
A romániai diákokra vonatkozó eredmények a helyzet romlását mutatják a PISA által értékelt mindhárom alapvető területen
Fotó: Pixabay
A 15 éves romániai diákok 52 százaléka matematikából nem éri el a minimális kompetenciaszintet sem, míg a szövegértés esetében is ez az arány 48 százalékra emelkedett – derül ki az OECD PISA 2025-ös felmérésének kedden közzétett hivatalos eredményeiből. További lesújtó tény, hogy a romániai diákok 57 százaléka alapszint alatti eredményt ért el a digitális eszközök segítségével megoldandó feladatoknál.
2026. szeptember 08., 12:332026. szeptember 08., 12:33
A PISA-teszten 10 362 15 éves diák vett részt 321 városi és vidéki szakközépiskolából, gimnáziumból és szakiskolából 2025. május 12. és június 9. között. A kedden közzétett eredmények szerint
A PISA 2025 eredményei szerint Románia először lépte át az 50 százalékos küszöböt azon diákok aránya terén, akik nem érik el matematikából a minimális kompetenciaszintet.
A 15 éves román diákok 52 százaléka nem éri el a PISA 2. szintjét matematikából, ez az arány körülbelül 49% volt az Edupedu oktatási szakportál adatai szerint.
A 2. szinten a tanulónak képesnek kell lennie az alapvető ismeretek felhasználására viszonylag egyszerű feladatok megoldásához, valamint fel kell ismernie, hogy egy helyzet hogyan ábrázolható matematikailag. Az e szint alatt teljesítő tanulóknak nehézségeik vannak a matematikai ismeretek gyakorlati helyzetekben való alkalmazásával – részletezte a Hotnews.ro portál gyorselemzése.
Egyébként – nem csak a matematika, hanem a többi kompetencia is esetében – a 2. szint alatt teljesítő diákok arányát gyakran használják a funkcionális analfabetizmus meghatározásánál.
A szövegértés terén is gyengébbek az eredmények. A román diákok 48 százaléka nem éri el a minimális kompetenciaszintet, szemben a PISA 2022-ben mért körülbelül 42 százalékkal.
Az OECD szerint a 2. szint az a küszöb, amelytől kezdve a diákok
Románia a természettudományok terén is visszaesést mutat, amely a PISA 2025 értékelés fő területe.
A minimális kompetenciaszintet el nem érő diákok aránya ezen a téren is nőtt az előző értékeléshez képest. 2022-ben a romániai diákok 44 százaléka nem érte el a 2. szintet a természettudományok terén.
Az eredmények tehát a helyzet romlását mutatják a PISA által értékelt mindhárom alapvető területen: matematikában, szövegértésben és természettudományokban.

A romániai tanulók által a 2022-es PISA-felmérésen elért eredmények nagyvonalakban megegyeznek a 2018-as tesztelésen elértekkel – közölte kedden az oktatási minisztérium.
Ugyanakkor a kedden közzétett felmérés első alkalommal értékelte a digitális eszközök segítségével történő problémamegoldást, ezen a téren pedig a romániai diákok 57 százaléka nem éri el a minimális kompetenciaszintet.
A PISA-jelentés szerint ez a kompetencia „a diákok azon képességét jelenti, hogy számítástechnikai eszközök és gyakorlatok segítségével – a programozástól a kísérletezésig és az adatelemzésig – megoldjanak feladatokat és ismereteket szerezzenek”.
Az ilyen technológiákkal történő problémamegoldási képesség tekintetében a PISA 2025 országjelentése azt mutatja, hogy a román diákok csupán 43 százaléka ért el az alapszint feletti eredményeket. Ami pedig azt jelenti, hogy 57 százalékuk nem éri el a minimális kompetenciaküszöböt.
A PISA 2025-ről
A PISA 2025-ben világszerte több mint 760 000 diák vett részt 91 országból és gazdasági térségből, ami körülbelül 33 millió 15 éves fiatalt jelent. A PISA-t az OECD szervezi, és célja nem annyira az iskolában tanult anyag visszaadása, hanem inkább annak felmérése, hogy a diákok mennyire képesek a szövegértés, a matematika és a természettudományok terén szerzett ismereteiket felhasználni a valós élethez közeli problémák és helyzetek megoldására.

Marcel Ciolacu miniszterelnök bejelentette a pénteki kormányülésen, hogy a 2024-es költségvetésben minden idők eddigi legnagyobb összegét különítik el oktatásra. Arra kérte Ligia Deca tanügyminisztert, hogy dolgozzon ki teljesítménykritériumokat.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön kiemelte, hogy Romániának biztonságosabb iskolákra, megfelelően támogatott és a beavatkozásra felkészített tanárokra, valódi pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférésre van szüksége.
A Maros Megyei Tanács soros ülésén jóváhagyta a megye költségvetésének kiigazítását, amelynek keretében több alárendelt intézmény számára különítettek el többletforrásokat.
Alkotmányos jellegű jogi konfliktus állt fenn a román kormány és a parlament között a SAFE-programra vonatkozó sürgősségi kormányrendelet kibocsátása miatt a bukaresti alkotmánybíróság csütörtökön kihirdetett ítélete szerint.
szóljon hozzá!