Fotó: Gov.ro
Ludovic Orban, a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) vezetője lemond a miniszterelnöki tisztségről. Ezt maga a kormányfő jelentette be hétfő este a Victoria-palotában tett sajtónyilatkozatában, egy nappal a december 6-ai parlamenti választásokat követően.
2020. december 07., 19:102020. december 07., 19:10
2020. december 07., 21:422020. december 07., 21:42
Ludovic Orban szerint Romániának felelős, stabil, az ország korszerűsítésére és fejlődésére vágyó polgárok akaratát tükröző kormányra van szüksége. Kifejezte meggyőződését, hogy a koalíciós kormány vezetőjét is a PNL adja majd. A liberális miniszterelnök részletesen nem indokolta meg döntését, mindössze arról beszélt, határozata arról árulkodik, hogy nem ragaszkodik a székéhez.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint a kormányfő távozását éppen Klaus Iohannis államfő sürgette, aki elégedetlen amiatt, hogy az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte a parlamenti választásokat (30 százalékkal),
megelőzve a második helyen végzett PNL-t, amely a voksok 25 százalékát szerezte meg.
Ezt követően Nicolae Ciucă védelmi miniszter látja el az ügyvivői teendőket. Ludovic Orban szerint mandátuma átvétele után egy évvel és egy hónappal, emelt fővel távozik tisztségéből. Szerinte az ország lakossága ez idő alatt a koronavírus-járvánnyal és „előzmény nélküli” gazdasági válsággal szembesült.
– jelentette ki a liberális pártelnök. Közölte, célja a következő időszakban olyan kormányt, koalíciót alakítani, amelynek ne legyen tagja a PSD, a PNL vezetőjeként pedig részt vesz a kormányalakítási tárgyalásokon. Orban szerint ezeknek az egyeztetéseknek a jobbközép parlamenti pártok alkotta kabinet létrejöttét kell eredményezniük.
Orban bejelentését megelőzően Klaus Iohannis államfő arról beszélt, hogy a romániai választók több mint fele a jobbközép pártokra voksolt a vasárnapi megmérettetésen, a Szociáldemokrata Párt (PSD) pedig jelentősen meggyengült, így egy jobbközép kormánykoalíció megalakulása körvonalazódik.
Az elnök kifejtette: az ideiglenes részeredmények szerint a 2016-os parlamenti választások óta a – tavaly ősz óta kisebbségben kormányzó – Nemzeti Liberális Párt (PNL) 20-ról 25 százalékra, az időközben a liberális PLUS-szal összeolvadt Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) pedig 8-ról 15 százalékra növelte támogatottságát, miközben a PSD „drámaian” meggyengült, 45-ről 29 százalékra esett vissza.
Iohannis szerint a – mostani választásokat egyébként megnyerő – PSD így „végre” kimarad a politikai döntéshozatalból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nemcsak a lakosság, hanem az állami intézmények alkalmazottai is pazarlónak tartják a közpénzek felhasználását Romániában.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Előzetes letartóztatásba helyezték Alexandru Toadert, Tudorel Toader volt román igazságügyi miniszter egyik fiát, a jászvásári (Iași) Alexandru Ioan Cuza Egyetem tanárát.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás