Közszféra: bérre menő viták

Egymásnak ellentmondó nyilatkozatokat tettek tegnap a kormánykoalíció képviselői a közalkalmazotti bérek emelésével kapcsolatban azt követően, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) romániai delegációjának vezetője, Jeffrey Franks reggel bejelentette: van egy kevés többlet a költségvetésben, amit a kormány akarata szerint használhat fel – tehát adott a pénzügyi háttér a közszférában dolgozók fizetésének növelésére –, ám arra csak újabb létszámcsökkentés után kellene sort keríteni. „A kormány nem döntötte el, 2012-ben mikor és milyen arányban növeli a béreket. Biztos vagyok benne, hogy a jövő év folyamán lesz béremelés, de nem tudnám megmondani mikor vagy milyen mértékben” – nyilatkozta Franks bukaresti sajtótájékoztatóján, melynek keretében a nemzetközi hitelezők kéthetes romániai felülvizsgálati látogatásának következtetéseit ismertette. „Tárgyaltunk a társadalombiztosítási járulék csökkentéséről is a kiértékelő látogatás során, de, mint mondtam, a kormánynak meg kell határoznia a prioritásokat: bérek, beruházások vagy adócsökkentés. Egyensúlyt kell fenntartani. Ha döntenek egyik intézkedésről, akkor kevesebb lesz a lehetőség a többi számára, ezért a kormánynak el kell döntenie, hogy melyik a legfontosabb prioritás” – mondta Franks.

Ezzel szemben Varujan Pambuccian, a kisebbségek frakcióvezetője a Gândul című hírportálnak nyilatkozva bejelentette: a koalíció tegnapi ülésén már eldöntötte, október elsejétől 5 százalékkal emelik a közalkalmazottak fizetését. Emil Boc kormányfő azonban cáfolta, hogy a tegnapi koalíciós tárgyaláson döntés született volna a közszférában dolgozók bérének az emeléséről, s mint mondta, a bérek visszaállítása leghamarabb 2012. január elsején kezdődhet el. „Célunk, hogy január elsejétől kezdjük meg a fizetések visszaigazítását, de ez a gazdasági fejlődéstől, a 2012-re kiutalt költségvetési keretbe való beilleszkedéstől függ. Mindezekről a jövő évi költségvetés vitáján esik majd szó” – mondta a miniszterelnök.
Sever Voinescu, a Demokrata–Liberális Párt (PDL) szóvivője is igyekezett leszögezni: Varujan Pambuccian, a nemzeti kisebbségek frakciójának vezetője már tárgyalt Emil Boc kormányfővel, és biztosította őt: nem mondta, hogy a koalícióban döntöttek volna a bérek emeléséről október elsejétől. Gheorghe Ialomiţianu pénzügyminiszter szerint is túl korai még béremelésről beszélni, szerinte a költségvetés-kiegészítésből beruházásokra és az elmaradások kifizetésére jut pénz.

Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség a Mediafax hírügynökségnek nyilatkozva azt mondta: „A Nemzetközi Valutaalap képviselői azt kérik, hogy tartsuk be a kormánnyal együtt megszabott béralapot, úgyhogy ha 5 százalékos fizetésemelésről beszélünk, 5 százalékos létszámcsökkentésre is szükség lesz.” Dumitru Costin, az Országos Szakszervezeti Tömb elnöke szerint léteznek olyan területek, ahol fölös a személyzet száma, például a központi és a helyi közigazgatásban, ezért az összes költségvetési területen felül kellene vizsgálni minden közintézmény szervezeti beosztását. Costin megjegyezte, hogy Jeffrey Franks nyilatkozata az elbocsátásokkal párhuzamos fizetésemelésekről „egyszerű matematika”. „Már tavaly megejthettük volna ezt az átszervezést, megőriztük volna a teljes fizetéseket, és alternatívát ajánlhattuk volna azoknak, akik kikerülnek a rendszerből. Amit most Jeffrey Franks ajánl, egyszerű matematika, egyenlet” – hangsúlyozta Constin.

„A közszféra elveszíti szakembereit”

A köztisztviselők fizetéseinek emelésével mindössze azt hozná helyre a kormány, amit tavaly tönkretett: a közalkalmazotti állások viszonylagos népszerűségét – nyilatkozta a Krónikának a Nemzetközi Valutaalap romániai delegációjának vezetője által mondottakkal kapcsolatban Kereskényi Gábor szatmárnémeti alpolgármester. Az elöljáró szerint az önkormányzati alkalmazottaknak a tavaly nyári megszorítások előtt sem volt kirívóan magas a bére. Kifejtette: a közszféra két okból lehet vonzó a szakemberek számára – egyik a biztonság, hiszen tavaly nyárig ezek nyugdíjasállásoknak számítottak, a másik pedig a folyamatos előmenetel, mellyel együtt járt a bér fokozatos növekedése. A megszorításokkal azonban a kormány lényegében mindkettőt megszüntette, a leépítéseket követően kérdésessé vált, hogy valóban biztosak-e ezek az állások, a 25 százalékos bérmegvonás miatt pedig a fizetések is olyan alacsony szintre csökkentek, ami már elfogadhatatlan egy szakember számára. Kereskényi úgy véli, ennek az lehet a hátulütője, hogy a közszférában csakis olyanok maradnak, akik a magánszektorban nem tudtak elhelyezkedni, ami nyilvánvalóan nemkívánatos dolog lenne. A kilátásba helyezett további leépítések kapcsán elmondta: nem tartja kizártnak, hogy vannak olyan önkormányzatok, ahol a kelleténél több alkalmazottat fizetnek, ez azonban Szatmárnémetire nem érvényes. Emlékeztetett: annyira alacsony az alkalmazottak száma, hogy tavaly át tudtak venni közel 200 embert – a színház és a filharmónia munkatársait – a megyei tanácstól, ahol túllépték a kormány által megszabott maximális értéket. Az alpolgármester egyébként nem tartja feltétlenül rossz ötletnek a leépítést, viszont úgy véli, hogy ezt Bukarestben, a minisztériumokban és az országos hatóságoknál kellene kezdeni, ahol szerinte „sokan mindössze azért kapnak óriási fizetést, mert naponta elküldenek egy faxot”. Hozzátette: sok mindent lehetne ésszerűsíteni, például fölöslegesnek nevezte, hogy négy különböző hatóság foglalkozik mezőgazdasági kérdésekkel, illetve az agrárkifizetésekkel.

