Ponta és Antonescu közt: utóbbi kijelentette, hevesen ellenzi, hogy Ponta és Traian Băsescu megállapodása nyomán Laura Codruţa Kövesit jelöljék a DNA élére. Kövesit – aki korábban a legfőbb ügyészi tisztséget töltötte be – az államfő emberének tekinti, aki politikai megrendelésre indított eljárásokat a jelenlegi kormánypártok tagjai ellen. A szintén USL-tag törpepárt, a Konzervatív Párt (PC) tegnap Ponta döntése miatt rendkívüli koalíciós tanácskozásás összehívását kérte.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Sorin Grindeanuval tartott keddi találkozója után Kelemen Hunor kijelentette, hogy „a lehetséges és lehetetlen” parlamenti többségekről tárgyalt a képviselőház elnökével.
Răzvan Dincăt bízták meg a Román Rádiótársaság, Sorina Matei újságírót pedig a Román Televíziótársaság ideiglenes vezetésével.
Ismeretlen légi célpontot észlelt kedd délután a román hadsereg radarrendszere Románvásár (Roman) városától 18 kilométerre északra.
Antal Lórántnak nem volt mit keresnie sem a magángépen, sem a görögországi lobbiúton – jelentette ki kedden Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke hibának nevezte, hogy a szövetség szenátora is tagja volt a romániai küldöttségnek.
A romániai polgárok nagy többsége azt szeretné, ha a pártok végre megállapodnának egymással az új, teljes jogkörű kormányról – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Egy orosz állampolgár szabotázsakcióra készült Románia területén, de a hírszerzésnek romániai és külföldi partnerszervek támogatásával sikerült még ideje korán ártalmatlanítania – jelentette be kedden a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
Egy alkotmánybíró, több politikus között egy magyar szenátor és több üzletember is annak a magángépnek a fedélzetén tartózkodott, amely júliusban a görög Míkonosz szigetére szállított egy romániai küldöttséget – közölte a PressOne oknyomozó portál.
A 15 éves romániai diákok 52 százaléka matematikából nem éri el a minimális kompetenciaszintet sem, míg a szövegértés esetében is ez az arány 48 százalékra emelkedett – derül ki az OECD PISA 2025-ös felmérésének kedden közzétett hivatalos eredményeiből.
Bukarest továbbra is az amerikai védernyőben látja elsősorban a biztonsága szavatolását: ezt bizonyítja az is, hogy az Egyesült Államok romániai katonai jelenlétének biztosítása volt az egyik fő témája a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülésének.
A Wizz Air légitársaság idén ősszel megválik alkalmazottainak egy részétől. A légiközlekedést érintő drasztikus üzemanyagáremelés hatására csökkent az utasforgalom, ami a legnagyobb kelet-európai légitársaságot is létszámleépítésre készteti.
Látogatottsági adatok