
Visszatérhet. Crin Antonescu a PNL elnökeként egyszer már elindult az elnökválasztáson
Fotó: Crin Antonescu/Facebook
Az 1959-ben Tulceán született Crin Antonescu, akit a hétfői bejelntés értelmében a PSD, a PNL és az RMDSZ alkotta koalíció közös államfőjelöltként indít a választáson, 1985-ben történelem szakon szerzett egyetemi diplomát, és egy ideig történelemtanárként dolgozott.
Crin Antonescu 1992-ben kezdte országos szintű politikai pályafutását, amikor Tulcea megyei képviselővé választottáka Nemzeti Liberális Párt (PNL) színeiben. A tisztséget négy egymást követő cikluson keresztül töltötte be.
2008-tól 2016-ig a PNL szenátora is volt, ez idő alatt a szenátust is vezette (2012-2014), de Románia ügyvivő elnöki tisztségét is betöltötte (2012. július 10. – 2012. augusztus 27.), Traian Băsescu USL-s képviselők általi felfüggesztése és az elnöki tisztségbe való visszatérése között. Antonescu ügyvivő államfői tevékenységének az vetett véget, hogy a Băsescu felfüggesztését követő népszavazáson a többség az államfő hivatalban maradását támogatta.
Crin Antonescu a PNL színeiben indult a 2009-es elnökválasztáson, ahol 20 százalékos eredménnyel a harmadik helyen végzett. A második fordulóban a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltjét, Mircea Geoanăt támogatta.
2011-ben Eduard Hellviggel együtt létrehozták a PNL és a PSD szövetségét, a Szociálliberális Uniót (USL), amelynek sikerült megbuktatnia a Traian Băsescuhoz közel álló kormányt. Akkor a két párt megegyezett abban, hogy a parlamenti választásokon egy közös listán egyenlő arányban osztoznak a mandátumokon. Az USL-ben akkoriban az volt a megállapodás, hogy Victor Ponta lesz a miniszterelnök és Crin Antonescu az elnök.
Míg a jelenlegi PSD-s képviselőnek sikerült megszereznie a kívánt pozíciót, Crin Antonescunak nem, mivel az USL szövetség felbomlott. Crin Antonescu az európai parlamenti választások és a PNL államfőjelöltségéért zajló verseny elvesztése után távozott a politikából.
Az államfőválasztás előtt került sor az európai parlamenti választásokra, ahol a PNL 15 százalékot kapott, nem pedig 20-at, ahogy Crin Antonescu ígérte. Antonescu távozása nyomán Klaus Iohannist választották meg a PNL élére, aki ezt követően legyőzte Victor Pontát az elnökválasztáson.
Antonescu hétfőn este az Antena 3 hírcsatornának nyilatkozva arról beszélt: az utóbbi nyolc évben tulajdonképpen munkanélküli volt, de nem kért állami segélyt, hanem a felesége, Adina Vălean volt uniós közlekedési biztos fizetéséből és saját megtakarításaiból élt.

Aláírták hétfőn reggel a leendő kormányt alkotó pártok a koalíciós megállapodást, amely alapján közösen kormányoznak majd.
Az UNICEF és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerdán közzétett jelentése szerint 2025-ben is az ajánlott szint alatt maradt a gyermekek átoltottsága Romániában.
A 2026 első felében bejelentett kiberbiztonsági incidensek 42 százalékát telefonos csalások (vishing) tették ki – derül ki a Román Nemzeti Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC) statisztikájából.
Az AUR továbbra is magabiztosan vezeti a romániai pártok népszerűségi listáját.
Az Országos Kataszteri Hivatal (ANCPI) szerdán közölte, hogy kibertámadás érte az intézményt, amely fennállása óta a legsúlyosabb informatikai leállást okozta.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert ironizáló üzenetet tett közzé szerdán a Facebookon a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT).
Szerdától ismét erősödik a hőség Romániában: az ország nyugati, déli és délkeleti térségeiben fokozatosan kiterjed a hőhullám, miközben a meteorológusok több megyére zivatarok miatt is sárga jelzésű figyelmeztetést adtak ki.
A romániai diákok 2026. szeptember 7-én, hétfőn ülnek vissza az iskolapadba, a legtöbb tanuló számára pedig 2027. június 18-án ér véget a tanév. Az oktatási minisztérium nyilvánosságra hozta a 2026–2027-es tanév hivatalos szerkezetét.
„Nem tudunk levegőt venni a saját otthonunkban, a gyerekek fuldokolnak, az idősek alig kapnak levegőt” – így írják le helyzetüket jászvásári lakosok, akik szerint ismét elviselhetetlenné vált a környéket beterítő bűz.
Több mint két évtizedes mélypontra csökkent a vízhozam a Duna romániai szakaszán, a belépésnél (Báziásnál) mért másodpercenkénti 1800 köbméteres érték alig több mint egy harmada a júliusi átlagnak – írta az MTI a Digi24.ro hí
szóljon hozzá!