
A legfőbb ügyészség ismeretlen tettes ellen nyomozást indított a külföldön élő román polgárok szavazati jogának korlátozása miatt – jelentette be csütörtökön Tiberiu Niţu legfőbb ügyész.
2014. november 20., 17:042014. november 20., 17:04
Mint kifejtette, adatokat kérnek az érintett intézményektől, mivel fennáll a gyanúja, hogy megvalósult a választójog gyakorlásának akadályozása, ami a Btk. 385. cikkelye értelmében bűncselekmény, és 6 hónaptól 3 évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható.
Niţu közölte, számos panasz érkezett az ügyészségre a külföldön élő románok szavazásával kapcsolatosan, ezek miniszterekkel és a választás lebonyolításában érintett hatóságok képviselőkkel kapcsolatosak.
Eközben Livia Stanciu, a legfelsőbb bíróság elnöke azt mondta: szigorúan a törvény szerint meglett volna a lehetőség arra, hogy kormányrendelettel növeljék a külföldi szavazókörök számát.
Eközben külföldön is az ügy kivizsgálását követelik. „Az Európai Bizottságnak ki kell vizsgálnia, milyen körülmények között szavaztak az államfőválasztáson a külföldön élő román állampolgárok, mivel európai polgárok jogai sérültek” – szögezte le egy közleményben Günther Kirchbaum, a német törvényhozás alsóháza, a Bundestag európai ügyekkel foglalkozó bizottságának elnöke.
A politikus a kommünikében rámutat: a szavazás akadályozása választási csalást jelent, mivel általa manipulálják a nép akaratát. „Olyan masszív választási manipuláció, mint amilyen vasárnap történt, még egyetlen EU-tagállamban sem fordult elő” – mutatott á Kirchbaum.
A német politikus szerint a történtek miatt Victor Ponta miniszterelnök minden jogalapot elveszített arra, hogy kormányon maradjon.
Mint ismeretes, az államfőválasztás mindkét fordulójában botrányt okozott, hogy a külképviseleteken sem a személyzet, sem a szavazófülkék száma nem volt elegendő, ezért sokan annak ellenére sem kerültek sorra, hogy órákig váratk sorukra.
A második forduló előtt fölvetődött, hogy növelni kellene a külföldi szavazókörök számát, de a kormány ettől mereven elzárkózott, azt állítva, hogy törvényesen nem lehetséges. Az ügybe két külügyminiszter is belebukott: Titus Corlățean az első, az utódjául kinevezett Teodor Meleșcanu a második forduló után mondott le.
Csütörtökön egyébként az is kiderült, hogy a külföldi románok 89,73 százaléka Johannisra szavazott, Ponta csupán Palesztinában verte meg riválisát.
Băsescu nem hívja vissza a nagyköveteket
Nem a nagykövetek felelősek azért, hogy az elnökválasztáson torlódás alakult ki külföldi szavazóköröknél – mutatott rá ki Traian Băsescu államfő szerdán, kimondatlanul is elhárítva ezáltal Klaus Johannis megválasztott államfő felszólítását.
Johannis hétfőn elfogadhatatlannak nevezte, hogy akár egyetlen román állampolgárt is megfosszanak a szavazás lehetőségétől, és az érintett nagykövetek visszahívását kérte azokból az országokból, ahol nem sikerült mindenkinek leadnia voksát.
Băsescu beszámolt arról: Románia londoni, párizsi, római, berlini és madridi nagykövete a voksolás előtt írásban kérte a külügyminisztériumtól a szavazókörök számának növelését, de a tárca nem hagyta ezt jóvá.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
szóljon hozzá!