Tánczos szerint az Unió ambiciózus céljait össze kellett egyeztetni a tagállamok gazdasági képességeivel és szociális sajátosságaival
Fotó: Veres Nándor
Négy év múlva megvizsgálják, hogy valóban készen áll-e az Európai Unió az új benzines és a dízelautók értékesítésének betiltására. Előfordulhat, hogy 2035 után nem kizárólag elektromos gépkocsikat lehet majd vásárolni, hanem maradhatnak még a piacon a plug-in hibridek is – jelentette ki a klímacsomagot ismertető sajtótájékoztatóján Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.
2022. június 30., 19:332022. június 30., 19:33
Nem sikerült kitolni a határidőt, az Európai Unióban 2035-től betiltják a fosszilis üzemanyaggal – tehát benzinnel és gázolajjal – hajtott új személyautók és könnyű haszongépjárművek forgalmazását. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter csütörtökön Bukarestben tartott sajtótájékoztatóján ismertette az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsa ülésén elfogadott klímavédelmi döntéseket. Rámutatott, Románia képviseletében az ülésen fokozatosabb átállást szorgalmazott, hogy a lakosság és az autóipar is felkészülhessen a zöldtechnológiák széles körű használatára. Konkrétan öt tagország – köztük Románia – 2040-ig kért hosszabbítást, ám ezt a többség elutasította.
Tánczos Barna rámutatott, annyi kompromisszumot sikerült elfogadtatni, hogy 2026-ban az EB újra megvizsgálja az autópiacot, a jelentés után javasol megoldást. Ami akár az is lehet, hogy marad a teljes betiltás, de lehet egy rugalmasabb változat, például engedélyezve a fenntartható, megújuló üzemanyaggal működő belső égésű motorok forgalmazását, lehetőség nyílhat a plug-in hibrid autók forgalomba helyezésére 2035 után is.
„Ez a forgatókönyv a 2026-os újraértékeléssel mindenképpen kedvezőbb, mint az eredeti, merev hozzáállás” – értékelt a környezetvédelmi miniszter. Meglátása szerint a romániai autóiparnak, a gépkocsi- és az alkatrész-gyártóknak is fel kell készülniük az átállásra.
A tervek szerint a következő években fokozatosan növelik a Roncsautó Plusz program költségvetését az elektromos autók megvásárlásának támogatására, hiszen ezek továbbra is nagyon drágák. Arányosan valószínűleg csökkentik majd a klasszikus roncsautóprogramra szánt alapot. Ugyanakkor országszerte mintegy 15 ezer töltőállomás létrehozását finanszírozzák – sorolta Tánczos Barna.
„A klímavédelmi törvénycsomag olyan reformokat tartalmaz, melyek a következő évtizedben jelentős változások elé állítják a lakosságot” – hívta egyúttal fel a figyelmet Tánczos Barna. Az egyik jelentős változás, hogy 2027-től – a tervezethez képest egy évvel később – az épülethasználatból és a közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátásokat is megadózza az új rendszer. Ugyanakkor fokozatosan megszűnik a kibocsátási egységek térítésmentes kiosztása.
Tánczos Barna szerint fontos eredmény, hogy sikerült egy 59 milliárd eurós szociális klímacsomagot „kialkudni”, ebből támogatják a lakosságot az energiahatékony fűtési rendszerekre és a tisztább mobilitásra való átállásra. A román környezetvédelmi tárca vezetője ugyanakkor eredményként értékeli, hogy sikerült magas szinten tartani a klímaalap költségvetését, és abban is megállapodtak a tagállamok tárcavezetői, hogy az 59 milliárd eurós alap 35 százalékát közvetlen jövedelemtámogatásra fordíthatják.
„Ebből az alapból azokon tudunk majd segíteni, akiket leginkább veszélyeztet az energiaszegénység, és akik nem férnek hozzá közlekedési lehetőségekhez, ezáltal elviselhetetlen pénzügyi terhet ró rájuk a zöld átállás. A mi álláspontunk az volt, hogy mindenképpen biztosítani kell a társadalmilag méltányos átmenetet” – jelentette ki a miniszter,
A miniszter arról is beszámolt, hogy a Modernizációs Alap költségvetését 2,5 százalékkal növelték az ülésen. „Ebből az alapból, amelyet a kibocsátás-kereskedelmi rendszer bevételeiből finanszíroznak, az energiarendszerek korszerűsítésére és az energiahatékonyság növelésére kaphatnak támogatást a tagállamok. Románia számára fontos eredmény, hogy átmeneti intézkedésként továbbra is forrásokat lehet lehívni ebből az alapból a földgázhálózat fejlesztésére” – mutatott rá a miniszter.
