Felelősségvállalást jelentett be a jövő évi költségvetésre Ludovic Orban miniszterelnök

A jobbközép Orban-kabinet továbbra is a GDP 2 százalékának megfelelő összeget fordít védelmi kiadásokra, és 2020-ban – amikor önkormányzati és parlamenti választások is lesznek – az előző szociáldemokrata kormányzat által betervezett és törvénybe iktatott nyugdíj- és béremeléseket is végre akarja hajtani.

A bukaresti kormány jövő évben az ideinél 7 százalékkal nagyobb minimálbért vezetett be, de a kiadások mérséklése érdekében a jelenlegi szinten tervezte befagyasztani azokat a juttatásokat, amelyeket eddig a minimálbér alapján számítottak ki.

A hétfőn bejelentett kormányzati felelősségvállalás egyebek mellett megtiltja, hogy nyugdíjat és állami fizetést is kapjanak egyszerre a közintézményekben visszafoglalkoztatott nyugdíjasok.

Az előző, szociáldemokrata kormány által idén bevezetett „kapzsisági” (2018/114-es számú) rendeletet módosító – szintén parlamenti vita nélkül hatályba léptetendő – jogszabály viszont költségvetési bevételektől fosztja meg Romániát, az Orban-kormány szerint viszont Románia alapvető érdeke, hogy vállalkozóbarát gazdasági környezetet teremtsen és ne riassza el a befektetőket.

A módosítás egyebek mellett eltörli az energetikai cégekre kivetett, az üzleti forgalom 2 százalékának megfelelő adót, a távközlési cégekre kivetett 3 százalékos adót, a „kapzsisági illetéknek” nevezett 0,4 százalékos bankadót és a kötelező a magánnyugdíj-járulékokat kezelő alapok törzstőke-emelési kötelezettségét.

Romániában még nem volt példa rá, hogy a büdzsét kormányzati felelősségvállalással, parlamenti vita nélkül emeljék törvényerőre. Mégsem valószínű, hogy a módszert kifogásoló szociáldemokrata ellenzék a rendelkezésére álló három napban, a karácsonyi ünnepek időszakában bizalmatlansági indítvánnyal próbálja meggátolni a költségvetési törvénycsomag hatályba lépését.

A Szociáldemokrata Párt (PSD) ideiglenes elnöki tisztségét betöltő politikus azt mondta: nem a költségvetési törvény előzetes normakontrollját kéri, mert nem a szándéka, hogy meggátolja hatályba lépését. A házelnök szerint a kormány „a törvényhozási hatáskör elbitorlásával” alkotmányos konfliktusba került a parlamenttel, az óvás célja pedig szerinte az, hogy Románia egyetlen kormánya se léptethesse hatályba a költségvetési törvényt a jövőben a parlament megkerülésével. A képviselőház elnöki tisztségét betöltő politikus rámutatott, a kormány törvénytelenséget követett el, amikor három költségvetés-kiigazítást hajtott végre, és ebből kettőt 60 nap leforgása alatt. A bukaresti taláros testület hétfőn bejelentette: január 10-én tárgyalja az ellenzéki beadványt.

A szociáldemokraták egyébként nem zárják ki a bizalmatlansági indítvány benyújtásának lehetőségét, de csak akkor, ha más parlamenti alakulatok is csatlakoznak a kezdeményezéshez. Marcel Ciolacu elmondta, minden lehetőséget megvitattak, és nem zárják ki, hogy három napon belül bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be, ha más pártok is csatlakoznának a kezdeményezéshez.