Lemond. Klaus Iohannis második mandátuma lejárta után még közel két hónapig volt hivatalban
Fotó: Presidency
Lemond az államfői tisztségről Klaus Iohannis. Ezt maga az államfő jelentette be hétfőn annak nyomán, hogy a parlamenti házbizottságok eldöntötték: a törvényhozás kedden reggel tíz órakor vitatja meg a felfüggesztésről szóló indítványt.
2025. február 10., 14:152025. február 10., 14:15
2025. február 10., 15:442025. február 10., 15:44
Az elnök – akinek mandátuma tavaly december 21-én lezárult – közölte: február 12-én, szerdán távozik hivatalából. Rövid nyilatkozatában Iohannis haszontalannak, indokolatlannak és károsnak nevezte a leváltását célzó indítványt. Döntését azzal indokolta, hogy meg akarja kímélni Romániát és a román állampolgárokat attól a válságtól, amit a tisztségéből való felfüggesztés okozna.
Belföldön a referendum hatása negatív lesz, a társadalom megoszlik, egyesek egyetértenek vele, mások nem, a vita csak a negatívumokról szól majd, az egész társadalom a feje tetejére áll. Nem a választásokról lesz majd szó, nem arról lesz szó, merre halad tovább az ország, a jelöltek nem fejthetik ki nézeteiket. Külpolitikai szinten senki sem érti majd meg a partnereink közül, miért váltják le az elnököt, ha egyszer elkezdődött az új elnök megválasztásának folyamata, ha az elnök amúgy is távozik. Az ország a világ nevetségének tárgyává válik.
Annak érdekében, hogy megelőzzem mindezt, lemondok: február 12-étől távozom az államfői tisztségből. Isten áldja Romániát!” – mondta Iohannis.
A bejelentés nem nyugtatta meg a tavalyi, érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu híveit, akik a bukaresti kormánypalota előtt tüntetnek az elnökválasztás második fordulójának megtartását követelve. A demonstrálók nekirontottak a csendőrkordonnak, és dulakodni kezdtek.
A bejelentés előtt a távozó államfő az értesülések szerint egyeztetett a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az RMDSZ és a kisebbségi frakció alkotta kormánykoalíció vezetőivel.
Az ügyvivő államfői teendőket a szenátus elnöke, Ilie Bolojan látja el.
Mint ismeretes, Iohannis második mandátuma december 21-én járt le, azonban az alkotmánybíróság az elnökválasztás első fordulójának eredményét megsemmisítő határozata mellett arról is döntött, hogy a következő államfő beiktatásáig a hivatalában maradhat.
Ugyanakkor a parlamentben kezdeményezték Iohannis hivatalából történő elmozdítását.
A Fiatal Emberek Pártja (POT) szerdán jelentette be, hogy ismét benyújtotta a képviselőházban és a szenátusban a Klaus Iohannis elnök felfüggesztését célzó indítványt és a támogató aláírásokat.
Az elnök hivatalából történő felfüggesztését az összes képviselő és szenátor legalább egyharmadának kell kezdeményeznie.
Ha a többség megszavazza, akkor az államfőt felfüggesztik hivatalából, és 30 napon belül népszavazást kell kiírni, amelyen a polgárok eldönthetik, hogy támogatják az államfő elmozdítását vagy sem. Ha a többség a hivatalban maradása mellett dönt, akkor nincs további teendő, ha azonban az elmozdítására szavaz, akkor új elnökválasztást kell kiírni.
A felfüggesztés időtartamára az ügyvivő államfői teendőket a második számú legfontosabb közméltóság, a szenátus – jelen esetben Ilie Bolojan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő vezetője – elnöke látja el.
Mint arról beszámoltunk,
Szerinte a kormánykoalíció és a közös elnökjelölt, Crin Antonescu számára az lett volna az ideális, ha Klaus Iohannis elnök lemondott volna a mandátuma lejárta után volna tisztségéről, és helyét Ilie Bolojan szenátusi elnök vette volna át. „Ez lenne a helyes, korrekt megoldás ebben a pillanatban. Mindannyiunknak segítene” – mondta, hozzátéve, hogy a májusi elnökválasztásig állandó feszültség lesz a társadalomban.
Maga Antonescu szintén hasonló értelmű kijelentéseket tett vasárnap este.
A kormánykoalíció vezetői hétfőn találkoznak Klaus Iohannis államfővel, és nem kizárt, hogy bejelenti a visszavonulását Románia elnöki tisztségéből – állította Crin Antonescu.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ szerint a politikai stabilitás érdekében a bukaresti négypárti koalíciónak folytatnia kellene a munkát. A szövetség nehezen tart működőképesnek egy kisebbségi kormányt, ha a szociáldemokraták (PSD) visszahívják minisztereiket a kormányból.
Ilie Bolojan kormányfő pénteken megismételte, hogy nem áll szándékában lemondani, de nem is készített elő intézkedéseket a következő időszakra, mivel a jelenlegi romániai kormányválságot a szociáldemokraták idézték elő.
Nicusor Dan államfő megszegte megválasztásakor tett ígéreteit, és a rendszer megváltoztatása helyett szolgálja azt – ezzel vádolja az elnököt 25 civil szervezet egy pénteken közzé tett nyílt levélben.
Az állami vállalatok reformjának végrehajtása valós eredményeket hoz majd a gazdaságban és az állami költségvetésben, Románia és az emberek javát szolgálva – jelentette ki Ilie Bolojan.
Hétfőn délután öt órakor dönti el a bukaresti kormánykoalícióban a legnagyobb frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD), hogy Ilie Bolojan liberális párti miniszterelnökkel, vagy nélküle akar tovább kormányozni – közölte pénteken a párt.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) elsőfokú riasztást adott ki pénteken fokozott légköri instabilitás és erős szélfúvás miatt az ország több régiójában.
Nincs értelme tárgyalni a Szociáldemokrata Párttal (PSD) a koalíció folytatásáról, ha megbuktatja a jelenlegi kormányt, Nicuşor Dan elnök pedig közvetítőként viselkedik a jelenlegi politikai válságban – jelentette ki Radu Miruţă védelmi miniszter.
A PSD, a AUR és a PNL álló koalíciót látna szívesen az ország élén Călin Georgescu volt államfőjelölt, az érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulójának győztese.
Újabb drónokat észleltek a román hadsereg radarjai Tulcea megye térségében az ukrán folyami kikötők elleni csütörtök éjjeli orosz légitámadás során, az egyik rövid időre megsértette Románia légterét – tájékoztatott péntek reggel a védelmi minisztérium.
Nicușor Dan államfő csütörtökön kijelentette, hogy a magyarországi országgyűlési választásokon győztes Tisza Párt elnöke, Magyar Péter Európa-barát politikusnak vallja magát, és a későbbi lépései alapján lehet majd megítélni, hogy ez valóban így van-e.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás