
Fotó: Presidency.ro
Lehetségesnek tartja Vasile Dîncu, az ellenzéki Szociáldemokrata Párt választmányi elnöke, hogy még a jelenlegi kormány mandátumának lejárta előtt kormányra lépjen a PSD a liberálisokkal.
2021. június 11., 08:252021. június 11., 08:25
2021. június 11., 13:322021. június 11., 13:32
Nem kizárható, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) még a jelenlegi kormány mandátumának 2024-es lejárta előtt kormányra kerüljön, és koalícióban kormányozzon a mostani kormány vezető erejét adó Nemzeti Liberális Párttal (PNL) – jelentette ki Vasile Dîncu, a PSD országos választmányának elnöke.
Az ellenzéki párt politikusa a Szabad Európa Rádióban szerdán este sugárzott interjújában ugyanakkor leszögezte: mindamellett, hogy nem zárná ki a közös kormányzást a liberálisokkal, azt idén még nem tennék meg, azt ugyanis nem fogadnák el, hogy beálljanak Florin Cîţu vagy bármely más liberális párti miniszterelnök mögé.
Annak kapcsán, hogy amennyiben fölmerülne a közös kormányzás lehetősége, igényt tartanának-e a miniszterelnöki tisztségre, arra utalt: vélhetően ez lenne a helyzet. „Szerintem a PSD nem fogadja el, hogy második vagy harmadik kerék legyen egy ilyen helyzetben. Láttam, létezik egy olyan mítosz, hogy a PSD az USR helyére pályázik a kormányban, de ez biztosan nem történik meg. Vannak stratégiai indokaink” – szögezte le Dîncu.
Annak kapcsán, hogy hajlandóak lennének-e részt venni egy nemzeti egységkormányban, kijelentette: nem hiszi, hogy a PSD támogatna egy ilyen felállást, kivéve akkor, ha „helyreállítanák a választási matematika eredményét”, és az kapna jogot a miniszterelnök megnevezésére és a kormánytöbbség kialakítására, aki megnyerte a választásokat. Ezzel arra utalt, hogy a tavaly decemberi parlamenti választáson a PSD végzett az első helyen, azonban a PNL, az USR–PLUS és az RMDSZ alakíthatott kormányt, mivel ennek a koalíciónak van parlamenti többsége. Dîncu egyúttal azt is elutasította, hogy egy esetleges PSD–PNL-kormányt technokrata miniszterelnök vezessen.
A pártelnök az Antena 3 hírtelevíziónak csütörtökön este úgy nyilatkozott: Dîncuból, az IRES közvélemény-kutató cég alapítójából a politikai elemző, nem pedig a szociáldemokrata politikus beszélt, amikor a PNL-lel történő együttműködést felvetette. Ciolacu úgy értékelte, hogy miután Klaus Iohannis elnök az alkotmány szellemét megsértve nem a 2020-as választásokon győztes PSD-t bízta meg kormányalakítással, és a kormánykoalíció az ország talpra állításának „utolsó vonatát lekésve” az Európai Bizottság által is kifogásolt, csak önös érdekeit szem előtt tartó, „botrányosan rossz” helyreállítási tervet küldött Brüsszelbe, nincs más megoldás, mint a választások előre hozása.
A PSD elnöke felidézte: Ioannis egy éve arra hivatkozva akart előrehozott választásokat kiprovokálni, hogy az akkori – PSD-s többségű – parlament összetétele már nem tükrözte a választói akaratot. Ciolacu szerint ez a parlament mostani összetételéről is elmondható.
