
Klaus Johannis, a párt nemrégiben megválasztott elnöke a befutó a Nemzeti Liberális Párt (PNL) államfőjelölti versenyében.
2014. július 21., 16:582014. július 21., 16:58
A párt állandó bizottsága hétfői ülésén őt választotta elnökjelöltté, mellette 110-en, ellene 56-an szavaztak. A továbbiakban a PNL-lel összeolvadni készülő Demokrata-Liberális Párt (PDL) jelöltjével, Cătălin Predoiu volt igazságügy-miniszterrel is meg kell mérkőznie az egységes jobboldal államfőjelölti szerepéért.
Egyébként egy, a párt által megrendelt közvélemény-kutatásból már vasárnap este kiderült, hogy Johannis a legesélyesebb jelölt. Az IRSOP felmérése szerint Victor Ponta miniszterelnök, a Szociáldemokrata Párt (PSD) valószínű jelöltje a válaszadók 49 százalékának voksait kapná meg a novemberi elnökválasztás második fordulójában, 43 százalék Johannisra szavazna, 8 százalék viszont azt mondta: egyik jelöltre sem voksolna, vagy nem kívánt válaszolni.
Közel 30 százalékon az új jobbközép párt
Bejött a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) számítása: a két alakulat fúziója nyomán létrejövő új jobbközép párt a voksok 29,8 százalékát szerezné meg, ha most vasárnap tartanák a parlamenti választásokat. Az INSCOP közvélemény-kutató felmérése szerint ugyanakkor a kormányzó PSD és a Románia Fejlődéséért Országos Szövetség (UNPR), valamint a Konzervatív Párt (PC) alkotta trió még mindig jelentős előnnyel, 43,5 százalékkal vezet. A harmadik a PMP 7 százalékkal, az RMDSZ pedig 5,4 százalékkal az utolsó bejutó lenne. Mint ismeretes, a PNL 15, a PDL pedig 12 százalékot kapott a májusi európai parlamenti választáson.
Crin Antonescu, a PNL leköszönt elnöke lényegesen rosszabbul szerepelne a második fordulóban, mint Johannis. A felmérés szerint a válaszadók 53 százaléka szavazna Pontára, és csupán 29 százaléka Antonescura, amennyiben őt jelölné a PNL, és bejutna a második körbe. Ha Cătălin Predoiu jutna be a második körbe, akkor 55 százalék szavazna Pontára, és csak 28 százalék rá.
A kutatás során nem, életkor, végzettség és foglalkozás alapján is besorolták a válaszadókat, és Johannis mindegyik kategóriában jobban jött ki, mint Antonescu, mindegyik szegmensben nagyobb volt a támogatottsága.
Ráadásul Nagyszeben szász polgármesterének támogatottsága a felmérés szerint még növekedhet is.
A felmérés során a pártpreferenciákról is megkérdezték a válaszadókat.
A PSD eszerint a voksok 39 százalékát gyűjtené be. A PNL 18, a PDL 11, a Népi Mozgalom párt (PMP) 8, a Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) 6, az RMDSZ pedig 4 százalékos támogatottsággal rendelkezik.
Mihai Răzvan Ungureanu volt miniszterelnök pártját, a Polgári Erőt (FC) a parlamenti küszöb alatt mérték, ez azonban már lényegtelen: a PDL vezetése hétfőn jóváhagyta, hogy a PNL-lel való fúzióról szóló szombati kongresszuson beolvasszák a kispártot is, Ungureanu pedig a PDL első alelnöke lesz.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
szóljon hozzá!