Latin testvércsörte

A kitoloncoltak egyikét rendõri kísérettel már az országhatárra is szállították, míg a többiek harminc napot kaptak az ország elhagyására. A prefektus azon kormányhatározat alapján hozta meg a kitoloncolásokról szóló döntést, amelyet tavaly októberben, a szintén román Nicolae Romulus Mailat által elkövetett gyilkosság nyomán fogadott el az olasz kabinet, és amely lehetõvé teszi, hogy a prefektusok bírói végzés nélkül is kiutasíthassanak az országból a közbiztonságra veszélyesnek minõsülõ uniós állampolgárokat. A rendvédelmi hatóságok még múlt héten javasolták a három román állampolgár kiutasítását, miután sem törvényes jövedelemmel, sem állandó lakhellyel nem rendelkeztek.

Közben vezetõ román politikusok határozottan elutasították azokat az olasz felvetéseket, amelyek értelmében Róma vízumkötelezettség bevezetését fontolgatja a román állampolgárokkal szemben azt követõen, hogy egy romániai férfi egy hete késsel megsebesített és megerõszakolt egy afrikai diáklányt az olasz fõvárosban.

Cãlin Popescu-Tãriceanu miniszterelnök egyszerû kampányfogásnak minõsítette azokat a Silvio Berlusconi megválasztott kormányfõ, Franco Frattini, az Európai Bizottság alelnöke, valamint Roberto Maroni leendõ belügyminiszter által hangoztatott kijelentéseket, amelyek értelmében tárgyalásokat kezdeményeznének Brüszszellel az uniós polgárok szabad mozgását garantáló schengeni egyezmény módosításáról, illetve a román állampolgárok beutazásának korlátozásáról.

A kormányfõ szerint Olaszországban létezik egy választásokat megelõzõ idõszak, amikor a politikusok a választók voksaiért versengenek, és létezik egy, a választások utáni periódus, amikor a leendõ kormányban szeretnének megcsípni egy pozíciót. „Ebben a forró idõszakban még számos nyilatkozatot hallunk majd, így a hivatalos kormányálláspont kidolgozásáig nem kívánok véleményt nyilvánítani ezekrõl, a még mindig a választási láz hevében elhangzott kijelentésekrõl” – szögezte le Tãriceanu.

Cristian David belügyminiszter szintén csütörtökön kijelentette, nem ért egyet az olasz politikusok azon felvetésével, amelynek értelmében vízumkötelezettséget kellene bevezetni a román állampolgárokkal szemben, és õ is kampányfogásnak minõsítette az erre vonatkozó javaslatokat. A belügyminiszter emlékeztetett, hogy a román és az olasz hatóságok diplomáciai szinten együttmûködnek, a felmerült problémák kezelésébe pedig az olasz politikusoknak nem kellene beleszólniuk. A tárcavezetõ rámutatott: az Olaszországban élõ románok többsége törvényes körülmények között tartózkodik ott, ugyanakkor nem zárta ki annak a lehetõségét, hogy „újabb Mailat-ügyek” pattanjanak ki, mivel jelentõs számban élnek románok Olaszországban, akik nem kényszeríthetõek egy „ideális” viselkedésmód gyakorlására. David arra is felhívta a figyelmet, hogy a vízumkötelezettség bevezetése diszkriminatív lépés lenne.

Adrian Ciocãnea, a bukaresti Európai Ügyek Osztályának vezetõje méltánytalannak és kivitelezhetetlennek tartja a vízumkötelezettség esetleges bevezetését. Az osztályvezetõ szerint egy ilyen lépés ellentétes volna az Európai Unió alapjait jelentõ szerzõdésekkel.

Az ügy kapcsán az ellenzék is megszólalt: Corina Creþu szociáldemokrata európai parlamenti képviselõ határozott állásfoglalásra szólította a miniszterelnököt és az államfõt az olasz politikusok „elfogadhatatlan” kijelentéseivel szemben. Egyúttal közölte: a többi romániai EP-képviselõvel együtt levélben kíván Jose Manuel Barrosóhoz, az Európai Bizottság elnökéhez fordulni, hogy a közbenjárását kérje az ügyben.

B. L.

Fogva tartott roma nõ Milánóban

Hét napig tartottak fogva, és többször is megerõszakoltak egy román állampolgárságú roma nõt szintén romániai elkövetõk egy Milánó melletti illegális barakktáborban – számolt be csütörtökön az olasz RaiNews24 hírcsatorna. A 40 éves nõ múlt csütörtökön találkozóban állapodott meg az egyik elkövetõvel, a 33 éves Adrian Floriannal, akivel egy évvel ezelõtt kapcsolatban élt. A találkozó után a férfi a táborba vezette, ahol volt élettársa, valamint annak sógora, a 40 éves Romel Lazãr egy fémlapokból öszszetákolt barakkba zárta. Ezt követõen Florian hét napon keresztül rendszeresen verte, és többször is megerõszakolta. Mint kiderült, a volt élettárs azt szerette volna, ha ismét kibékülnek. Az áldozatot egy másik táborlakó nõ mentette meg, aki ellátta a sérüléseit, és segített neki a szökésben. A nõ egy, a fogvatartói között kirobbant veszekedést követõen menekült el, amelyben Florian megsérült. Az elkövetõket a rendõrség õrizetbe vette.