Tánczos szerint az Unió ambiciózus céljait össze kellett egyeztetni a tagállamok gazdasági képességeivel és szociális sajátosságaival
Fotó: Veres Nándor
Négy év múlva megvizsgálják, hogy valóban készen áll-e az Európai Unió az új benzines és a dízelautók értékesítésének betiltására. Előfordulhat, hogy 2035 után nem kizárólag elektromos gépkocsikat lehet majd vásárolni, hanem maradhatnak még a piacon a plug-in hibridek is – jelentette ki a klímacsomagot ismertető sajtótájékoztatóján Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter.
2022. június 30., 19:332022. június 30., 19:33
Nem sikerült kitolni a határidőt, az Európai Unióban 2035-től betiltják a fosszilis üzemanyaggal – tehát benzinnel és gázolajjal – hajtott új személyautók és könnyű haszongépjárművek forgalmazását. Tánczos Barna környezetvédelmi miniszter csütörtökön Bukarestben tartott sajtótájékoztatóján ismertette az Európai Unió Környezetvédelmi Tanácsa ülésén elfogadott klímavédelmi döntéseket. Rámutatott, Románia képviseletében az ülésen fokozatosabb átállást szorgalmazott, hogy a lakosság és az autóipar is felkészülhessen a zöldtechnológiák széles körű használatára. Konkrétan öt tagország – köztük Románia – 2040-ig kért hosszabbítást, ám ezt a többség elutasította.
Tánczos Barna rámutatott, annyi kompromisszumot sikerült elfogadtatni, hogy 2026-ban az EB újra megvizsgálja az autópiacot, a jelentés után javasol megoldást. Ami akár az is lehet, hogy marad a teljes betiltás, de lehet egy rugalmasabb változat, például engedélyezve a fenntartható, megújuló üzemanyaggal működő belső égésű motorok forgalmazását, lehetőség nyílhat a plug-in hibrid autók forgalomba helyezésére 2035 után is.
„Ez a forgatókönyv a 2026-os újraértékeléssel mindenképpen kedvezőbb, mint az eredeti, merev hozzáállás” – értékelt a környezetvédelmi miniszter. Meglátása szerint a romániai autóiparnak, a gépkocsi- és az alkatrész-gyártóknak is fel kell készülniük az átállásra.
A tervek szerint a következő években fokozatosan növelik a Roncsautó Plusz program költségvetését az elektromos autók megvásárlásának támogatására, hiszen ezek továbbra is nagyon drágák. Arányosan valószínűleg csökkentik majd a klasszikus roncsautóprogramra szánt alapot. Ugyanakkor országszerte mintegy 15 ezer töltőállomás létrehozását finanszírozzák – sorolta Tánczos Barna.
„A klímavédelmi törvénycsomag olyan reformokat tartalmaz, melyek a következő évtizedben jelentős változások elé állítják a lakosságot” – hívta egyúttal fel a figyelmet Tánczos Barna. Az egyik jelentős változás, hogy 2027-től – a tervezethez képest egy évvel később – az épülethasználatból és a közlekedésből származó szén-dioxid-kibocsátásokat is megadózza az új rendszer. Ugyanakkor fokozatosan megszűnik a kibocsátási egységek térítésmentes kiosztása.
Tánczos Barna szerint fontos eredmény, hogy sikerült egy 59 milliárd eurós szociális klímacsomagot „kialkudni”, ebből támogatják a lakosságot az energiahatékony fűtési rendszerekre és a tisztább mobilitásra való átállásra. A román környezetvédelmi tárca vezetője ugyanakkor eredményként értékeli, hogy sikerült magas szinten tartani a klímaalap költségvetését, és abban is megállapodtak a tagállamok tárcavezetői, hogy az 59 milliárd eurós alap 35 százalékát közvetlen jövedelemtámogatásra fordíthatják.
„Ebből az alapból azokon tudunk majd segíteni, akiket leginkább veszélyeztet az energiaszegénység, és akik nem férnek hozzá közlekedési lehetőségekhez, ezáltal elviselhetetlen pénzügyi terhet ró rájuk a zöld átállás. A mi álláspontunk az volt, hogy mindenképpen biztosítani kell a társadalmilag méltányos átmenetet” – jelentette ki a miniszter,
A miniszter arról is beszámolt, hogy a Modernizációs Alap költségvetését 2,5 százalékkal növelték az ülésen. „Ebből az alapból, amelyet a kibocsátás-kereskedelmi rendszer bevételeiből finanszíroznak, az energiarendszerek korszerűsítésére és az energiahatékonyság növelésére kaphatnak támogatást a tagállamok. Románia számára fontos eredmény, hogy átmeneti intézkedésként továbbra is forrásokat lehet lehívni ebből az alapból a földgázhálózat fejlesztésére” – mutatott rá a miniszter.
