
Panasz. A bírák szövetsége a különleges nyugdíjakat csökkentő törvény visszaküldésére szólítja az államfőt
Fotó: Freepik
A Romániai Bírók Országos Szövetsége (UNJR) arra kéri Nicuşor Dan elnököt, hogy küldje vissza a parlamentnek felülvizsgálatra a bírói és ügyészi nyugdíjak csökkentésére vonatkozó törvénymódosítást.
2026. február 25., 14:322026. február 25., 14:32
A szervezet szerdán nyílt levélben kérte a különleges nyugdíjak ügyét szabályozó törvény visszaküöldését.
– vélik a bírák.
Az UNJR szerint a törvényt az igazságszolgáltatásra nehezedő erős nyomás közepette fogadták el, amelyet a bírák és ügyészek elleni „rágalmazó kampányok, álhírek és félrevezető információk” kísértek.
Az UNJR rámutat, hogy a törvény nem a nyugdíjrendszer valódi reformját jelenti, hanem „büntető intézkedés”, amelynek célja nyomást gyakorolni a bírákra és befolyásolni az állami peres ügyekben hozott ítéleteket.

Egyelőre kétséges, átutalja-e az Európai Bizottság azt a 231 millió eurónyi támogatást Romániának, amelynek kifizetését a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának rendezéséhez kötöttek.
Az UNJR különösen súlyosnak tartja Ilie Bolojan miniszterelnök nyilatkozatát, miszerint a politikum „átruházza” a bírói hatalmat, és amely így hangzik „azoknak, akik az igazságügyi rendszerért felelnek, amelyre a politikum ténylegesen átruházta a beavatkozás és a korrekció jogkörét, teljesíteniük kell kötelességüket”.
„Ilie Bolojan miniszterelnök meggyőződése, miszerint a bíróknak a hozzájuk került ügyekben való döntéshozatali jogkörét a politikum ruházta rájuk, sztálinista mentalitását tükrözi a végrehajtó és a bírói hatalom közötti viszonyban, amely szerint a párt döntött arról, hogy a bírák milyen ítéleteket hozzabak, melyek helyesek és melyek nem” – áll az UNJR kérésében.
A jogállamiság elvén működő államban azonban a bíráknak akkor is alkalmazniuk kell a törvényt, ha az az állam érdekeivel ellentétes, mert az jogokat vagy szabadságokat sért.
Az UNJR bírálj Cristian Ghinea USR-szenátor kijelentéseit is, miszerint a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácsot ki kell vonni „a bírák ellenőrzése alól”, valamint Radu Miruţă védelmi miniszter álláspontját is a szolgálati nyugdíjakkal kapcsolatban.
Az UNJR úgy véli, hogy ezek az nyilatkozatok megerősítik azt a felfogást, hogy a jogszabályi változások szankcióként sújtják a bírókat a politikai hatalom számára kedvezőtlennek ítélt döntéseikért, ideértve az érzékeny büntetőügyeket is.
„Ha a bírák a végrehajtó hatalomtól függő helyzetbe kerülnek, az komolyan befolyásolja képességüket, hogy ilyen vitákat pártatlanul rendezzenek. A demokratikus rendszerben az igazságszolgáltatás nem az államot vagy a pártot szolgálja, hanem a törvényt és az egyén alapvető jogait” – állítja az UNJR.
A bírák arra kérik az elnököt, hogy gyakorolja alkotmányos szerepét az állam hatalmi ágai közötti egyensúly garantálójaként, és a Velencei Bizottságnak a bírák státuszának megváltoztatására vonatkozó ajánlásainak megfelelően küldje vissza a törvényt a parlamentnek valódi vita és a bírói karral folytatott konzultáció céljából.
Ugyanakkor az egyesület azzal érvel, hogy
A bírák szerint a felülvizsgálat lehetővé tenné ezeknek a problémáknak a kijavítását, és demokratikus legitimitást adna egy, a bírói testületre jelentős hatással bíró szabályozásnak.

Alkotmányosnak minősítette szerdai ülésén az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvény módosítását, amely csökkenti a különleges nyugdíjak összegét, és fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt.
„A szolgálati nyugdíjakról szóló törvény elfogadtatásának módja, az intézményi párbeszéd hiánya és a bírók ellen irányuló nyilvános retorika arra utal, hogy a tét nem a nyugdíjreform, hanem a bírói kar feletti ellenőrzés átvétele a jelenlegi kormányzati többség által” – mondta Dana Gîrbovan, az UNJR elnöke.
Az UNJR bejelentette, hogy minden jogi eszközt felhasznál a bírói kar függetlenségének védelmére, hangsúlyozva, hogy a politikailag alárendelt bírói kar kockázatot jelent a történelmi visszaélések megismétlődésére, amikor a bírák az államot és a pártot szolgálták, nem pedig az állampolgárokat.
Mint arról beszámoltunk, a kormány a költségvetési kiadások lefaragását célzó intézkedések részeként módosította a bírák és ügyészek nyugdíjba vonulását szabályozó törvényt.
A legfelsőbb bíróság azonban megtámadta a módosítást az alkotmánybíróságon, ahol a négy, a Szociáldemokrata Párt (PSD) által a testületbe jelölt alkotmánybíró – közéjük tartozik Gheorghe Stan is – folyamatos bojkottja miatt ötször halasztották a jogszabály megvitatását.
A taláros testület végül öt halasztás után múlt héten alkotmányosnak minősítette a módosítást.
Az ügy nem jutott nyugvópontra, számos bíró kritizálta a szerdai ítéletet, Lia Savonea, a legfelsőbb bíróság elnöke pedig közölte, hogy nemzetközi fórumokhoz fordulnak a szerinte jogtalan döntés miatt.
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak – írta az MTI a Digi24.ro hí
szóljon hozzá!