
Sokan voltak. A CNSAS által közzétett táblázatokból kiderült, hány alkalmazottat foglalkoztatott az állambiztonság 1988-ban
Fotó: Facebook/CNSAS
A Ceaușescu-rezsim végén, 1988 szeptemberében, egy évvel és három hónappal a forradalom előtt a Securitate 14 629 alkalmazottat foglalkoztatott – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a Securitate Irattárát Tanulmányozó Országos Tanács (CNSAS) tett közzé hétfőn.
2026. szeptember 14., 19:282026. szeptember 14., 19:28
Az adatok egy abban az időszakban készült táblázatból derültek ki, amelyen a kommunista titkosszolgálat alkalmazottainak száma megyénként, egységenként és nemek szerint is le van bontva.
(ez a központi apparátus és a biztonsági alakulatok 8 760 alkalmazottjának összeadásával – a területi apparátus 5 869 alkalmazottjával együtt – jött ki).

A Ceaușescu-rendszer titkosrendőrsége, a Securitate az 1980-as évek végén rendszeresen toborzott kiskorú informátorokat az iskolák padsoraiból – gyakran a tanárok aktív közreműködésével, a szülők tudta és beleegyezése nélkül.
Ebbe a számba beletartozik a polgári állomány is (p.m.c. – körülbelül 1200 fő, katonai rang nélkül). Ezt a személyzeti kategóriát a következőképpen osztották fel:
– áll a bejegyzésben.
A Securitate központi apparátusa 6 023 alkalmazottat foglalkoztatott (ez a teljes létszám 41,17 százalékát tette ki).

Nemhogy a luxustermékekhez, de még a legalapvetőbb élelmiszerekhez sem nagyon lehetett hozzájutni Romániában 1989 előtt – derül ki a kommunista titkosrendőrség, a Securitate frissen nyilvánosságra került feljegyzéséből.
A biztonsági csapatok (Parancsnokság + Egységek) 2 737 alkalmazottal rendelkeztek (ez a teljes létszám 18,71 százalékát tette ki), míg a területi apparátus (40 megye + Bukarest): 5 869 alkalmazottal (ez a teljes létszám 40,12 százalékát tette ki).
A 40 megyei felügyelőség között oszlott meg a fennmaradó 5 312 tiszt.
(Konstanca, Temes és Prahova megyékben az alkalmazottak száma meghaladta a 260-at, míg a kisebb megyék, mint például Ialomița, Kovászna vagy Szilágy, alig lépték át a 70–80 alkalmazottat).

Az 1989 előtti kommunista hatalom folyamatosan szemmel tartotta az országban tevékenykedő külföldi újságírókat, hogy elejét vegye a valós helyzet bemutatásának – derül ki a CNSAS által bemutatott legfrissebb dokumentumokból.
Operatív szempontból a Securitate alkalmazottainak aránya a következő volt:
Belső Hírszerzési Vonal:
I. Igazgatóság: Viszonylag kis létszámú, 103 fős állománnyal rendelkezett. A központ a politikai, társadalmi és kulturális információk koordinálásának, elemzésének és összefoglalásának központjaként működött. Az I. Igazgatóság feladata a lakosság közvetlen felügyelete volt az ideológiai konformitás szempontjából. (Megfelelő területi struktúra – I. Szolgálat)
Gazdasági szektorok ellenérdekű hírszerzési vonala:
II. Igazgatóság: 152 alkalmazottból álló központosított magot foglalt magában, amely a nagy országos stratégiai gazdasági célokért és a minisztériumokért volt felelős. A vidéki területeken biztosította a közvetlen információs felügyeletet a gyárakban, üzemekben, kombinátokban, termelőszövetkezetekben és a regionális gazdasági infrastruktúrában. (Megfelelő területi szervezet – II. Szolgálat)
Kémelhárítási vonal:
III. Igazgatóság: Jelentős arányt képviselt a központi struktúrában, összesen 213 alkalmazottal, akik a külföldi képviseletek és a külföldi kémhálózatok megfigyelésével foglalkoztak. (Megfelelő területi szervezet – III. Szolgálat)
A két táblázatban szereplő összesített adatokból az is kiderül, hogy 1988. szeptember 24-én hány nő állt alkalmazásban: összesen 2 297 nő, azaz a teljes alkalmazotti létszám 15,70 százaléka volt abban az időpontban az Állambiztonsági Főosztály alkalmazásában.

Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).

Aulich Sándor 1973 és 1984 között volt a Kovászna megyei Securitate parancsnoka. Tisztségéből a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul-szobor melletti robbantás után mentették fel. Háromrészes interjú Aulich Lajos aradi vértanú testvérének ükunokájával.
Nem akar tovább várni a pártok közötti egyezkedésre Nicușor Dan: a román államfő várhatóan még a jövő heti ENSZ-közgyűlés előtt megnevezi miniszterelnök-jelöltjét. Nicușor Dan államfő szerint mielőbb teljes jogkörű kormányra van szüksége az országnak.
A romániai közoktatási rendszer egyik fő problémája az elvárások nagy mértékű csökkenése, ami a felsőoktatásra is érvényes – jelentette ki hétfőn Mihai Dimian.
Nicuşor Dan államfőnek végre meg kell neveznie egy új miniszterelnök-jelöltet – jelentette ki Vasile Blaga, a miniszterelnököt is adó Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) szeptemberben összesen 15 470 004 lej költségvetési támogatást utalt a politikai pártoknak.
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Nekirontott az RMDSZ-nek Traian Băsescu volt államfő, aki kizárná a magyar alakulatot a kormányzásból a következő időszakban.
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Nagyszabású hadgyakorlatot tart a napokban a román légierő – tudatta a fegyvernem főparancsnoksága.
Nem ideális, de szükséges – technokrata kormányt javasol a kialakult helyzetben Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, aki továbbra is a szociáldemokratákra (PSD) mutogat. Szombat este Bolojan leszögezte, nem mond le, és nem hagyja magára az országot.
Súlyos gondok jelentkeztek a kórházak, különösen a sürgősségi betegellátó egységek finanszírozásában, és fennáll a veszélye annak, hogy október 1-jétől a mentőszolgálatoknak nem lesz pénzük üzemanyagra – kongatta meg a vészharangot Alexandru Rogobete.
szóljon hozzá!