A jobbközép Keresztény-Liberális Szövetség (ACL) jelöltje, Klaus Johannis nyerte meg a külföldön élő románok körében szervezett szavazást az államfőválasztás első körében, méghozzá jókora fölénnyel.
2014. november 06., 20:092014. november 06., 20:09
A Központi Választási Iroda (BEC) által csütörtökön közzétett végeredmény szerint a szász nemzetiségű jelölt a voksok 46,2 százalékát szerezte meg a külföldi szavazókörökben, míg a szociáldemokrata Victor Ponta miniszterelnökre csupán 15,9 százaléknyian voksoltak. A harmadik helyen Monica Macovei végzett 15,2 százalékkal.
Mint ismeretes, Romániában Ponta győzött a voksok 40,44 százalékával, míg Johannis 30,37 százalékkal a második. A külképviseleteken összesen 161 ezren szavaztak. Spanyolországban és Olaszországban Johannis nyert, Moldovában viszont Pontára szavaztak többen, akárcsak Észak-Koreában.
Több városban is tüntetnek szombaton
Az ország számos városában rendeznek a külföldön élő románokkal való szolidaritás jegyében, illetve a Ponta-kormány intézkedései elleni tüntetést szombaton délután. A Temesvárról származó ötlet nyomán Bukarestben, Jászvásáron és Konstancán is utcára vonulnak, de nem marad ki Erdély és a Partium sem: Temesvár és Arad mellett Kolozsváron és Nagyváradon is megszervezik a rossz szervezés miatt szavazati jogukkal élni nem tudó külföldi románok melletti szolidaritási tüntetést, amely egyben a jelenlegi kormány elleni demonstráció is lesz.
Mint arról beszámoltunk, a külképviseleti szavazás kapcsán hatalmas botrány tört ki, mivel nem minden külföldön élő román állampolgár tudott szavazati jogával élni. A külképviseletek előtt szinte egész vasárnap hatalmas sorok kígyóztak, de az este kilenc órai urnazáráskor így is rengetegen voltak azok, akik nem tudtak szavazni, mivel nem volt elegendő számú személyzet, szavazófülke, illetve sok időt pazaroltak azon nyilatkozatok kitöltésére, amelyben kijelentették: máshol nem szavaztak.
A felháborodás spontán kormányellenes tüntetésekbe csapott át. A BEC a külüggyel egyeztetve közölte: növeli a szavazófülkék számát, a nyilatkozat pedig otthon is kitölthető, a szavazókörben csak aláírni kell.
Olyan gyanú is elhangzott egyébként, hogy a kormány szándékosan akadályozta a közismerten inkább a jobboldal felé húzó külföldi románok voksolását.
Monica Macovei Klaus Johannist támogatja
Klaus Johannist támogatja Monica Macovei. Ezt a választás első fordulójában 4,44 százalékos eredményt elérő független EP-képviselő csütörtökön jelentette be. A bejelentés előzménye, hogy Macovei a korrupcióellenes harc folytatását célzó konkrét vállalásokhoz kötötte Johannis támogatását. Macovei, aki független jelöltként indult az első fordulóban, szerdán este bejelentette: tíz kérdésben vár írásos kötelezettségvállalást Johannistól ahhoz, hogy rá adja voksát a második fordulóban.
Macovei egyebek mellett azt várja el Johannistól, hogy elnökké választása esetén ne hirdessen ki amnesztiatörvényt, írjon ki népszavazást 2015-ben a törvényhozók, miniszterek és az államfő mentelmi jogának eltörléséről, és garantálja a Nyugat-orientált külpolitika folytatását. Macovei közölte: a baloldal államfőjelöltjétől, Victor Pontától nem vár semmit, neki nem küld ilyen levelet. Johannis csütörtökön fontosnak nevezte a korrupcióellenes harcot, és közölte: szavatolni kívánja az igazságszolgáltatás függetlenségét és a jogállamiságot, és nem támogatja semmilyen amnesztiatörvény elfogadását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!