Fotó: Facebook/Calin Popescu Tariceanu
Megtörténhet, hogy a kormány lemond az energetikai vállalatok üzleti forgalmára kirótt 2 százalékos adóról – nyilatkozta szerdán a Román Energetikai Központ képviselőivel kezdeményezett találkozó előtt Călin Popescu-Tăriceanu szenátusi elnök.
2019. február 13., 23:122019. február 13., 23:12
2019. február 13., 23:192019. február 13., 23:19
A kisebbik koalíciós párt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) elnöki tisztségét betöltő politikus elmondta, megbeszélést folytatott Viorica Dăncilă miniszterelnökkel a 114-es sürgősségi kormányrendeletről, és felsorolta neki a jogszabállyal kapcsolatos aggodalmait. Többek közt azt, hogy ez az adóügyi intézkedés súlyosan akadályozhatja az energetikai vállalatok fejlődési lehetőségeit és korlátozhatja profitcéljait.
Călin Popescu-Tăriceanu arról is beszélt: előfordulhat, hogy a Dăncilă-kabinet elhalasztja a kapzsisági illeték bevezetését. A bukaresti kormány január 1-jén hatályba lépett, egyebek mellett a kapzsisági adót tartalmazó rendelete a bankokra, az energia- és a telekommunikációs cégekre vet ki új vagy jelentősen megemelt adókat. A rendeletről a végső szót a parlamentnek kell kimondania.
Miközben az energetikai társaságok esetében az üzleti forgalomra vetették ki a két százalékos adót, a kapzsisági illetéket a pénzintézeteknek akkor kell fizetniük, ha a bankközi hitelkamatláb, a ROBOR 2,0 százalék fölé emelkedik. Az illeték a bank eszközeinek 0,1 százalékától indul és a kamat 3 százalékot meghaladó szintjénél eléri a 0,3 százalékot.
A kereskedelmi bankokon és a román jegybankon (BNR) kívül újabban immár az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Bankszövetség is bírálta a bukaresti kormányt az intézkedések miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Figyelmeztetéseket adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat a kánikula miatt. Vasárnap reggeltől 16 megyében vörös riasztást lép életbe, hétfőtől szerdáig pedig az ország területének háromnegyed részére rendeltek el harmadfokú riasztást.
Alig telt el néhány óra azután, hogy a kormányzó jobbközép pártok (PNL, USR és az RMDSZ) Siegfried Mureșan személyében önálló miniszterelnök-jelölttel rukkoltak elő, többen máris azzal vádolják az EP-képviselőt, hogy idegen érdekek szolgálatában áll.
Nicușor Dan elnök közölte, hogy a pártok visszatértek a „politikai patthelyzethez”, miután a PNL kedden még kötelezettséget vállalt egy kisebbségi PSD-kormány megszavazására, ám később megváltoztatta az álláspontját.
Románia a német technológiai megoldást alkalmazza az európai digitális pénztárca saját verziójának kifejlesztéséhez. Az Európai Unió tagállamaként az országnak 2026 decemberéig kötelezően implementálnia kell a digitális tárcát.
2026 júliusától ismét emelkedik a nők öregségi nyugdíjkorhatára: 62 éves és 7 hónapos koruktól kérhetik a nyugdíjazásukat. Ez egy hónappal magasabb korhatárt jelent az év első felében nyugdíjba vonuló nőkhöz képest.
A PNL, az USR, valamint az RMDSZ szabotálja a kormányalakítást, és folyamatosan új feltételeket találnak ki pozícióik megőrzéséért – szögezte le pénteki közleményében a PSD.
A barna medve szigorú uniós védettségének lazítását sürgeti Románia több tagállammal közösen, mert Tánczos Barna ügyvivő miniszter szerint a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a túlszaporodott állomány hatékony kezelését.
Az Országos Egészségügyi Intézet (INSP) szakemberei pénteken ajánlásokat fogalmaztak meg a lakosság számára a kánikula idejére.
Sorin Grindeanut tartják a legesélyesebbnek a miniszterelnöki tisztségre a Polymarket előrejelzési platformon, amelyet a román hatóságok hivatalosan letiltottak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!