Amint arról beszámoltunk, az EU 27 környezetvédelmi minisztere öt törvényt fogadott el a klímavédelmi csomag részeként, melynek célja, hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás az Unióban az 1990-es szinthez képest. A Környezetvédelmi Tanács által elfogadott törvénycsomagról az uniós jogalkotási szabályok értelmében most az Európai Parlamenttel kell megállapodásra jutni, ezt követően fogadhatják el hivatalosan az új szabályozást.
A Környezetvédelmi Tanácsban napirendre került az egységes uniós szintű hulladék-nyomkövető rendszer kialakítása is – ismertette a sajtótájékoztató második részében Tánczos Barna. A rendszer célja, hogy megfékezzék az illegális szemétszállítást. „Románia úttörő ezen a téren, hiszen egyike azon tagállamoknak, melyek már július elsejétől bevezeti a digitális nyomkövető-rendszert az országba beérkező hulladékra” – hívta fel a figyelmet a miniszter.
Felidézte egyúttal:
Kifejlesztettek egy informatikai rendszert, minden az országba érkező szállítmányt 24 órával azelőtt jelenteni kell, hogy megjelenik a határnál. Tizenkilenc határátlépőt jelöltek ki, ahol behozható törvényesen a szemét, minden szállítmányt ellenőriz a Környezetvédelmi Őrség, és a teljes útvonalon nyomon követik az újrahasznosító üzemig. A bejelentetlen szállítmányokat eközben be sem engedik az országba, visszaküldik oda, ahonnan érkezett.
Tánczos Barna kérdésre kifejtette, a törvénytelen szemétimportért 2–7 év börtönbüntetés járhat, ám az uniós tagállamok közötti szállítmányok nem minősülnek importnak, így ezen módosítani kell, mert Unión belül is szállítanak törvénytelenül egyik tagországból a másikba hulladékot. Arra is kitért, a rendszerben most még lehetnek fennakadások, de azt menet közben javítják. „A romániai rendszer, és a működtetése során szerzett tapasztalat az egységes uniós szintű nyomkövető kialakítását is segíti majd” – mondta Tánczos Barna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Áramütés következtében életét vesztette egy másfél éves gyermek kedden este Vasluiban. A tragédiát egy utcai világítótest okozta.
A helyi közigazgatást érintő 10 százalékos létszámleépítés szükségességét hangsúlyozta Ilie Bolojan miniszterelnök kedd este, rámutatva, hogy ezzel párhuzamosan a központi közigazgatásban is csökkenteni kell a betöltött álláshelyek számát.
Daniel David oktatási miniszter kedden azt nyilatkozta, meggyőződése, hogy az új tanév első napján, szeptember 8-án valamennyi iskola várja és fogadja majd a gyermekeket, de néhány tanintézetben számítani lehet „a bojkott valamilyen formájára”.
Fasiszta, legionárius, rasszista vagy idegengyűlölő jelképek nyilvános használata miatt is vizsgálatot indítanak a Bukarestben futárként dolgozó bangladesi vendégmunkás bántalmazásával gyanúsított fiatalember ellen – tájékoztatott az ügyészség.
A Prahova, Argeș és Suceava megyei településeket érintené a leginkább, ha országosan 40 százalékkal csökkenne az önkormányzati alkalmazottak megengedett száma.
Az augusztus 25–31. közötti héten 3982 új koronavírusos megbetegedést igazoltak Romániában, 3,4 százalékkal többet, mint az előző héten – közölte kedden az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Richter-skála szerint 3,2-es erősségű földrengés történt kedd délben 11 óra 59 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Új tanév, új bérletek és jegyek: a CFR Călători közölte, milyen feltételekkel utazhatnak ingyen a diákok a romániai vonatokon.
Ilie Bolojan keddi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a koalíciós partnerek értésére adta: ha nem tartják magukat a koalíció megalakításakor vállaltakhoz, nehéz lesz ellátnia a miniszterelnöki feladatokat.
Az idei év első hat hónapjában a tavalyi első félévhez képest 10 százalékkal nőttek a személyi kiadások a helyi közigazgatásban, noha elméletileg csökkenniük kellett volna 5 százalékkal.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!