A szenátusi szavazást követően a képviselőház elé kerül a különleges nyugdíjakról szóló törvénytervezet
Fotó: Románia szenátusa
Minden irányból bírálatok illetik a különleges nyugdíjként emlegetett szolgálati nyugdíjakra vonatkozó törvény legújabb módosításait, amelyeket kedden már megvitattak az illetékes szenátusi bizottságok, és amelyeket szerdán első megkeresett házként el is fogadott a felsőház. A jogszabály 89 támogató és 16 elutasító szavazatot kapott.
2023. október 11., 11:332023. október 11., 11:33
2023. október 11., 15:162023. október 11., 15:16
A szenátus az illetékes szakbizottságokban elfogadott módosító javaslatokat elfogadta, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) indítványait pedig elutasította. A módosított törvény szerint a legkevesebb 25 éves szolgálati idővel rendelkező bírák, ügyészek és alkotmánybírák nyugdíjkorhatára 60 év, a nyugdíjuk pedig a nyugdíjazásuk előtti 48 hónapban kapott bruttó fizetésük és bérpótlékaik átlagának a 80 százaléka. A jogszabály korábbi változata szerint a bírák, ügyészek és alkotmánybírák juttatását a nyugdíjazásuk előtti három hónapban kapott jövedelmük alapján számolták ki. A törvény előírja azt is, hogy a nyugdíj nem lehet nagyobb a nyugdíjazás előtti utolsó fizetés nettó összegénél.
A szenátus arról is döntött, hogy 2024. január elsejétől a legfelsőbb bíróság és az alkotmánybíróság bíráinak és jogi szakszemélyzetének a nyugdíjkorhatára 47 év és 4 hónap, ha a legkevesebb 25 évet töltötték be ezt a tisztséget. Esetükben a nyugdíjkorhatár évente 4 hónappal nő, amíg eléri a bírák és ügyészek jogállását szabályozó törvényben előírt 60 évet.
A módosított törvény szerint eltérően adózzák a különnyugdíjak járulékalapú, illetve nem járulékalapú összetevőjét. A járulékfizetés alapján kiszámolt nyugdíjrész 2000 lejig adómentes, az ezen felüli összegre pedig 10 százalékos adókulcsot alkalmaznak. A nem járulékalapú nyugdíjrészre az összeg függvényében 10, 15, illetve 20 százalékos adókulcsot alkalmaznak.
Amint arról beszámoltunk, a szenátusi döntést követően a jogszabályjavaslat a képviselőház elé kerül, az alsóház pedig – mivel gyorsított eljárásról van szó – már várhatóan jövő héten elfogadja a törvénytervezet legfrissebb verzióját. A parlament által egyszer már elfogadott törvénytervezet módosítására azt követően van szükség, hogy az alkotmánybíróság augusztus másodikán több cikkelyről is kimondta, ellentmond az alaptörvényben foglaltaknak.
Hétfőn már szavaz is a képviselőház az alkotmánybíróság határozatához igazított különnyugdíjtörvényről – döntötte el szerdán a házbizottság. A döntés értelmében a szenátus által első házként elfogadott tervezetet elküldik az alkotmányjogi, munkaügyi és költségvetési bizottságnak, amelyeknek hétfőn 14 óráig kell elkészíteniük a jelentést. A plénum a 17 órakor kezdődő ülésen vitatja meg a jogszabályjavaslatot és szavaz róla.
hiszen a legfontosabb előírásokat mindössze húsz vagy éppen negyven év múlva fogják alkalmazni, amikor az érintettek esetében is 60 vagy 65 évre nő a nyugdíjkorhatár, és a nyugdíjukat az aktív éveikben kapott fizetés alapján számolják ki – foglalta össze a Digi 24 hírtelevízió a legfontosabb bírálatokat, amelyeket főként ellenzéki politikusok fogalmaztak meg.
A jogszabály egyik legfőbb bírálója Irineu Darău, a különleges nyugdíjak eltörlését évek óta szorgalmazó Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) szenátora. „Négy évvel elhalasztják a nyugdíjtörvény bárminemű módosítását. Mindenkinek meg kell értenie, mit jelent négy év – 2028.
– fogalmazta meg az ellenzéki honatya, aki szerint az igazi cél a különleges nyugdíjak megmentése volt.
Van ugyanakkor, aki azt rója fel, hogy ugyan az új módosítások 20 százalékos adót rónak ki a különleges nyugdíjakra, ám
„A PSD és a PNL mímeli a nyugdíjrendszer reformját, vagy azt, hogy megoldást akarnak a különleges nyugdíjak eltörlésére. Harmincnyolc éve látjuk, hogy halogatják a hozzájárulás elvének bevezetését. A PSD és a PNL azt akarja, hogy továbbra is maradjon a megosztottság, mi, akik dolgozunk, fizetünk mások, a privilégiumot élvezők nyugdíjáért, olyan embereknek, mint Ciucă, akinek a havi nyugdíja 18 000 lej, vagy Gabriel Oprea havi 17 000 lejjel. A különleges nyugdíjak milliárdokba fognak nekünk kerülni az országos helyreállítási alap (PNRR) harmadik kifizetéséből.