„Romániában semmi sem elképzelhetetlen, kérdés, hogy mennyire valószínű” – így kommentálta a Krónikának Dîncu kijelentését Pászkán Zsolt elemző, akit arról kérdeztünk, mennyire lehet reális egy PSD–PNL-kormány. A budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet nagybányai születésű munkatársa kifejtette:
„De az más körülmények között jött létre, a hatalmával visszaélő Traian Băsescuval szembeni ellenállás volt a fő – és szinte az egyetlen – kötőeleme. Nem is volt hosszú életű. Most nem hiszem, hogy komoly szándék lenne a PSD részéről a kormányzati szerepvállalás még akkor sem, ha az említett interjúban Vasile Dîncu ezt nem tartja kizártnak, és egyértelművé is tette, hogy ebben az esetben magunknak követelnék a miniszterelnöki tisztséget. Ezzel gyakorlatilag ki is zárva ezt a lehetőséget, mert nem tartom valószínűnek, hogy a PNL vagy az USR és – persze – Klaus Iohannis elnök belemennének ebbe” – hangsúlyozta.
Az elemző rámutatott: amúgy is nehéz időszak következik, amikor a (bármilyen összetételű) kormánynak egyszerre kellene megfelelnie a teljesen le nem csengő egészségügyi és a körvonalazódó és várhatóan tovább erősödő gazdasági kihívásoknak.
„A PSD a legutóbbi parlamenti választásokat ellenzékből nyerte meg úgy, hogy a választást megelőző hónapokig, legfeljebb egy évig kormányon volt! Tehát amennyiben a jelenlegi kormánykoalíció nem az elkövetkező legfeljebb fél-egy évben bomlik fel, utána nem látok esélyt bármiféle PSD-s kormányzati részvételre. Még akkor sem, ha az év második felében megtartott PNL-en és USR-en belüli tisztújítások viharosnak, a kormányzati tevékenységet is megzavarónak sikerülnek” – ecsetelte.
Felvetésünkre, mekkora esélyt lát a koalíció felbomlására, kifejtette:
„Ha viszont ez elmarad (az uniós források lehívása terén hagyományosan rossz román teljesítmény miatt, például), és a kormányzás terhessé válik, akkor a 2024-es választási szuperév közvetlen közelében elképzelhető az USR politikai célú kiszállása, sőt akár még a PNL távozása is a kormányból, de – a fentebb kifejtettek szerint – még ez sem vezetne a PSD kormányzati szerepvállalásához. Inkább lenne valószínű egy újabb „technokrata” kormány. Talán ebben újra el tudná magát képzelni Vasile Dîncu” – mondta a Krónikának Pászkán Zsolt.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Mintegy 180 millió lej értékű, vissza nem térítendő uniós forrásokból finanszírozott országos programot készít elő az egészségügyi minisztérium a függőségek megelőzésére, kezelésére és az érintettek rehabilitációjára.
Románia kérésére a Mihail Kogălniceanu légitámaszpontra vezényelték a francia haditengerészet egyik tengeri felderítő repülőgépét, hogy felderítési és megfigyelési feladatokat lásson el a Fekete-tengeren.
Romániának szüksége van közigazgatási reformra, de azt alaposan át kell gondolni és elő kell készíteni – jelentette ki szerdán Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki a parlamentben faggattak az újságírók a témában.
Tagadja az orosz nagykövetség, hogy Moszkvának köze lenne a brassói Carfil fegyvergyárban kirobbant tűzvészhez, amely a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szerint orosz szabotázsakció következménye.
Érzelmi bántalmazásnak nevezte a román belügyminisztérium (MAI) azt a halloween közeledtével terjedő TikTok-trendet, amelyben szülők rémisztik meg gyerekeiket a nézettségért.
Románia a nagy fontosságú célországok körébe került a Kreml számára – jelentette ki a Krónikának Barabás T. János, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa a brassói Carfil fegyvergyár elleni szabotázsakció kapcsán.
Jogerősen szabadságvesztésre ítélt kedden a bukaresti ítélőtábla nyolc rendőrt, amiért a koronavírus-járvány idején jogellenesen fogva tartottak és bántalmaztak két fiatalembert.
Elítélte kedden Nicușor Dan román államfő a brassói Carfil fegyvergyár elleni támadást, amely a román hírszerzés szerint orosz szabotázsakció volt.
Durva kirohanást intézett Dan Tanasă, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője a parlamentben a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a külföldi munkavállalók ellen a parlamentben.
szóljon hozzá!