2012. december 19., 11:512012. december 19., 11:51
A politikus kedden este a Realitatea hírtelevízióban elmondta: a dokumentumot Victor Ponta miniszterelnök, az USL másik társelnöke is ellátta kézjegyével, ugyanakkor a választási kampány kezdetétől a választásokig számos tényező nem az előzetesen rögzítettek szerint alakult.
„Létezett egy ilyen értelmű megállapodás, egy szándéknyilatkozat a közös kormányzásról, amelynek kapcsán azonban az aláírás pillanatától a kampány végéig számos tényező nem az egyezmény szellemében valósult meg, ami számomra és a PNL számára azt jelentette, hogy feloldást kaptunk a vállalások alól. Én és Ponta írtuk alá. (...) Azért nem valósulhatott meg, mert az RMDSZ már az aláírás pillanatától nem volt korrekt” – mondta Antonescu, elárulva, hogy rajta és Pontán kívül Kelemen Hunor látta el kézjegyével a dokumentumot.
„Arról volt szó benne, hogy elvi alapokon kormányzunk közösen. Az egész szellemiségét Ponta nemes Târgu Jiu-i nyilatkozata tükrözi. Mi volt a válasz: erőfeszítéseink ellenére, amelyek során még az utolsó métereken is építőleg léptünk fel, és beszéltünk néhány dologról, többek között az alkotmány első cikkelyéről is, lehetett volna minimális megértés, azonban az RMDSZ válasza az volt: minisztériumokat akarunk” – mondta Antonescu.
Daniel Constantin, a PNL-vel szövetségben parlamentbe került Konzervatív Párt (PC) elnöke viszont Antonescuval szemben azt mondta tegnap: a megállapodást nem ősszel, hanem még a Traian Băsescu államfő menesztéséről szóló júliusi népszavazás előtt írták alá.
A megállapodás tényét Victor Ponta is elismerte. Ő ugyanakkor csupán annyit mondott, hogy volt egy elvi jellegű tárgyalás arról, mi a teendő a választások után abban az esetben, ha az USL nem tud kormányt alakítani. „De nem volt válsághelyzet” – szögezte le Ponta. Hozzátette ugyanakkor, csupán időlegesen tett le az RMDSZ-szel kötött paktum megvalósításáról.
„Ha a többi 5-6 partner ellenezte, alávetettem magam az akaratuknak. De nem mondtam le erről a célról, csak rendezem a soraimat. A politikában nem lehet utópiákra építeni” – szögezte le Ponta.
Mint arról beszámoltunk, Ponta még a múlt vasárnapi választások utáni urnazáráskor koalíciós ajánlatot tett az RMDSZ-nek, amelyet azonban a PNL nem nézett jó szemmel, majd hétfőn a PNL ellenkezése nyomán letett e javaslatról.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök ezt úgy kommentálta: 23 év után először fordult elő, hogy egy megállapodást nem tartottak be, bár akkor még nem ismerte el a konkrét, írásos megegyezés tényét. Kelemen tegnap már elismerte ezt, és azt mondta: az RMDSZ betartotta az egyezséget. „A politikában voltak és lesznek tárgyalások, egyezségek. Ez a politika természete. Igen, létezett egy elvi egyezség az USL-vel, és az RMDSZ ezt betartotta. Az egyedüli ember, aki nem tartotta be, az Crin Antonescu, aki feltételeket szabott a választások után” – mondta Kelemen Hunor, felidézve: azt kérték az RMDSZ-től, fogadja el az alkotmány első cikkelyét, amely nemzetállamként határozza meg Romániát.
Az RMDSZ elnöke szerint az egyezség mindössze néhány sorból állt, amelyben a felek kinyilvánítják azon szándékukat, hogy a választások után együtt fognak kormányozni, függetlenül attól, hogy ötven százalék alatti vagy feletti eredményt ér el a választásokon az USL.
Az MTI kérdésére, hogy hányan tudtak az RMDSZ-ben a szándéknyilatkozatról és arról, hogy be kell tartaniuk valamilyen ígéretet, Kelemen Hunor azt mondta, több kollégával beszélt erről. „Nem a saját fejemtől döntöttem, neveket nem adok, de tudtak sokan: parlamenti képviselők, szenátorok, képviselők, megyei elnökök, hisz mi folyamatosan egyeztettünk”– mondta Kelemen Hunor.
Arra a kérdésre, hogy mit vállalt az RMDSZ ebben a szándéknyilatkozatban, Kelemen Hunor azt mondta: gyakorlatilag semmit, hiszen nyilvánvaló volt, hogy az USL túllépi a kormányalakításhoz szükséges 50 százalékot.
„Minden egyezségnek vannak kockázatai: az USL számára az volt a kockázat, hogy ha kétharmadot kap és nincs szüksége ránk, akkor is meghív kormányozni és ezt nem matematikai kérdésként kezeli, hanem elvi megállapodásként. Számunkra is volt egy kockázata: mondjuk, ha 48 százalékot kapnak és van lehetőség egy másik többségre, akkor bennünket is kötelez az írásban adott szavunk, hogy az egyezség szerint járjunk el: ne keressünk más koalíciós partnert, például Dan Diaconescut” – tette hozzá ironikusan Kelemen Hunor, a populista PPDD-re utalva, amellyel már korábban kizárt bármilyen együttműködést.
A Sorin Grindeanuval tartott keddi találkozója után Kelemen Hunor kijelentette, hogy „a lehetséges és lehetetlen” parlamenti többségekről tárgyalt a képviselőház elnökével.
Răzvan Dincăt bízták meg a Román Rádiótársaság, Sorina Matei újságírót pedig a Román Televíziótársaság ideiglenes vezetésével.
Ismeretlen légi célpontot észlelt kedd délután a román hadsereg radarrendszere Románvásár (Roman) városától 18 kilométerre északra.
Antal Lórántnak nem volt mit keresnie sem a magángépen, sem a görögországi lobbiúton – jelentette ki kedden Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke hibának nevezte, hogy a szövetség szenátora is tagja volt a romániai küldöttségnek.
A romániai polgárok nagy többsége azt szeretné, ha a pártok végre megállapodnának egymással az új, teljes jogkörű kormányról – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Egy orosz állampolgár szabotázsakcióra készült Románia területén, de a hírszerzésnek romániai és külföldi partnerszervek támogatásával sikerült még ideje korán ártalmatlanítania – jelentette be kedden a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
Egy alkotmánybíró, több politikus között egy magyar szenátor és több üzletember is annak a magángépnek a fedélzetén tartózkodott, amely júliusban a görög Míkonosz szigetére szállított egy romániai küldöttséget – közölte a PressOne oknyomozó portál.
A 15 éves romániai diákok 52 százaléka matematikából nem éri el a minimális kompetenciaszintet sem, míg a szövegértés esetében is ez az arány 48 százalékra emelkedett – derül ki az OECD PISA 2025-ös felmérésének kedden közzétett hivatalos eredményeiből.
Bukarest továbbra is az amerikai védernyőben látja elsősorban a biztonsága szavatolását: ezt bizonyítja az is, hogy az Egyesült Államok romániai katonai jelenlétének biztosítása volt az egyik fő témája a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülésének.
A Wizz Air légitársaság idén ősszel megválik alkalmazottainak egy részétől. A légiközlekedést érintő drasztikus üzemanyagáremelés hatására csökkent az utasforgalom, ami a legnagyobb kelet-európai légitársaságot is létszámleépítésre készteti.