– kongatta meg a vészharangot Ştefan Pălărie, az USR egy másik szenátora.
Mint ismeretes, Marcel Ciolacu kormányfő szeptember végén úgy nyilatkozott, csaknem 1,5 milliárd eurót veszíthet Románia, amennyiben november elsejéig nem sikerül végérvényesen lezárni a különleges nyugdíjak ügyét. Hangsúlyozta, addig egy esetleges alkotmánybírósági döntésnek is meg kell születnie, úgyhogy nagyon sürgeti az idő a törvényhozókat.
Csaknem 1,5 milliárd eurót veszíthet Románia, amennyiben november elsejéig nem sikerül végérvényesen lezárni az úgynevezett különleges nyugdíjak ügyét – kongatta meg újfent a vészharangot szerdai televíziós nyilatkozatában Marcel Ciolacu miniszterelnök.
akiknek garantáltan megmarad a 20 ezer lejt meghaladó nyugdíjuk, mivel az összeget az utolsó négy aktív évben keresett összegek alapján fogják kiszámítani, és a különböző juttatásokat is figyelembe veszik.
A többi érintett kategória viszont továbbra is elégedetlen, és azt kérik, hogy ne essenek a reform hatálya alá.
„Az én kérésem az, hogy vegyék ki a katonai nyugdíjakat ebből a törvénytervezetből, mivel elvesztettük a kábítószerek elleni harcot, elvesztettük a korrupcióellenes harcot.
– idézte a Digi 24 Cosmin Dorobanțut, a börtönőröket tömörítő szakszervezeti szövetség elnökét.
Megkérdezték Mircea Dogaru tartalékos ezredest, több történelmi témájú könyv szerzőjét is. „Századjára is kérjük a tartalékosok kivevését a jogszabályjavaslatból. Nem 8 órás munkaszerződésünk van, hanem katonai eskü alapján havi 732 óránk” – válaszolta.
Ahogy a rendőrség egy, meg nem nevezett képviselője is így felelt: „egész életünkben olyan kockázatokkal szembesülünk, amelyeket szolgálati nyugdíjjal kell kompenzálni. Nincsenek jelentkezők, nem kiszámítható a bértörvény, sem a karrier, és most már a nyugdíj sem”.
Beterjesztette hétfő délután a kormány a parlament elé a különleges nyugdíjakként emlegetett szolgálati nyugdíjakról szóló törvény újabb verzióját, amit a bejelentések szerint sürgősségi eljárásban fog megvitatni és elfogadni a két ház.
Amint arról korábban írtunk, idén júniusban 10 281 személy részesült szolgálati nyugdíjban. A legtöbben közülük, 5271-en a bírák és ügyészek jogállására vonatkozó 2004/303-as törvény alapján részesülnek szolgálati nyugdíjban. A legmagasabb összegű különnyugdíj 21 572 lej volt.
Idén júniusban 10 281 személy részesült szolgálati nyugdíjban (akárcsak egy hónappal korábban).
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nép Ügyvédje megtámadta az alkotmánybíróságon a központi és a helyi közigazgatás reformjáról szóló sürgősségi kormányrendeletet.
Több civil szervezet bejelentette, hogy pénteken 18:30-tól a Cotroceni-palota előtt tüntet a legfőbb ügyészség, a DNA és a DIICOT vezetői tisztségébe javasolt személyek kinevezése ellen.
Feljelentéssel fenyegeti Daciana Sârbu Oana Țoiu külügyminisztert, miután azt állítja: a tárcavezető közbelépése nyomán nem ülhetett fel a lánya egy, a Dubajban rekedt román állampolgárokat Romániába szállító gépre.
Románia mintegy öt charterjárat megszervezéséhez gyorssegélyt kért az Európai Uniótól a Közel-Keleten rekedt polgárainak hazaszállítása érdekében – közölte csütörtökön Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A kormány március végéig bemutatja a villamosenergia árának csökkentését célzó intézkedési tervét – jelentette ki Ilie Bolojan csütörtökön.
A romániai polgárokat nem veszélyezteti a közel-keleti konfliktus, nincs ok aggodalomra – jelentette ki csütörtökön Varsóban Nicușor Dan államelnök.
A megyeszékhelyekkel szomszédos településeket be kellene olvasztani a városba, az önkormányzataikat pedig kerületi önkormányzattá kellene átalakítani – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
Közvitára bocsátotta csütörtökön az oktatási minisztérium a tantárgyversenyeken kiemelkedően teljesítő tanulók középiskolai beiratkozásának módszertanát szabályozó rendelet tervezetét.
A szerencsejáték-termek működésének engedélyezését önkormányzati hatáskörbe utaló sürgősségi kormányrendelet tisztázását kéri a Brassó megyei prefektustól Barcarozsnyó polgármestere.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) szerda esti közleménye ellentmond mindannak, ami a délelőtti koalíciós ülésen történt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!