Az EU-tagállamok körében az egyik legbőkezűbb lett a romániai pártok támogatása
Fotó: Gov.ro
Annak ellenére, hogy az állami költségvetésből juttatott finanszírozásuk mértéke megtöbbszöröződött az elmúlt években, veszteségesen működnek a romániai pártok. A legnagyobb, 15 millió eurós adóssággal az ellenzéki szociáldemokraták rendelkeznek.
2020. január 13., 08:502020. január 13., 08:50
Noha a tavaly novemberben hatalomra került bukaresti liberális kormány lefaragott állami szubvenciójukból, még mindig tetemes költségvetési támogatásban részesülnek a hazai parlamenti pártok. Az Expert Forum politikai agytröszt a napokban szúrta ki, hogy az idei költségvetés alapján a politikai alakulatok már a 2020. január elsején regisztrált képviselői létszámuk alapján, nem pedig a megszerzett szavazatok számának megfelelően részesülnek állami támogatásban. A bukaresti egyesület üdvözli, hogy 181 millió lejre (38,5 millió euró) csökkent az idei támogatási plafon, felhívja viszont a figyelmet, hogy az államháztartási törvény azt is előírja:
A kifogásolt törvénymódosítás az Expert Forum szerint politikai alku eredményeképpen született, és fő haszonélvezője a Pro Románia párt, amely nem vett részt választáson, hanem egykori PSD-s és független honatyákból alakított frakciót. Amikor ezzel szembesítették, Ludovic Orban miniszterelnök elmondta, a költségvetési törvénybe bevitt módosítás szerint harminc százalékkal csökkent a pártok finanszírozására fordított összeg, arról azonban „nincs tudomása”, hogy ezáltal több pénzhez jut-e a Victor Ponta volt kormányfő vezette alakulat.
A 2015-ben hatályba lépett új pártfinanszírozási törvény alapján a választási kampányokat már az állami költségvetésből pénzelik, ugyanakkor a jelöltek hitelekből megelőlegezett költségeit utólag számolják el, amennyiben elértek egy bizonyos támogatottságot. A korábbi rendelkezések átláthatatlanná, követhetetlenné tették a pártoknak juttatott pénzek eredetét, útját és elköltésének módját. Mindez teret adott a politikai korrupciónak, és számtalan visszaélés történt a különböző választási kampányok során, mivel a pártok, valamint a jelöltek
A legnagyobb visszhangot kiváltó illegális kampányfinanszírozás a miniszterelnöki tisztséget 2000 és 2004 között betöltő Adrian Năstase nevéhez fűződik, akit 2012-ben befolyással üzérkedés miatt két év letöltendő börtönbüntetéssel sújtottak.
A törvény eredeti változata még csak arról rendelkezett, hogy a politikai pártok az állami költségvetési bevételek legtöbb 0,04 százalékára jogosultak támogatásként, utólag ezt az előírást már a hazai össztermékhez arányították, és úgy módosították, hogy az évente kiutalt szubvenció felső határa nem haladhatja meg a GDP 0,04 százalékát. Emiatt az EU-tagállamok körében az egyik legbőkezűbb lett a romániai politikai szervezetek állami támogatása: miközben 2016-ban még 14,5 millió, 2018-ban már 170,59 millió lejt utaltak ki összesen a pártoknak, hogy aztán a szubvenció tavaly mintegy 256 millió lejre rúgjon. A legnagyobb összegű támogatásban az októberben ellenzékbe került Szociáldemokrata Párt (PSD) részesült eddig, a három évvel ezelőtt még 2,3 millió lejből gazdálkodó alakulat kasszájába 2018-ban százmillió lej folyt be. A kormányon a baloldali alakulatot váltó Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) 2017-ben még 14, 2018-ban viszont már 44 millió lejt utaltak az állami büdzséből, és a tavaly befolyt összegek valamennyi esetben emelkedtek. Elemzők nem véletlenül mondogatják, hogy Romániában politikai alakulat működtetése számít a legkifizetődőbb gazdasági tevékenységnek…
Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala által szétosztott támogatásból a szövetség például 2014-ben még 18,5, 2017-ben 23 milliót, a romániai magyar kisebbségnek szánt állami szubvenció ugyanakkor 2019-ben már 29 millió lejre rúgott. Ezek elköltésének módjáról az RMDSZ – erőteljes sajtónyomásra – csak 2017 óta számol el részletesebben, az alakulat három évvel ezelőtt tette közzé először honlapján gazdálkodásának adatait.
A jelentősen megugrott bevételek mindazonáltal nem járnak együtt a hatékony gazdálkodással, az adósságok csökkenésével. A PSD például 15 millió eurós tartozást halmozott fel (amiből hatmillió eurót politikai tanácsadó cégekkel szemben), emiatt az alakulat ideiglenes vezetősége nemrég könyvvizsgálatot rendelt el. Valamivel kevesebb, de szintén tetemes, közel hétmillió euróra rúgó adóssága van a PNL-nek, amely már korábban nekilátott tartozása lefaragásának, többek között a választott és kinevezett tisztségviselői számára megszabott hozzájárulások szigorú begyűjtésével.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az érvénytelenített 2024-es elnökválasztás első fordulóját megnyerő Călin Gerorgescu és hívei ellen foglalt állást a Bukaresti Dinamo labdarúgócsapat ultráinak egy csoportja.
Határozottan fel kíván lépni Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter a kórházi fertőzések ellen.
„Luxusbotrány” robbant ki a román belpolitikában, miután több ellenzéki politikus is azzal vádolta meg a kormányzó PSD politikusait, hogy „rázták a rongyot” Alfred Simonis, a Temes megyei közgyűlés elnöke fiának hétvégi keresztelőjén.
Luca Niculescu nem miniszterelnök, hanem inkább közvetítő a kormányban – vélte Valeriu Stoica volt nemzeti liberális (PNL) pártelnök, aki szerint a kabinet valódi politikai irányításában Sorin Grindeanunak, a PSD vezetőjének van meghatározó szerepe.
A korábbi megszorításokkal ellentétes intézkedést hagyott jóvá a kormány: tíz, helyi közszolgáltatásokat végző vállalatnál engedélyezte a bérek emelését, az üres álláshelyek betöltését, valamint új munkahelyek létrehozását a Niculescu-kabinet.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter vasárnap bejelentette, hogy az év végéig újabb gyógyszerekkel szeretnék bővíteni az ártámogatott készítmények jegyzékét, hogy minél több beteg hozzáférhessen a szükséges kezelésekhez.
A belügyminisztérium 114 pedagógust részesített képzésben a veszélyes tárgyak jogosulatlan birtoklásával vagy használatával kapcsolatos esetek felismeréséről és jelentéséről – közölte vasárnap a tárca.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
A romániaiak 78 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, és mindössze 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy jó irányba tart – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet október 21. és 26. között végzett felméréséből.
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!