Amint arról beszámoltunk, az EU 27 környezetvédelmi minisztere öt törvényt fogadott el a klímavédelmi csomag részeként, melynek célja, hogy 2030-ra 55 százalékkal csökkenjen a szén-dioxid-kibocsátás az Unióban az 1990-es szinthez képest. A Környezetvédelmi Tanács által elfogadott törvénycsomagról az uniós jogalkotási szabályok értelmében most az Európai Parlamenttel kell megállapodásra jutni, ezt követően fogadhatják el hivatalosan az új szabályozást.
A Környezetvédelmi Tanácsban napirendre került az egységes uniós szintű hulladék-nyomkövető rendszer kialakítása is – ismertette a sajtótájékoztató második részében Tánczos Barna. A rendszer célja, hogy megfékezzék az illegális szemétszállítást. „Románia úttörő ezen a téren, hiszen egyike azon tagállamoknak, melyek már július elsejétől bevezeti a digitális nyomkövető-rendszert az országba beérkező hulladékra” – hívta fel a figyelmet a miniszter.
Felidézte egyúttal:
Kifejlesztettek egy informatikai rendszert, minden az országba érkező szállítmányt 24 órával azelőtt jelenteni kell, hogy megjelenik a határnál. Tizenkilenc határátlépőt jelöltek ki, ahol behozható törvényesen a szemét, minden szállítmányt ellenőriz a Környezetvédelmi Őrség, és a teljes útvonalon nyomon követik az újrahasznosító üzemig. A bejelentetlen szállítmányokat eközben be sem engedik az országba, visszaküldik oda, ahonnan érkezett.
Tánczos Barna kérdésre kifejtette, a törvénytelen szemétimportért 2–7 év börtönbüntetés járhat, ám az uniós tagállamok közötti szállítmányok nem minősülnek importnak, így ezen módosítani kell, mert Unión belül is szállítanak törvénytelenül egyik tagországból a másikba hulladékot. Arra is kitért, a rendszerben most még lehetnek fennakadások, de azt menet közben javítják. „A romániai rendszer, és a működtetése során szerzett tapasztalat az egységes uniós szintű nyomkövető kialakítását is segíti majd” – mondta Tánczos Barna.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan államfő szerdán Kihirdette az alapélelmiszerek árréskorlátozását 2026. december 31-ig meghosszabbító jogszabályt.
Körvonalazódni látszik egy politikai megállapodás lehetősége a kormányalakítás szempontjából – jelentette ki szerdán a parlamentben Csoma Botond, az RMDSZ sajtószóvivője, egyben képviselőházi frakcióvezetője.
Hallgatólagosan elfogadta szerdai ülésén a képviselőház a Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló törvénytervezetet.
Nem találta megalapozottnak az alkotmánybíróság Nicușor Dan alkotmányossági kifogását, amelyet a barna medvék támadásainak megelőzésére és leküzdésére irányuló azonnali beavatkozási módszerek jóváhagyásáról szóló törvény ügyében nyújtott be.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) vállalja, hogy kisebbségi kormányt alakítson, és Sorin Grindeanu pártelnököt jelöli a miniszterelnöki tisztségbe.
Várhatóan a nyár vagy az ősz folyamán találkozik újra Magyar Péter kormányfővel Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke szerint a cél továbbra is egy tiszteleten, együttműködésen és bizalmon alapuló kapcsolat kialakítása Románia és Magyarország között.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) a legesélyesebb arra, hogy kormányalakítási megbízást kapjon a Nicușor Dan államfő és a parlamenti pártok közötti keddi egyeztetések nyomán – közölte több politikus és sajtóorgánum is.
Megkezdődött a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) az Adrian Veștea kormányát támogató párttagok kizárási eljárása – jelentette be Ionel Bogdan képviselő a PNL országos elnökségének keddi ülése után.
A pártokkal és parlamenti csoportokkal folytatott villámkonzultációkat követően Nicușor Dan államfő kedden este a közösségi oldalán közölte: egyre inkább az a megoldás körvonalazódik, hogy kisebbségi politikai kormány alakuljon.
A Mediafax hírügynökség politikai forrásokra hivatkozó értesülése szerint Nicușor Dan államfő a keddi konzultációk után sem nevezett meg miniszterelnök-jelöltet, ami tovább mélyíti a bizonytalanságot a román belpolitikában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!