Kisebbségi törvény: a címet és az első cikkelyt már elfogadták

A kormány által beterjesztett formában sikerült a tegnap négyórás vita után elfogadniuk az alsóházi honatyáknak a kisebbségi törvénytervezet címét és első bekezdését. Erről Máté András Levente RMDSZ-es képviselő számolt be lapunknak, kifejtve, a három alapfokon megkeresett képviselőházi bizottság 45 képviselője között hosszas és heves vita alakult ki mindkét – végül elfogadott – pont kapcsán.
Ugyanakkor procedurális vitába torkollott a második és a harmadik bekezdés megtárgyalása, miután felmerült, hogy jogi szempontból együtt kellene kezelni a két paragrafust. A második cikkely ugyanis azt mondja ki, hogy a nemzeti kisebbségek államalkotó tényezőnek minősülnek, miközben a harmadik pontban határozzák meg a nemzeti kisebbség fogalmát. Ám miután sikerült megegyezniük, hogy együtt tárgyalják a két fejezetet, arról is határoztak, hogy jövő hétre halasztják megvitatásukat, majd áttértek a negyedik pont megbeszélésére. Itt az egyéni, illetve kollektív jogok közötti lényegi különbség kapcsán szálltak síkra a nagy-romániás képviselők, többek között a kollektív jogok eltörlését kérve a jogszabálytervezetből. Végül ebben sem sikerült határozniuk, a három szakaszról így csak jövő kedden szavaznak.
Jelentőségében nagy lépésnek nevezte tegnap Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője a cím és az első szakasz elfogadását. Mint mondta, az a legfontosabb, hogy a szaktestületek nem dobták vissza a törvénytervezetet, és hogy a cím és az első cikkely a megfelelő formában ment át. Kérdésünkre, miszerint ilyen ütemben a megszabott intervallum alatt elkészül-e a bizottságok közös jelentése, elmondta, reméli március 17-éig valóban elkészülnek. Hozzátette ugyanakkor, hogy szerinte szép gesztus lenne az alsóházi honatyáktól, ha húsz nap alatt meg is szavaznák a kisebbségi törvényt, és március 15-én, a magyar nemzeti ünnepen már Traian Bãsescu államfő is aláírhatná a törvényt. „Nem ajándékként, hisz ez számunkra nem ajándék, hanem juss” – sommázott Márton Árpád.