„Menesszék inkább az aktatologatókat”

Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke szerint a kormány igazságtalanul döntött, amikor az „aktatologatással és jelentéskészítéssel foglalkozó” kormányhivatalok helyett a lakosság gondjaival foglalkozó önkormányzatokat kezdte nyirbálni. „Az uniós pénzek lehívásában a közép-erdélyi régióban Hargita megye az első helyet foglalja el. Aki jól halad, azt kell engedni, hogy folytassa útját. Ahol meg tökéletlenkednek, megálljt kell parancsolni” – fejtette ki Borboly. Azon túl, hogy bosszantónak tartja, a fizetéskurtítások miatt sok tapasztalt önkormányzati szakember máshol kamatoztatja tudását, Borboly példaértékűnek nevezte a megyei tanács alkalmazottainak a helytállását. „Ha kiszámítjuk, hogy az ingázásra meg a munkahelyi öltözködésre mennyit költenek, azt látjuk, hogy sokan egyetlen fillérrel sem maradnak. Legfeljebb a szakmai elégtétellel. És mégis kitartóan dolgoznak” – vélekedett legtöbb munkatársáról Borboly Csaba. Az elnök nem titkolta el: a megyeházáról sokan alig 550 lejt visznek haza, ami még a túlélésre is sokszor kevésnek bizonyul.

„Az elmúlt másfél év alatt a Maros Megyei Tanács főként azokat a jól teljesítő, de rosszul kereső személyeket veszítette el, akiknek bankkölcsönt kellett törleszteniük” – mondta el érdeklődésünkre Lokodi Edit Emőke, a testület elnöke. Szerinte a megkurtított fizetésekkel a legtöbb alkalmazott családi költségvetését felborította a kormány. „Eddig sem voltunk egy túlméretezett intézmény, hisz egyetlen személyt sem kellett elbocsátanunk. Viszont az a rendszer, mely alapján hét nyugdíjba vonuló után egyetlen személyt alkalmazhatunk, teljesen felborította a megyei tanács működését” – méltatlankodott Lokodi. Az elnöknő azt sérelmezi a legjobban, hogy pontosan az uniós pályázatokkal foglalkozók száma csökkent drasztikusan, ráadásul néhány igazgatóság szinte teljesen szakemberek nélkül maradt.

„Elkésett Franks javaslata”

Elkésett Jeffrey Franks javaslata, az önkormányzatok most már nem tudnának élni vele, vélik a háromszéki elöljárók. A közalkalmazottakat tisztességesen meg kell fizetni – szögezte le a Krónika megkeresésére Tamás Sándor. A Kovászna Megyei Tanács elnöke elmondta, rossz hatással voltak a háromszéki önkormányzat működésére a tavalyi megszorító intézkedések. Huszonöt százalékkal csökkentették az alkalmazottak létszámát, ugyanakkor a megmaradt köztisztviselők bére is negyedével csökkent. Ez a bércsökkentés azt eredményezte, hogy az elmúlt egy év alatt minden hónapban felmondott valaki a megyeháza munkatársai közül, mondta Tamás Sándor. A tanácselnök tájékoztatott, még mindig van olyan munkatársa, aki havi 500 lejért dolgozik. „Ennyi pénzből lehetetlen megélni”– szögezte le az elöljáró. Tamás Sándor szerint ha az országnak le kell faragnia a költségeket, akkor karcsúsítsák az apparátust, de fizessék meg tisztességesen azokat, akik a rendszerben maradnak. „Érthető és logikus Jeffrey Franks javaslata, ám már egy évvel korábban is így kellett volna eljárni, a létszámcsökkentés után nem kellett volna a béreket is csökkenteni” – hangsúlyozta Tamás Sándor. Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere is úgy gondolja, jó ötlet Jeffrey Franks elgondolása, ám korábban kellett volna ezt a lehetőséget felajánlani az önkormányzatoknak, mert most már nem tudnak élni vele. A sepsiszentgyörgyi önkormányzatnál nem volt szükség létszámcsökkentésre, ám az alkalmazottainak 20 százaléka felmondott, a többiek kevesebb bérért kénytelenek dolgozni, jelenleg tehát inkább újabb szakemberekre van szükség. „Tavaly, amikor bejelentették, hogy csökkentik a fizetésalapot, az önkormányzatokra kellett volna hagyni, hogy eldöntsék, mit tesznek: elbocsátanak, vagy béreket vágnak vissza.