
Lemond. Klaus Iohannis második mandátuma lejárta után még közel két hónapig volt hivatalban
Fotó: Presidency
Lemond az államfői tisztségről Klaus Iohannis. Ezt maga az államfő jelentette be hétfőn annak nyomán, hogy a parlamenti házbizottságok eldöntötték: a törvényhozás kedden reggel tíz órakor vitatja meg a felfüggesztésről szóló indítványt.
2025. február 10., 14:152025. február 10., 14:15
2025. február 10., 15:442025. február 10., 15:44
Az elnök – akinek mandátuma tavaly december 21-én lezárult – közölte: február 12-én, szerdán távozik hivatalából. Rövid nyilatkozatában Iohannis haszontalannak, indokolatlannak és károsnak nevezte a leváltását célzó indítványt. Döntését azzal indokolta, hogy meg akarja kímélni Romániát és a román állampolgárokat attól a válságtól, amit a tisztségéből való felfüggesztés okozna.
Belföldön a referendum hatása negatív lesz, a társadalom megoszlik, egyesek egyetértenek vele, mások nem, a vita csak a negatívumokról szól majd, az egész társadalom a feje tetejére áll. Nem a választásokról lesz majd szó, nem arról lesz szó, merre halad tovább az ország, a jelöltek nem fejthetik ki nézeteiket. Külpolitikai szinten senki sem érti majd meg a partnereink közül, miért váltják le az elnököt, ha egyszer elkezdődött az új elnök megválasztásának folyamata, ha az elnök amúgy is távozik. Az ország a világ nevetségének tárgyává válik.
Annak érdekében, hogy megelőzzem mindezt, lemondok: február 12-étől távozom az államfői tisztségből. Isten áldja Romániát!” – mondta Iohannis.
A bejelentés nem nyugtatta meg a tavalyi, érvénytelenített elnökválasztás első fordulóját megnyerő szélsőjobboldali jelölt, Călin Georgescu híveit, akik a bukaresti kormánypalota előtt tüntetnek az elnökválasztás második fordulójának megtartását követelve. A demonstrálók nekirontottak a csendőrkordonnak, és dulakodni kezdtek.
A bejelentés előtt a távozó államfő az értesülések szerint egyeztetett a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az RMDSZ és a kisebbségi frakció alkotta kormánykoalíció vezetőivel.
Az ügyvivő államfői teendőket a szenátus elnöke, Ilie Bolojan látja el.
Mint ismeretes, Iohannis második mandátuma december 21-én járt le, azonban az alkotmánybíróság az elnökválasztás első fordulójának eredményét megsemmisítő határozata mellett arról is döntött, hogy a következő államfő beiktatásáig a hivatalában maradhat.
Ugyanakkor a parlamentben kezdeményezték Iohannis hivatalából történő elmozdítását.
A Fiatal Emberek Pártja (POT) szerdán jelentette be, hogy ismét benyújtotta a képviselőházban és a szenátusban a Klaus Iohannis elnök felfüggesztését célzó indítványt és a támogató aláírásokat.
Az elnök hivatalából történő felfüggesztését az összes képviselő és szenátor legalább egyharmadának kell kezdeményeznie.
Ha a többség megszavazza, akkor az államfőt felfüggesztik hivatalából, és 30 napon belül népszavazást kell kiírni, amelyen a polgárok eldönthetik, hogy támogatják az államfő elmozdítását vagy sem. Ha a többség a hivatalban maradása mellett dönt, akkor nincs további teendő, ha azonban az elmozdítására szavaz, akkor új elnökválasztást kell kiírni.
A felfüggesztés időtartamára az ügyvivő államfői teendőket a második számú legfontosabb közméltóság, a szenátus – jelen esetben Ilie Bolojan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő vezetője – elnöke látja el.
Mint arról beszámoltunk,
Szerinte a kormánykoalíció és a közös elnökjelölt, Crin Antonescu számára az lett volna az ideális, ha Klaus Iohannis elnök lemondott volna a mandátuma lejárta után volna tisztségéről, és helyét Ilie Bolojan szenátusi elnök vette volna át. „Ez lenne a helyes, korrekt megoldás ebben a pillanatban. Mindannyiunknak segítene” – mondta, hozzátéve, hogy a májusi elnökválasztásig állandó feszültség lesz a társadalomban.
Maga Antonescu szintén hasonló értelmű kijelentéseket tett vasárnap este.

A kormánykoalíció vezetői hétfőn találkoznak Klaus Iohannis államfővel, és nem kizárt, hogy bejelenti a visszavonulását Románia elnöki tisztségéből – állította Crin Antonescu.
Az iskolák őrzésének megerősítéséről, gyorsreagálású intézményközi mechanizmus létrehozásáról és az iskolapszichológusok számának növeléséről is döntöttek.
A szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerint a párt diszkriminációra való felbujtás miatt bíróság elé állított képviselője, Dan Tanasă csupán a szólásszabadság jogával élt, amikor a külföldi munkavállalók ellen hergelte a híveit.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) olyan törvényjavaslatot nyújtott be, amelynek célja a legalább négy megyében leadott érvényes szavazatok 20 százalékát kitevő alternatív választási küszöb eltörlése.
Az RMDSZ konstruktív ellenzéki szerepre készül, de nem támogatja, hogy a Luca Niculescu vezette, részben szakértői, részben a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló kormány adókat emeljen – jelentette ki Csoma Botond.
Radu Marinescu igazságügyi miniszter gyors nyomozást követel az erőszakos iskolai cselekmények ügyében, és kijelentette, hogy prioritásként fogja kezelni a büntetőjog módosítását az ilyen cselekmények szankcionálása tekintetében.
A fekete-tengeri megfigyelés fejlesztését, a drónok elleni fellépés erősítését és a NATO-val való szorosabb együttműködést jelölte meg prioritásként a bukaresti Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön kiemelte, hogy Romániának biztonságosabb iskolákra, megfelelően támogatott és a beavatkozásra felkészített tanárokra, valódi pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférésre van szüksége.
A Maros Megyei Tanács soros ülésén jóváhagyta a megye költségvetésének kiigazítását, amelynek keretében több alárendelt intézmény számára különítettek el többletforrásokat.
Alkotmányos jellegű jogi konfliktus állt fenn a román kormány és a parlament között a SAFE-programra vonatkozó sürgősségi kormányrendelet kibocsátása miatt a bukaresti alkotmánybíróság csütörtökön kihirdetett ítélete szerint.
1 hozzászólás