Meghátrált Ponta, lesz érvényességi küszöb a népszavazáson

A kormányfő kétnapos brüsszeli látogatásának első napján, szerda este, az Európai Parlament (EP) vele egy pártcsaládba tartozó, szocialista elnökével, Martin Schulzcal folytatott tárgyalást követően kijelentette: a Traian Băsescu felfüggesztett államfő leváltásáról vagy hivatalában való megerősítéséről szóló július 29-i népszavazást az alkotmánybíróság hétfői ítélete értelmében csak akkor tekintik majd érvényesnek, ha azon a választási névjegyzékben szereplő összes szavazópolgár fele plusz egy fő, azaz mintegy 9 millió 100 ezer polgár részt vesz. Ennek ellenére a Pontával folytatott csütörtöki találkozót követően Szergej Sztanisev, az Európai Szocialista Párt elnöke bejelentette: az Európai Bizottság megfigyelése mellett zajlik majd a hóvégi népszavazás. Sztanisev ugyanakkor a román kormányfővel folytatott találkozót követően közölte, meggyőződése, hogy a román kabinet tiszteletben tartja a jogállamiságot. Pontát csütörtökön fogadta Herman van Rompuy, az Európai Tanács elnöke és José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke is. Van Rompuy mély aggodalmának adott hangot a romániai igazságszolgáltatás függetlensége és a jogállamiság helyzete miatt. A Barrosóval folytatott tárgyalást követően Ponta elmondta, Barroso megfogalmazta az aggodalmait, majd a romániai jogállamiság helyzetére vonatkozó kérdéseket tartalmazó listát adott át neki. Ponta elmondta, ezekre már pénteken válaszolnak. Kifejtette, biztosította az EB elnökét arról, hogy a politikai harc nem lesz kihatással a jogállamra, az alkotmányosságra, a stabilitásra. Közölte: jövő héten összeül a parlament, és összhangba hozzák az alkotmánybíróság döntésével a referendumról szóló törvényeket. A miniszterelnök egyben tévesnek nevezte a népszavazás monitorozásáról szóló információkat.

Reding: Bukarest nem meggyőző

Viviane Reding, az Európai Bizottság jogi biztosa is kételyét fejezte ki a román kormány jogállam iránti elkötelezettségét illetően a Tirus Corlăţean román igazságügy-miniszterrel folytatott szerdai találkozó után. Corlăţean azt szorgalmazta, hogy ne politizálják át az ügyet, a European Voice-nak nyilatkozó brüsszeli diplomaták szerint azonban Reding nem tartotta meggyőzőnek az érveit, és komoly esélyt adtak annak, hogy a 18-án esedékes igazságügyi jelentésbe a kormány utóbbi tíz napban az államfő gyors elmozdítása érdekében tett lépései – a házelnökök és az ombudsman lecserélése, az alkotmánybíróság hatáskörének csorbítása – miatt negatív megállapítások is belekerülnek. Mint arról beszámoltunk, a taláros testület egy törvénytervezetet véleményezett, amely nem írt volna elő érvényességi küszöböt, a voksolás eredményességéhez elég lett volna a résztvevők egyszerű többségének döntése. A kormány azonban – hogy legyen egy „pótjogszabály”, amelyet akkor használhat fel, ha a törvényt az alkotmánybírák visszadobják – egy sürgősségi kormányrendeletet is elfogadott, amely ugyanazt tartalmazza, mint a törvénytervezet.

