
Eldöntött ténynek tekinthető a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) együttműködése, majd összeolvadása a két párt vezetőinek szerdai tanácskozása nyomán. A megbeszéléseket követően szerda este kiderült: a két alakulat közös államfőjelöltet indít a novemberi választáson, majd döntenek arról is, hogyan valósuljon meg a fúzió.
2014. május 29., 17:072014. május 29., 17:07
2014. május 29., 17:182014. május 29., 17:18
Vasile Blaga, a PDL elnöke a tárgyalásokat követően elmondta, a két párt megpróbál lépésről lépésre próbál egy, nagy jobbközép párttá válni, ugyanakkor megjegyezte: ezt elég nehéz lenne az elnökválasztásig elérni.
Mindazonáltal közös elnökjelöltet állítanak, akit alapos vizsgálódás alapján választanak majd ki. „Egy idővel megvalósuló fúzióról és az azonnali együttműködésről, gyakorlatilag szövetségről tárgyalunk, és úgy tekintjük, ma estétől szövetségesek vagyunk” – hangoztatta Blaga.
Megjegyezte: mivel mindkét párt egyetért abban, hogy az eddigi választási szövetségek a román politikai osztály éretlensége miatt nem voltak sikeresek, nem lesz papíron rögzített megállapodás az együttműködésről, a végső cél ugyanis a fúzió.
Abban is megállapodtak, hogy csütörtöktől a PNL és a PDL parlamenti frakciói közösen lépnek fel, és helyi szinten is megkezdődik az együttműködés.
Crin Antonescu, a PNL elnöke elmondta: minden, a PNL és a Szociáldemokrata Párt (PSD) közötti helyi együttműködést felbontanak, és a szocialisták helyett a PDL-lel próbálnak többséget kialakítani a helyi és a megyei önkormányzatokban.
Antonescu azt is kifejtette, hogy eldöntötték: a lehető leghamarabb egy nagy pártot hoznak létre, a fúziót pedig paritásos alapon valósítják meg, ugyanakkor egyelőre nincs szó a pártok nevéről való lemondásról.
„Léteznek olyan alapelvek és értékek, amelyek összekötnek bennünket, vannak pragmatikus elemek is, kiegészítjük egymás, és a politikai akarat is megvan, amelyet ma kifejezésre juttattunk” – mondta Antonescu. Ő is megjegyezte: anélkül, hogy az összefogást közjogilag is szentesítenék, a fúzióig a két párt nagyon közeli politikai szövetségesként működik majd együtt. Megjegyezte: a fúziót komoly hatástanulmánynak kell megelőznie, ami időbe telik.
A két pártelnök közölte: amennyiben a két kisebbik jobboldali párt, az EP-választáson 2,6 százalékot szerző Polgári Erő (FC) és a Traian Băsescu államfőhöz közel álló, a PDL-ből kilépett politikusok által alapított Népi Mozgalom Párt (PMP) is részt akar venni az összefogásban, megteheti, ha beolvad az azt létre hozó pártokba.
A kormányzó PSD eközben érzékeli, hogy a jobboldali összefogás veszélyt jelenthet rá, ezért még megpróbálja megakadályozni: Cătălin Ivan, a szociáldemokraták szóvivője jelezte, hogy pártja PNL-nek tett ajánlata, amely arra vonatkozik, hogy alakítsák újra a PNL kormányból való kilépése nyomán felbomlott Szociálliberális Uniót (USL), a liberálisok június végi tisztújító kongresszusáig érvényes, azonban érvényét veszti, ha a PNL úgy dönt, hogy „Băsescuhoz akar csatlakozni.”
Victor Ponta miniszterelnök, a PSD elnöke ugyanakkor csütörtökön már azt mondta: a PSD-vel eddig fennálló területi együttműködések felrúgásával Antonescu „végképp megölte az USL-t”.
Mint arról beszámoltunk, Crin Antonescu a vasárnapi európai parlamenti választáson elért gyenge, a kitűzött 20 helyett 15 százalékos eredmény miatt lemondott, és közölte: a PSD túlhatalmának megakadályozása érdekében össze kell fogni a jobbközép erőket, ezért tett javaslatot a PDL-nek az együttműködésre.
Ponta: 2009-ben Antonescura szavaztam
Victor Ponta kormányfő, a PSD-elnöke csütörtökön elmondta: pártja a soron következő kongresszuson nevezi meg államfőjelöltjét, és szerinte az elnök kiléte a második fordulóban dől majd el. Egyébként a párt ifjúsági tagozata előtt elárulta: az 1990-es államfőválasztáson nem a PSD későbbi államfőjére, Ion Iliescura szavazott, mint ahogy a 2009-es választás első fordulójában is Crin Antonescura voksolt, mert úgy gondolta, ő képviseli azt a változást, amelyre Romániának szüksége van, így csak a második fordulóban voksolt Mircea Geoanára, saját pártja jelöltjére. Hozzátette: most viszont a változás és Antonescu kapcsán úgy gondolja, hogy Antonescut le kell váltani.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
szóljon hozzá!