
Fotó: Gov.ro
Kormányzati felelősségvállalással terjesztette a bukaresti parlament elé Románia jövő évi központi költségvetését, társadalombiztosítási költségvetését és a „kapzsisági rendeletként” elhíresült adóügyi jogszabályok módosítását hétfőn Ludovic Orban miniszterelnök. A PSD „fontolgatja” a bizalmatlansági indítványt.
2019. december 23., 18:312019. december 23., 18:31
2019. december 23., 20:322019. december 23., 20:32
Az eljárás gyakorlatilag kiiktatja a parlamenti vitát a román államháztartást meghatározó jogszabályokról: a kormányzati felelősségvállalással beterjesztett törvények hatályba lépését csak a kormány megbuktatásával akadályozhatja meg a parlament. Ha a törvényhozás három napon belül nem terjeszt be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen, vagy a beterjesztett indítvány nem szerzi meg a kormány leváltásához szükséges többséget, a felelősségvállalással beterjesztett törvénytervezet elfogadottnak minősül.
A jobbközép Orban-kabinet továbbra is a GDP 2 százalékának megfelelő összeget fordít védelmi kiadásokra, és 2020-ban – amikor önkormányzati és parlamenti választások is lesznek – az előző szociáldemokrata kormányzat által betervezett és törvénybe iktatott nyugdíj- és béremeléseket is végre akarja hajtani.
A bukaresti kormány jövő évben az ideinél 7 százalékkal nagyobb minimálbért vezetett be, de a kiadások mérséklése érdekében a jelenlegi szinten tervezte befagyasztani azokat a juttatásokat, amelyeket eddig a minimálbér alapján számítottak ki.
A hétfőn bejelentett kormányzati felelősségvállalás egyebek mellett megtiltja, hogy nyugdíjat és állami fizetést is kapjanak egyszerre a közintézményekben visszafoglalkoztatott nyugdíjasok.
Az előző, szociáldemokrata kormány által idén bevezetett „kapzsisági” (2018/114-es számú) rendeletet módosító – szintén parlamenti vita nélkül hatályba léptetendő – jogszabály viszont költségvetési bevételektől fosztja meg Romániát, az Orban-kormány szerint viszont Románia alapvető érdeke, hogy vállalkozóbarát gazdasági környezetet teremtsen és ne riassza el a befektetőket.
A módosítás egyebek mellett eltörli az energetikai cégekre kivetett, az üzleti forgalom 2 százalékának megfelelő adót, a távközlési cégekre kivetett 3 százalékos adót, a „kapzsisági illetéknek” nevezett 0,4 százalékos bankadót és a kötelező a magánnyugdíj-járulékokat kezelő alapok törzstőke-emelési kötelezettségét.
Romániában még nem volt példa rá, hogy a büdzsét kormányzati felelősségvállalással, parlamenti vita nélkül emeljék törvényerőre. Mégsem valószínű, hogy a módszert kifogásoló szociáldemokrata ellenzék a rendelkezésére álló három napban, a karácsonyi ünnepek időszakában bizalmatlansági indítvánnyal próbálja meggátolni a költségvetési törvénycsomag hatályba lépését.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) ideiglenes elnöki tisztségét betöltő politikus azt mondta: nem a költségvetési törvény előzetes normakontrollját kéri, mert nem a szándéka, hogy meggátolja hatályba lépését. A házelnök szerint a kormány „a törvényhozási hatáskör elbitorlásával” alkotmányos konfliktusba került a parlamenttel, az óvás célja pedig szerinte az, hogy Románia egyetlen kormánya se léptethesse hatályba a költségvetési törvényt a jövőben a parlament megkerülésével. A képviselőház elnöki tisztségét betöltő politikus rámutatott, a kormány törvénytelenséget követett el, amikor három költségvetés-kiigazítást hajtott végre, és ebből kettőt 60 nap leforgása alatt. A bukaresti taláros testület hétfőn bejelentette: január 10-én tárgyalja az ellenzéki beadványt.
A szociáldemokraták egyébként nem zárják ki a bizalmatlansági indítvány benyújtásának lehetőségét, de csak akkor, ha más parlamenti alakulatok is csatlakoznak a kezdeményezéshez. Marcel Ciolacu elmondta, minden lehetőséget megvitattak, és nem zárják ki, hogy három napon belül bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be, ha más pártok is csatlakoznának a kezdeményezéshez.
Nem tűrte a bírálatot a román kommunista rendszer, legkevésbé azt, ha nevetségessé tették a diktatúrát. A Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács arról tett közzé dokumentumokat, hogyan szankcionálták azokat, akik politikai vicceket meséltek.
Elismerte Sorin Grindeanu, a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, hogy rossz üzenetet közvetít a nyilvánosság felé az a luxus, amelyet a párt vezetői vonultattak fel egy hétvégi rendezvényen.
Az érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Gerorgescu és hívei ellen foglalt állást a Bukaresti Dinamo labdarúgócsapat ultráinak egy csoportja.
Határozottan fel kíván lépni Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter a kórházi fertőzések ellen.
„Luxusbotrány” robbant ki a román belpolitikában, miután több ellenzéki politikus is azzal vádolta meg a kormányzó PSD politikusait, hogy „rázták a rongyot” Alfred Simonis, a Temes megyei közgyűlés elnöke fiának hétvégi keresztelőjén.
Luca Niculescu nem miniszterelnök, hanem inkább közvetítő a kormányban – vélte Valeriu Stoica volt nemzeti liberális (PNL) pártelnök, aki szerint a kabinet valódi politikai irányításában Sorin Grindeanunak, a PSD vezetőjének van meghatározó szerepe.
A korábbi megszorításokkal ellentétes intézkedést hagyott jóvá a kormány: tíz, helyi közszolgáltatásokat végző vállalatnál engedélyezte a bérek emelését, az üres álláshelyek betöltését, valamint új munkahelyek létrehozását a Niculescu-kabinet.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter vasárnap bejelentette, hogy az év végéig újabb gyógyszerekkel szeretnék bővíteni az ártámogatott készítmények jegyzékét, hogy minél több beteg hozzáférhessen a szükséges kezelésekhez.
A belügyminisztérium 114 pedagógust részesített képzésben a veszélyes tárgyak jogosulatlan birtoklásával vagy használatával kapcsolatos esetek felismeréséről és jelentéséről – közölte vasárnap a tárca.
szóljon hozzá!