
Fotó: Presidency.ro
Románia megbízható szövetségese Litvániának a NATO-ban és fontos partnere az Európai Unióban – jelentette ki bukaresti látogatásán Gitanas Nauseda litván elnök.
2022. május 06., 15:382022. május 06., 15:38
2022. május 07., 10:522022. május 07., 10:52
A litván államfőt Klaus Iohannis elnök fogadta a Cotroceni-palotában, és a találkozó után közösen nyilatkoztak a sajtónak.
„A jelenlegi helyzetben kiemelkedő fontosságú a partnerekkel és szövetségeseinkkel való kapcsolattartás. Szilárd meggyőződésem, hogy az egység és a koordináció az erősségünk. Románia megbízható szövetségese Litvániának a NATO-ban és fontos partnere az Európai Unióban. Az együttműködésünk elengedhetetlen a NATO keleti szárnyának biztonsága megerősítéséhez. Hálásak vagyunk Románia hozzájárulásáért a litvániai missziók megerősítéséhez, és köszönetet mondunk Iohannis elnök úrnak a vadászgépekért, amelyek 2023-ban visszatérnek a Balti térségbe, védelmi feladatokat ellátni” – nyilatkozta a litván államfő.
Nauseda szerint abban is egyetértettek, hogy továbbra is támogatni kell Ukrajnát a szabadságért és szuverenitásért folytatott harcában. Politikai, katonai és diplomáciai segítségre van szükség – hangsúlyozta. Azt is megemlítette, hogy támogatják Ukrajna EU-hoz való csatlakozását.
– mutatott rá Litvánia elnöke.
„Az orosz hadsereg által elkövetett szörnyű háborús bűnök nem maradhatnak büntetlenül. Oroszországnak meg kell fizetnie ezekért. Szigorú embargóra és szankciókra van szükség az orosz propaganda ellen, de Fehéroroszország ellen is az Ukrajna elleni háborúban játszott szerepe miatt” – nyomatékosította Nauseda.
Megemlítette, szombaton a Moldovai Köztársaságba is ellátogat; véleménye szerint ennek az országnak is fokozott támogatást kell nyújtani, hogy meg tudjon küzdeni a nagy számú ukrán menekülttel. Hozzátette: Németországgal és Franciaországgal egyetemben Litvánia is támogatja Románia kezdeményezését ezen a téren – írja az Agerpres.
„Régiónk stabilitása az egységünktől, a cselekvésünk összehangolására való képességünktől és az általunk képviselt értékek fenntartása iránti elkötelezettségünktől függ. Meggyőződésem, hogy együtt erősebbek leszünk” – szögezte még le a litván államfő.
Klaus Iohannis államfő a találkozó után azt nyilatkozta, hogy Románia és Litvánia támogatja az Európai Unió energetikai függetlenedését.
Hangsúlyozta, hogy Románia kiáll a Moldovai Köztársaság, Ukrajna és Grúzia uniós csatlakozásáért; ugyanakkor kijelentette, a Moldovai Köztársaságnak jelentős anyagi támogatásra van szüksége, egyrészt ahhoz, hogy kezelni tudja a menekülthullámot, másrészt, hogy megerősítse energetikai biztonságát, harmadrészt pedig, hogy sikerrel megvalósíthassa a vállalt reformokat.
– tette hozzá a román államfő.
Iohannis beszélt a NATO elrettentő és védelmi képességei megerősítésének szükségességéről a keleti szárnyon, és hangsúlyozta, hogy mielőbb szükséges a romániai NATO-harccsoport megalakítása, amelyről a március 24-i rendkívüli NATO-csúcson döntöttek.
A két államfő tárgyalt a Bukaresti Kilencek (B9) és a Három Tenger Kezdeményezés keretében történő együttműködés elmélyítéséről is. Iohannis elnök aláhúzta, Románia fontosnak tartja az országokat összekapcsoló Rail2Sea és a Via Carpathia projekteket.
A román államfő megköszönte litván hivatali kollégájának, hogy országa folyamatosan támogatja Románia stratégiai célkitűzéseit, a schengeni övezethez és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezethez (OECD) való csatlakozási törekvéseit.
„További erőfeszítéseket kell tennünk, többek között a kölcsönös befektetések terén. Hatékonyan működünk együtt olyan területeken, mint a védelem, a belügyek, a kutatás, és ezt az együttműködést kiterjeszthetjük más ágazatokra is, például az innovatív technológiákra vagy az energiabiztonságra” – jelentette ki Románia elnöke.
A felek megvitatták az ukrajnai helyzetet, valamint annak hatását az európai energetikai ágazatra, és szó esett az Oroszországgal szembeni közös szankciók szükségességéről is.
A két közjogi méltóság egyetértett abban, hogy az Európai Unió államainak diverzifikálniuk kell az energiaforrásokat az Unió energetikai függetlenedése érdekében, és az összekapcsolhatóság javításán kell dolgozniuk.
Nicolae Ciucă ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a Moldovai Köztársaságnak nagy szüksége van anyagi segítségre a menekülthullám kezeléséhez és az energetikai biztonság megteremtéséhez. A román miniszterelnök megerősítette, hogy Románia támogatja a Moldovai Köztársaság, Ukrajna és Grúzia csatlakozási törekvéseit.
Nemcsak a lakosság, hanem az állami intézmények alkalmazottai is pazarlónak tartják a közpénzek felhasználását Romániában.
Elmarasztalják román közéleti személyiségek a bukaresti állami vezetőket amiatt, hogy nem vettek részt az 1956-os forradalom és szabadságharc 70. évfordulóján Budapesten tartott ünnepi megemlékezésen, és nem is üzentek a kerek évfordulón.
Előzetes letartóztatásba helyezték Alexandru Toadert, Tudorel Toader volt román igazságügyi miniszter egyik fiát, a jászvásári (Iași) Alexandru Ioan Cuza Egyetem tanárát.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
szóljon hozzá!