Ponta pálfordulása

Victor Ponta azonban szerda este Brüszszelben a Martin Schulzcal folytatott megbeszélést követően leszögezte: a referendumot az alkotmánybíróság döntésével összhangban szervezik meg, ennek előkészítése és lebonyolítása pedig a parlament feladata. Ezt azzal magyarázta, hogy a kormány a parlamenti szünetben nem hozhat sürgősségi rendeletet, így nem módosíthatja a jogszabályt, ezért szólította fel a házelnököket még szerdán, hogy jövő hétre hívják össze a parlament rendkívüli ülését, hogy hossza összhangba a jogszabályt a taláros testület ítéletével. Elmondta: Martin Schulz azzal kapcsolatos aggodalmára, hogy a parlament nem dönt, vagy csak július 29-e után dönt, leszögezte: az alkotmánybíróságnak kell igazolnia a referendum eredményét, és a taláros testület annak fényében dönt majd, hogy részt vett-e a választáson a választási listákon szereplő polgárok több mint fele, azaz valamivel több, mint kilencmillió fő. A taláros testület indoklása szerint azért fontos a szavazók több mint felének részvétele, mert a referendum csak így tükrözi a polgárok valós akaratát. Az alkotmánybírák a testület jogköreit csorbító rendeletről is véleményt mondtak: szerintük az alkotmánybíróság hatáskörének megcsonkítása kikezdi az alkotmányos alapelveket. Ponta ígéretet tett arra is, hogy amennyiben valamely román kormányzati vagy parlamenti döntésről kiderülne, hogy az nem felel meg az európai normáknak, haladéktalanul kiküszöbölik a hiányosságot.

Schulz: nem volt kellemes találkozás

A szerda esti közös sajtótájékoztatón Martin Schulz leszögezte: az európai értékeket az Európai Unió mindegyik tagállamának tiszteletben kell tartania, így fontos, hogy az államfő menesztéséről szóló népszavazáson az alkotmánybíróság ítéletének megfelelően biztosítsák az érvényességi küszöböt. Schulz a tárgyalásokat értékelve hangsúlyozta, hogy barátjának tekinti Pontát, ám elmondta azt is: ez a mostani beszélgetésük nem a legkellemesebb volt eddigi kapcsolatuk során. Schulz hozzátette: a fontos állami szervek jogköreit nem sürgősségi rendeletekkel, hanem demokratikus parlamenti vita nyomán elfogadott törvények útján kell szabályozni. Schulz most közölte, Ponta biztosította arról, hogy a továbbiakban tiszteletben tartják az Unió normáit.

Băsescu: nem a becstelenségre!

Eközben szintén szerdán este a tisztségéből pénteken felfüggesztett Traian Băsescu államfő megtartotta népszavazási kampánya első sajtótájékoztatóját. Az államfő – aki kampányközpontjának udvarán, az alkotmány borítóját ábrázoló háttér előtt, és hasonlóan dekorált pulpituson állva beszélt – leszögezte: nem saját székét védi, hanem „az európai Romániát”. Kijelentette: meg akarja nyerni a népszavazást, bár tudja, hogy nincs sok esélye rá. Arra épít, hogy a választók nem fogadják el a becstelenséget, márpedig szerinte a kormányzó Szociálliberális Unió (USL) politikusai nemcsak az eltávolítását készítették elő becstelenül, de még Brüsszelnek is hazudnak. Victor Ponta miniszterelnök azt állította brüsszeli tárgyalópartnereinek, hogy a parlamentet kell összehívni a referendumtörvényről szóló alkotmánybírósági döntés életbe léptetéséhez – fejtette ki. „Románia 2004 óta nem hazudott Európának. Úgy látom, Ponta úr a becstelenséget most Brüsszelig vitte. Azt hiszi, még mindig működik az, hogy mást mond itthon, és mást Brüsszelben. Ez ma már nem megy” – jelentette ki Băsescu. A felfüggesztett elnök elmagyarázta, hogy a választási küszöböt eltörlő kormányrendeletet a kormánynak kellene megsemmisítenie ahhoz, hogy a hatályos szabályozást összhangba hozza az alkotmánybírósági határozattal. Băsescu elmondta, tisztában van azzal, hogy sokan lehetetlen vállalkozásnak tartják a többség támogatásának megszerzését a referendumon, neki mégis ez a célja. „Abban bízom, hogy a választók nem akarnak bűnrészesek lenni a becstelenségben, és tisztességesek lesznek velem. Én is tisztességes voltam velük, amikor őszintén el kellett mondani, hogy a válságintézkedések elkerülhetetlenek. Fontos, hogy tudják: nem az elnöki székért, hanem elvekért harcolok. Akárcsak a legutóbbi elnökválasztás alkalmával, mindent egy kártyalapra, az alkotmányra teszek fel” – mondta Băsescu.